fbpx
magyar média

21+1 dolog, aminek nem lett volna szabad megtörténnie az elmúlt 12 évben a magyar médiapiacon

A Media1 összeszedte, mi minden olyan esemény történt a Fidesz elmúlt 12 éves kormányzása alatt a magyar médiapiacon, ami nem történhetett volna meg, ha a média szabadon, normálisan működhet. 21+1 pontnál álltunk meg, de akár ennél is többet említhettünk volna.

Ahogy arról a Media1 már beszámolt, nem hajlandó elárulni a Fidesz, mit tervez a médiával esetleges újraválasztása esetére, illetve azt sem mondja meg, egyetért-e azokkal a pontokba szedett javaslatokkal, amelyeket a párizsi központú nemzetközi újságíró-szervezet, az RSF (Reporters Without Borders / Riporterek Határok Nélkül) fogalmazott meg Orbán Viktor és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltek számára.

Mivel a Fidesz válaszának hiányát úgy is értelmezhetjük, hogy folytatni kívánják a magyar médiapiacon mindazt, amit az elmúlt 12 évben tettek, összeszedtük, mi minden is történt az elmúlt időszakban a magyar médiapiaccal, vagyis mire lehet számítani újraválasztásuk esetére.

1. A közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása

A Fidesz jelentősen szűkítette a közérdekű adatokhoz való hozzájutást, a közérdekű adatokhoz lényegesen nehezebben és lassabban lehet hozzájutni, a válaszadás határidejét ugyanis többszörösére növelték, ráadásul a hosszú várakozást követően is nagyon sokszor elutasítják a válaszadást. A kormányzat számos dokumentumot évtizedekre titkosított, szűkítve vele az információszabadságot. A COVID-járvány több hulláma is úgy ment végig, hogy azokról a média nem tudósíthatott, a szerkesztőségek hiába kérlelték a kormányt közös nyílt levéllel, de például még azt az információt is hiába kértük, hogy árulják el, mekkora közpénzt kapott a ViacomCBS (a mai Paramount Network) a budapesti MTV-gála kapcsán. Ennek kapcsán egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elmarasztalta az állami MTÜ-t, de a szervezet még így is rejtegeti az információt.

2. Rádiók maradtak frekvencia nélkül

A 2010-es évek kezdete óta a sokszínű rádiós piac helyett a rádiós kínálat beszűkült, számos rádió vesztette el frekvenciajogosultságát. A kizárólag fideszes tagok által feltöltött Médiatanács döntései következtében búcsút kellett venni olyan rádiótoktól mint a Class FM, a Music FM, a Civil Rádió, lekapcsolták a Klubrádió FM adását, és a Kúria szerint törvénytelenül vette el 3 évvel ezelőtt az NMHH Médiatanácsa a Budaörs Rádió frekvenciáját. Megpróbálták tönkretenni ezenkívül például a szegedi Rádió 88-at is, amelyet hónapokig bizonytalanságban tartottak.

A rádiók többségében manapság a híreket az MTI szolgáltatja, tisztelet a megmaradt néhány kivétel rádiónak, központi és kozmetikázott egyenhírekkel találkozhatnak a hallgatók.

Országos kereskedelmi rádió egyetlen maradt: a kormányközeli KESMA-hoz tartozó Retro Rádió. Országos elérése ezenkívül az állami Kossuth, Petőfi, Bartók és Dankó Rádiónak van. Ezenkívül a kormányközeli Rádió 1 több mint 40 frekvenciájának köszönhetően, hálózatos formában, vidéki rádiók összekapcsolásával van jelen.

3. Mindennapos lett a hírcenzúra és a hírmanipuláció az MTI-nél és a közmédia többi részében

Mint azt levelek és hangzó bizonyítékok is alátámasztják, az állami, hivatalos nevén „közszolgálati” médiumokban teljesen általánossá váltak a hamisítások.

Jellemző, hogy az MTI egyetlen fotót sem közölt a teljes ellenzéki előválasztásról, és a kapcsolódó híreket is elhallgatták, miközben más országok előválasztásairól beszámoltak, de nem adtak hírt az előválasztási tévévitáról sem, ami így teljesen kimarad az MTI hírarchívumából.

Bende Balázs / részlet a Világ című műsor 2021. december 25-i adásából.
Bende Balázs / részlet a Világ című műsor 2021. december 25-i adásából. Fotó: YouTube / Magyar Hang

Az állami hírvállalat még a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), azaz a legnagyobb taglétszámú és múltú újságírói szervezet közleményeit is többször cenzúrázta, volt, amikor ezt a szabad sajtó napján tették meg. Az ellenzék gyakran még fizetett közleményeket sem tehetett közzé, például Orbán Viktor veje, Tiborcz István védelmében. A MÚOSZ nemrég nem bírálhatta Koltay Andrást, a Médiatanács elnökét, amiért a grémium elnöke arról beszélt korábban egy interjúban, hogy nincs igény a független újságírásra.

Az MTI emberei nem nevezhették ellenzéki összefogásnak az ellenzéki összefogást, és sok más hasonló ügyre is fény derült.

4. Frekvenciapályázati csalások

A Médiatanács több alkalommal bizonyíthatóan elcsalt rádiós frekvenciapályázatokat.

Ezek közül az egyik legsúlyosabb eset az volt, amikor az akkoriban Andy Vajna érdekeltségében lévő, majd a kormánybiztos halála után Mészáros Lőrinc emberéhez került Rádió 1-et úgy próbálták frekvenciához juttatni, hogy a pályázata alapvető alaki (formai) hiányosságokkal küzdött. Jellemző az ügyre, hogy a médiahatóság máig nem hajlandó megmutatni a frekvenciapályázatra benyújtott dokumentumot, holott az nemzeti közvagyont érintő jelleg miatt közérdekű adatnak minősül. Más kérdés, hogy birtokomba került a frekvenciacsalást alátámasztó dokumentum, ami alapján tényszerűen és igazolható módon jelenthető ki, hogy visszaélés történt, ahogyan ezt 2017-ben meg is írtam az egyik portálra.

Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa megválasztott elnökének az Országgyûlés plenáris ülésén 2013. szeptember 9-én.
Budapest, 2013. szeptember 9.
Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa megválasztott elnökének az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. szeptember 9-én.
MTI Fotó: Kovács Attila

Karas Monika, a frekvencia-visszaélésekben érintett Médiatanács elnöke az ügy után még évekig a helyén maradhatott, sőt még jelentős fizetésemelést is kapott, és az egyik legjobban fizetett köztisztviselő lett Magyarországon, nemrég pedig újabb állami pozíciót kapott, ott is hasonló busás fizetéssel. Koltay András, a Médiatanács újdonsült elnöke maga is érintett volt a frekvenciákkal való trükközésben.

5. KESMA –  nagyüzemi hírhamisítások, hatalmas médiakoncentráción keresztül

2018 őszén egy reggelen 476 médium tulajdonosa egyszerre mind úgy döntött, hogy felajánlja a médiumait egy újonnan gründolt alapítványnak, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), majd Orbán Viktor kormánya nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az „ajándékozást”. A KESMA létrejöttével egy olyan hatalmas médiakonglomerátum jött létre, ahol mindennapossá váltak a hírhamisítások, hírmanipulációk – ezt a kormányközeli médiaholding elvesztett sajtópereinek rendkívül magas száma is igazolja. A KESMA alá olyan médiumok tartoznak mint például a HírTV, a Magyar Nemzet, a Nemzeti Sport, az Origo, a 888, de például olyan médiumokat is maguk alá gyűrtek később mint például a kecskeméti Gong Rádió, vagy  a balatoni Part FM, valamint Magyarország összes regionális (megyei) lapja, és a Figyelő című hetilap, de például még a Szabad Föld című lapot és számos magazint is megszereztek, például ilyen a Lakáskultúra is.

A Mediaworks Bécsi úti épülete Budapesten
A Mediaworks Bécsi úti épülete Budapesten: a bezárt Népszabadság egykori épületében
Fotó: Ladányi András / Media1

Mivel Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakciót, sem a Gazdasági Versenyhivatal, sem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa nem vizsgálhatta meg versenyjogi és médiajogi szempontból az ügyletet, holott első ránézésre is nyilvánvaló a túlzott erőkoncentráció és az is, hogy jelentősen szűkült a médiapluralizmus, vagyis a médiakínálat sokszínűsége és nőtt a médiakoncentráció azáltal, hogy százával kerültek lapok, tévék, rádiók, online portálok ugyanahhoz a Mészáros Lőrinchez (Orbán Viktor gázszerelőből lett milliárdos barátjához) köthető alapítványhoz, sőt lett nyomdájuk és újság-terjesztőcégük is, aminek különösen nagy jelentsége lett az azután, hogy a Magyar Posta megszüntette a hírlapterjesztő részlegét: így már a Blikk és a Népszava is a kormányközeli holding közvetítésével jut el az olvasók otthonába.

Hogy mekkora a távolság a KESMA és a Fidesz között, azt jól mutatja, hogy a KESMA elnökének belépőkártyája van a Karmelita Kolostorba, Orbán Viktor hivatalába.

Mandiner újság, Navracsics Tibor, közterületi plakát, hirdetőoszlop, lakótelep
A Mandiner újságot hirdeti egy hirdetőoszlopon a Mediaworks (KESMA) egy budapesti lakótelepen. Fotó: Ladányi András / Media1

Mindeközben a GVH és a Médiatanács megtorpedózta azt is, hogy az RTL Magyarország mindössze 30 százaléknyi részesedést vásároljon a 24.hu-t is működtető Central Digitális Média Kft.-ben. Pedig mint a Media1 birtokában lévő dokumentumok igazolják, a hatóság eredetileg arra készült, hogy engedélyezi az RTL és a Central közötti ügyletet – méghozzá épp azon indokok mentén, amelyekre hivatkozva végül mégis elutasították az egészet. Vagyis mint korábbi oknyomozó cikkünkben fogalmaztunk, a hatóságnál a gombhoz varrták a kabátot.

6. Propaganda, állami reklámok

Az adófizetők pénze az elmúlt években kék állami hirdetésekké változott, kormányközeli vállalkozók gyors meggazdagodását kiváltva.

Soros György újra támadásba lendül - közterületi kormányzati kék plakát a József Attila Színház előtt
Soros György újra támadásba lendül – közterületi kormányzati kék plakát a József Attila Színház előtt . Fotó: Ladányi András / Media1

A kék állami hirdetéseket személyek (például Soros György, ellenzéki vezetők) és szervezetek (például IMF, EU) és csoportok (például menekültek, homoszexuálisok) elleni karaktergyilkosságra használták. Az állami hirdetések többnyire összemosódtak a Fidesz kampányával. A kék kampányok kettős célt szolgálnak: a közpénzek magánvagyonokká formálását, valamint közpénzekből megvalósított fideszes manipulációt, befolyásolást.

A gyermekvédelmi népszavazáson való részvételre buzdító közterületi reklám Gyulán.
A gyermekvédelmi népszavazáson való részvételre buzdító közterületi reklám Gyulán. Fotó: Kasza János / Media1

7. Álszakértők

Az elmúlt időszakban az állami M1 televízió olyan álszakértőket hívott be műsoraiba mint például Georg Spöttle Fidesz-aktivista, a Pesti TV vezető szerkesztője, vagy a sajtóban már évekkel korábban szélhámosnak nevezett Nógrádi György, aki azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt híresztelte az állami tévében nagy nyilvánosság előtt, hogy ez épp fordítva történt, és úgymond Ukrajna támadta meg Oroszországot.

George Spöttle, a Pesti TV vendégeként
George Spöttle, a Pesti TV vendégeként
Nógrádi György a közmédia műsorának szakértőjeként korábban
Nógrádi György a közmédia műsorának szakértőjeként korábban

A közmédia műsorait gyártó MTVA-t egyébként olyasvalaki, Papp Dániel vezeti, akiről a bíróság megállapította, hogy jogszerűen nevezhető hírhamisítónak.

8. Oltásra regisztráltakat spammel a kormány a választási siker érdekében

Már akkor megfogalmazódtak félelmek, amikor a COVID-19 világjárvány elleni védekezést szolgáló védővakcinák beadatásának előfeltétele lett az e-mail címek megadása. Már akkor sejthető volt, hogy az adatgyűjtés valójában valamilyen más, alantas pártpolitikai célt szolgál és adatbázist építenek vele a választásokra, de sokan az egészségük érdekében megadták az elérhetőségeiket.

Nemrég aztán be is bizonyosodott, hogy valójában az e-mail címek begyűjtésével a Fidesz választási sikeréhez próbáltak hozzájárulni oly módon, hogy agitáló e-maileket küldözgettek az oltásra regisztráltaknak. Vagyis a kormány átment spammerbe, és hogy befolyásolja a választások végeredményét, nem az eredeti célnak megfelelően használta fel az állampolgárok megszerzett személyes adatát, elérhetőségét, hanem hogy például megüzenje, mire kell szavazni a népszavazáson, vagy hogy úgy állítsa be, hogy az ellenzék a háború oldalán van. A hírleveleknek semmi köze a járványhoz.

Rogán Antal a HírTV Bayer show című műsorában, Bayer Zsolt vendégeként
Rogán Antal, a kormányzati propagandáért felelős politikus a HírTV Bayer show című műsorában

9. LMBTQ-ellenes médiaszabályozás

A Fidesz az óriási hazai és nemzetközi felháborodás és tiltakozás ellenére, az orosz propagandatörvény mintájára megszavazott 2021 nyarán egy olyan médiaszabályozást, amely elítélendő bűnnek igyekszik beállítani a másságot, vagyis azt, ha két azonos nemű között létesül szerelem, nem pedig férfi és nő között. Úgy változtatták meg a médiatörvényt, hogy az LMBTQI tartalmakat az éjszakai műsorsávba kelljen száműzni. A Médiatanács meg is bírságolta az RTL Klubot, amiért sugározta A család az család című, társadalmi célú reklámot. A médiaszolgáltató egyébként perre vitte az ügyet, később derül ki, mi lesz az ítélet. Majdnem a Barátok köztben látható leszbikus csók miatt is bírságoltak, de ezt a hatóság végül mégsem tette meg, mert nem volt hangsúlyos a szériában a jelenet.

A Barátok közt cenzúrázott plakátja
A Barátok közt plakátját is cenzúrázni kellett.  Fotó: RTL Klub/Labancz Viktória

10. Egyetlen ellenzéki országos napilap maradt

Magyarország legnagyobb példányszámú pénzért árult napilapját, a Népszabadságot megszüntette a Mediaworks, alig pár nappal az előtt, hogy az osztrák szélhámos, Henrich Pecina a médiaholdingot 2016-ban átadta Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor közeli barátjának, aki üzleti kapcsolatban is áll az Orbán-családdal. A Népszabadság szerkesztősége máig összejár évente egyszer, hogy megemlékezzen a lapról és a sajtószabadságról.

A Népszabadság utolsó száma
A Népszabadság utolsó száma

Ugyancsak megszüntették például a Heti Választ, miután Simicska Lajos kapitulált.

11. Bayer Zsolt és társai

Teljesen megszokottá vált az a stílus, amit például Bayer Zsolt, a Fidesz 5-ös számú párttagságijának birtokosa a HírTV képernyőjén és a Karc FM frekvenciáján valósít meg. A médiamunkás, aki az 1990-as években egy időre még a Népszabadságnál volt főmunkatárs, hosszú évtizedek óta viszont a Fidesz egyik megmondóembereként még azt is megengedhetőnek tartja, hogy erőszakra buzdítson, máskor egy számára nem szimpatikus fiatal ellenzéki nőt prolizzon és kretén barom állatnak nevezzen.

Televízióban elhangzott káromkodásaival és gyűlölködésével nemrég egy több száz oldalas könyvet tudott tudott megtölteni Gyuricza Péter, az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) egykori tagja. A kormánypárti uralom alatt lévő Médiatanács nem nagyon siet megbüntetni a KESMA hírcsatornáját.

Bayer Zsolt az Echo TV-ben
Bayer Zsolt az Echo TV-ben

12. Külföldi médiumok megszállása

Az elmúlt években világossá vált, hogy a Fidesz nem elégszik meg azzal, hogy a magyar médiát jelentős részben megszállta – több külföldi országban, például Szlovéniában is szédületes terjeszkedésbe kezdtek. Köthető már hozzájuk tévécsatorna és nemrég rádiót is megszereztek, és rögtön meg is jelent a propaganda. Londonban V4 Agency (V4A) néven indítottak hírügynökséget Habony Árpádék, azaz Orbán Viktor emberei.

13. Az Origo és az Index begyűrése

Az Origót először csak a Telekomon keresztül próbálták meg befolyásolni: Lázár János minisztersége idején a Telekomot a kormányzat zsarolni próbálta a mobilfrekvenciákkal, amikor Lázár londoni luxusutazásának körülményeiről írt tényfeltáró anyagot. Hamarosan a főszerkesztőnek mennie kellett… Majd az egész lapot megvette egy Matolcsy Györgyhöz köthető cég, aki azután továbbpasszolta azt a KESMA-nak. Az egykoron mértéktartó és hiteles Origóból rövid idő alatt, Gábor László főszerkesztésével olyan agitáló propagandalap lett, amely a legelemibb újságírói szakmai szabályokon is áthág, ezekre számtalanszor mutattunk már példát.

Az Origo közterületi plakátja Budapesten
Az Origo közterületi plakátja Budapesten. Fotó: Ladányi András / Media1

2020-ra az Index is Fidesz-közelbe vándorolt. A lap bevételeiért felelős és a lapot eleinte tulajdonló alapítvány hitelezőjeként is ismert Indamedia már évekkel korábban a KDNP-s Oltyán Józsefhez került, majd őt 2020-ban felváltotta Vaszily Miklós. Vaszily azokban a cégekben szokott megjelenni, amelyek Mészáros Lőrinchez (és rajta keresztül Orbán Viktor miniszterelnökhöz) köthetők. Emlékezetes pillanat volt, amikor Dull Szabolcs, az Index főszerkesztőjét kirúgták 2020 nyarán a laptól, majd vele tartott a teljes stáb.

Nemrég egy kiszivárgott hangfelvételen Fekete-Szalóky Zoltán főszerkesztő azt mondta, hogy Mészáros Lőrinc 100 millióval segíti a lapot, és ezért jogos bizonyos elvárásokat megfogalmazni a lap tartalmát illetően.

Az Index.hu portál riporteri mikrofonja
Az Index.hu portál riporteri mikrofonja. Fotó: Media1 / olvasónktól

A lapon érződik is bizonyos tartalmi eltolódás, a tulajdonosváltás óta például az ellenzéket bíráló oknyomozással többször találkozhattunk, ők közölték például a budapesti városháza állítólagos eladásával kapcsolatos botrányt. Többnyire csalódott lesz, aki a Fideszre vonatkozó leleplező, oknyomozó anyagokra vágyik az oldalon, és nemrég Vona Gábor, a Jobbik volt elnökének egyik véleménycikkét is hamar eltüntették a címlapról, sőt előfordult az is, hogy az Orbán Viktor veje, Tiborcz István által megszerzett turai kastélyról készített videóban elhallgatták, hogy az a miniszterelnök lányának férjéé lett.

Ezzel együtt az Index még mindig messze korrektebb, mint az Origo: akkor is, ha alákérdezős interjút közölnek az őket pénzelő Mészáros Lőrinccel, akiről csupa pozitívum került az interjúba, amit még egy keretes anyaggal is megtámogattak azzal kapcsolatban, hogy a gázszerelőből lett milliárdos ki mindenkit segített. Vaszily Miklós beszélt is róla egy interjúban 2020-ban, hogy Origót nem akarnak csinálni a lapból. Valószínűleg ezt az a felismerés hajthatja, hogy az Origo teljesen nevetség tárgyává vált. Az Index és anyavállalata, az Indamedia egyébként nemrég személyi összefonódásba került a Médiatanáccsal.

14. Nyíltan agitál a TV2

A TV2-t is maga alá gyűrte a Fidesz. Mindezt úgy érték el, hogy amikor a nyugati tulajdonosa, a ProSieben.Sat1 – mint az elmúlt 12 évben oly sok külföldi cég tette – kivonult Magyarországról és eladta a vállalatot, egy rövid vargabetű után Andy Vajna filmügyi kormánybiztos vásárolta meg a médiacsoportot, majd tőle a 2019-es halálát követően valahogyan átkerült a médiavállalat egy olyan tulajdonoshoz, akinek az addigra már több bankot is megszerző Mészáros Lőrinc hitelintézeteitől jutott eszébe hitelt felvenni a működtetéshez, ráadásul az illető tulajdonos, Vida József Mészáros Lőrinc egyik bizalmi embere.

A csatornához ide is megérkezett elnöknek Vaszily Miklós, vezérigazgatónak pedig a bolgár származású Pavel Stanchevet nevezték ki, aki egy interjúban arról beszélt, hogy teljesen normálisnak tartja, hogy a TV2 Tények című műsora milyen sok pert veszít a bíróságon. Merthogy hírműsoraikban évek óta nagy üzemben folyik a hazudozás.

Néhány napja Gönczi Gábor és Marsi Anikó, valamint a csatorna több más képernyőse, például Vitányi Judit és Szebeni István, valamint Váczi Gergő egy videóban agitált Orbán Viktor és a Fidesz mellett az április 3-i választások előtt. És ha mindez nem lett volna elegendő, a TV2 fizetett Facebook-hirdetésben támadja Márki-Zay Pétert és az ellenzéket, illetve népszerűsíti a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) elnökét, az immáron 4+12 éve kormányzó 58 éves Orbán Viktort, kicselezve ezzel a választási törvényt, ami alapján a TV2 nem reklámozhatná sem Orbánt, sem mást.

Marsi Anikó, a TV2 Tények hírolvasója a csatorna Orbán Viktor mellett kiálló videójában.
Marsi Anikó, a TV2 Tények hírolvasója a csatorna Orbán Viktor mellett kiálló videójában. Fotó: TV2 Tények / Facebook.com

A TV2 által közzétett facebookos hirdetés azt is szimbolizálja, hogy a Fidesz újraválasztása, hatalomban tartása olyan cél, amelynek érdekében a Fidesz által megváltoztatott választási törvény kijátszása is belefér egy olyan médiaszolgáltatónak, amelynek a médiatörvény szerint elviekben objektívnek és pártatlannak kellene lennie, és amelyről normál esetben nem tudhatnánk, hogy a hírolvasóik és más műsorvezetőik kire fognak szavazni – ahogy erre az RTL Híradó utalt is, amikor burkoltan propagandistának nevezte Szellő István és Erős Antónia a Tények munkatársait. Korábban hasonló húzás miatt 3,4 millió forint bírságot már fizetnie kellett a TV2-nek, de  úgy tűnik, a bírság nem rettentette el a csatornát, hogy idén is megismételjék a miniszterelnök melletti nyílt kampányolást.

15. ElkXrtuk

Állami adókedvezmény igénybevételével Kálomista Gábor, akinek cége, a Megafilm egyébként mindenféle jogcímeken szép összegeket kapott korábban az állami MTVA-tól is, elkészített egy filmet ElkXrtuk címmel. A film mozivetítésére középiskolásokat buszoztattak, majd bemutatták Erdélyben is. A filmről minden megyei lapnak szóról szóra ugyanaz a „kritika” jutott eszébe.

Az ElkXrtuk című mozifilm egy részlete
Az ElkXrtuk című mozifilm egy részlete

Később a TV2 Média Csoport több csatornája és streaming-szolgáltatása, a TV2 Play is bemutatta a filmet. A film, mely a 2006-os utcai zavargásokról szól, számos elemében konkrét hazugságokat közöl: lényegében egy lejárató jellegű filmről van szó, amihez nem csoda, hogy alig találtak olyan színészt, aki elvállalta a szerepet.

Hann Endre, a Medián piackutató cég vezetőjéről olyan súlyos hazugságokat tettek közzé a filmben, hogy ő ezt nem is hagyta annyiban és beperelte a filmet gyártó Megafilmet, de ítélet csak későbbre várható. Dobrev Kláráról, a DK EP-képviselőjéről, Gyurcsány Ferenc feleségéről is hazugságokat tartalmazott a film: akkora hazugságról volt szó, hogy a párt jogi lépéseket is tett a film hazugságait valóságosként láttatni próbáló állami Kossuth Rádió ellen, amely végül helyreigazító közleménnyel volt kénytelen beismerni, hogy valótlanságot közölt a DK-s politikusnőről.

Az ElkXrtuk című film egyik jelenete.
Az ElkXrtuk című film egyik jelenete. Fotó: HírTV

Bár Kálomista Gábor eleinte tagadta, hogy egy propagandafilmről van szó, teljesen egyértelműen erről van szó, és nem csak azért, mert a film kizárólag a Fidesz szempontjából kedvező narratívákat tartalmaz, és például elhallgatja, hogy a tévészékházat megostromló csőcselékben számos fideszes szimpatizáns is ott volt. A legnagyobb probléma a filmmel, hogy egyes valós dolgokat a fikcióval úgy mos össze és fordít akár az ellenkezőjére, hogy a néző teljesen megzavarodjon, illetve elhiggye, hogy amit lát, az a valóság.

Ennél is egyértelműbb, hogy a kormányközeli HírTV alig pár órával az április 3-i, országgyűlési választások kezdete előtt tűzte képernyőre a filmet, amellyel nyilvánvalóan a választói akarat direkt befolyásolása, vagyis agitáció a cél a párt újbóli győzelme érdekében. További érdekesség, hogy az állami M1 Híradó hosszú, manipulatív riportban bizonygatta, hogy az ElkXrtuk tévépremierjét többen látták, mint az ukrán elnököt szerepeltető, az RTL Klubon látható A nép szolgája című sorozatot – pedig a Nielsen Közönségmérés adatai épp az ellenkezőjét igazolták.

16. Zuhanás a nemzetközi sajtószabadság-indexben

Magyarország az elmúlt években drasztikusan, 67 helyet rontott helyezésén a sajtószabadság helyzetét bemutató RSF-rangsorban, ahol olyan országok előztek meg bennünket a médiaszabadság-mutató tekintetében, amelyek korábban messze mögöttünk voltak.

Médiaszabadság-térkép 2021 / A Riporterek Határok Nélkül szervezet grafikája
Médiaszabadság-térkép 2021 / A Riporterek Határok Nélkül szervezet grafikája. Magyarország narancssárgával a problémás országok között szerepelt.

Számos nemzetközi szervezet fejezte ki aggodalmát a magyar médiahelyzet kapcsán az elmúlt években: volt, aki Orbán Viktort a sajtószabadság ragadozójaként is láttatta, ám ezeket a bírálatokat a Fidesz-kormány minden esetben gyorsan lesöpörte az asztalról, és például a nemzetközi médiaszabadság-indexet készítő szervezeteket kezdte el támadni a hozzá közelálló, illetve az általa bekeblezett médiumokon keresztül. A kormányzati támadásokban a szokásos megbélyegző címkék köszöntek vissza: Soros György stb…

17. Kivették a kínálatból az Euronews hírcsatornát, hogy helyet csináljanak egy Fidesz-közeli tévécsatornának

Néhány évvel ezelőtt nagy felháborodást váltott ki az az eset, hogy az Euronews nemzetközi hírcsatornát (amelyet azóta egyébként épp nemrég vásárolt meg egy olyan szervezet, amelynek vezetője Orbán Viktor egyik tanácsadójához köthető) több kábelszolgáltató váratlanul kivette a kínálatából, hogy ezzel helyet csináljanak a hálózataikon az akkoriban Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségébe tartozó TV2 Média Csoport éppen induló egyik csatornájának.

Emiatt nehézkessé vált a hírcsatorna tartalmának elérése: erre az érintett szolgáltatóknál lévőknek interneten keresztül volt módja. Kert Attila, az Euronews magyarországi igazgatója azt nyilatkozta akkoriban, hogy folytatódik az államhoz közelálló csatornák kizárólagossá tétele.

Az Euronews tévéstúdiója
Az Euronews tévéstúdiója
Fotó: Euronews / Pálfi Rita

18. Orbán Viktor kormányára való szavazásra buzdított az M1 televízió szombaton

Bende Balázs, az állami MTVA egyik vezetője és képernyőse a 2022-es, azaz a mostani választások előtti napon bemondta az M1 műsorában, kire kell szavazni.

Van róla videó is a 444-en, ha nem hinné el, hogy ez tényleg előfordult.

19.  Megszállt plakátpiac

A Fidesz rabul ejtette a közterületi reklámpiacot is. Beszédes, hogy a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország közös gyorselemzése szerint az ellenzék összesen 1.564 plakáthelyet tudott megszerezni, mert a plakátos cégek nemet mondtak a megrendeléseikre, eközben a kormányoldal 12.171 darab plakáthelyet kapott meg. Ez nyolcszoros, vagyis óriási különbség. Ezt az tette lehetővé, hogy Fidesz-közelből felvásárolták a közterületi plakátos cégeket.

Márki-Zay Péter egyébként a napokban ennél is durvább arányt említett a plakátszámokat illetően: ő úgy tudta, hogy a kormányoldalhoz összesen 25 ezer plakáthely került és az ellenzékhez csupán 2 ezer. Ez 12,5x-es különbség a kormányoldal javára.

politikai plakátok, közterület, outdoor, reklámpiac, kampány 2022, választás
Plakátok egy budapesti ház falán a 2022-es országgyűlési választások előtt
Fotó: Ladányi András / Media1

 

Mini Feri plakát - Az új Gyurcsány Show - a WarnerMediától ellopott vizualitással a Fidesz / CÖF plakátja
Mini Feri plakát – Az új Gyurcsány Show – a WarnerMediától ellopott vizualitással a Fidesz / CÖF plakátja
Fotó: Ladányi András / Media1

20. Négy év után 5 perc

A magyar adózók jelenleg már 130 milliárd forintjából fenntartott állami tévé, az MTVA / Duna Médiaszolgáltató / M1 tévé 4 év után először engedte be az évek óta lejárató riportok által támadott Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, hogy ott kerek 5 percet beszélhessen.

Aznap azonban legalább 9 alkalommal ismételte meg a közmédia Orbán Viktor március 15-i hosszú beszédét. Az egyik ismétlés épp Márki-Zay Péter szavai előtt került adásba.

A nyilvánvaló aránytalanság még akkor is szembeötlő lenne, ha nem valamennyi adófizető, így az ellenzéki érzelmű nézők pénzén is működne az M1, hanem egy magántelevízióban történt volna mindez. Így azonban kijelenthető, hogy egy párt foglyul ejtette az állami médiaszolgáltatót, ami ma már nem a közt, hanem a Fideszt szolgálja.

21. Megafon

Kormányközelből, milliárdos összeg felett költött a Miniszterelnökséghez közeli Megafon, és fizeti azt, hogy Fidesz-közeli propagandisták, Déri Stefi, Bayer Zsolt, Deák Dániel és sokan mások nagy eléréshez jussanak bejegyzéseikkel a közösségi médiában.

+1 Pegasus

A végére hagytuk a legsúlyosabbat. Mint kiderült,  a Fidesz-kormány több éve az izraeli NSO Group Pegasus nevű kiberfegyverét használva számos ember magánszférájába beavatkozott, kémkedett utánuk.

A Pegasus-szoftver alkalmas arra, hogy észrevétlenül bekapcsolja a megfigyelt személy kameráját, képes rá, hogy a megfigyelő lássa a megfigyelt személy e-mailjét, naptárbejegyzéseit, telefonja képernyőjét, lehallgassa telefonbeszélgetéseit, kémkedjen a telefonon tárolt fényképek között. A megfigyeltek között van számos ismert oknyomozó újságíró és médiatulajdonos, valamint több más állampolgár is, köztük egyébként Fideszhez és a kormányhoz köthető személyek is.

NSO Group, a Pegasus gyártója
NSO Group, a Pegasus gyártója. Fotó: Stock / depositphotos.com

A kémkedési botránnyal a média egyik legfőbb eszköze, az informátoroktól való információszerzés is komoly veszélybe került, ami akadályozza a sajtó működését, az információk megszerzését – hangzott el a Media1 podcast több vendégének szájából is.

Bár olyan súlyos ügyről van szó, ami miatt nem csak az illetékes szakminisztériumok vezetőinek, de a kormányfőnek is haladéktalanul távoznia kellett volna a közéletből és bocsánatot kérnie a megfigyelt újságíróktól és másoktól, ezt nem tették meg, ezért nem zárható ki, hogy jelenleg is állnak újságírók és médiatulajdonosok titkos megfigyelés alatt.

Ajánljuk a 444 nemrégiben készült dokumentumfilmjét is, amelyben további érdekességek láthatók arról, mi történt az elmúlt 12 évben a magyar médiával.

További hírek érhetők el a Media1.hu portálon.

Csatlakozzon hozzánk Facebookon, valamint iratkozzon fel napi hírlevelünkre is! Kérheti híreinket Telegram-hírcsatornánkról is, hogy sose maradjon le a legújabbakról!

Borító: Depositphotos
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

/** * andre clever */