Interjút adott a 24.hu-nak Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és annak Médiatanácsának decemberben kinevezett, illetve megválasztott elnöke.
Koltay a kinevezése kapcsán született kritikákról, miszerint „bebetonozták” őt az országgyűlési választás előtt néhány hónappal lemondott Karas Monika helyére 9 évre, úgy fogalmazott:
„Ha valaki lemond a megbízatásáról, az az ő személyes elhatározása. Ezt nekem nem lehet különösebben kommentálnom. Értem persze, hogy bizonyos nézőpontból lehet így keretezni az eseményeket, de én másképp látom. Abban kellett döntenem, hogy ilyen feltételek mellett elfogadom-e a jelölést, látom-e az értelmes munka lehetőségét. És bár médiajogászként ez a szakmám, továbbá 2010 és 2019 között a Médiatanács tagja voltam, mégsem készültem ide”.
(Koltay arra nem tért ki, hogy a Szabad Európa és a Media1 már egy évvel Karas lemondása előtt, 2020 októberében megírta, hogy várhatóan elnöki mandátumának lejárata előtt le fogják mondatni, hogy így betonozzák majd be 9 évre – a volt NMHH elnök egyébként az Állami Számvevőszékhez került át a lemondása után hasonló kiemelt fizetésért, mint amit az NMHH élén kapott.)
Annak kapcsán, hogy a Médiatanács elnöke politikailag befolyásolt, a tagjai pedig csak fideszesek lehetnek, Koltay azt hangoztatta, hogy európai szinten is vannak a megválasztás szabályaihoz kapcsolódó problémák. Arra, hogy az ellenzék 2019-ben szeretett volna egy ellenzéki tagot delegálni a Médiatanácsba, ám ezt a Fidesz megtorpedózta, azt felelte, a „Médiatanács és az NMHH a törvények által meghatározott keretek között működik. Az, hogy ki kerül az elnöki székbe vagy ki és hogyan lesz tagja a Médiatanácsnak, kívül esik a ránk ruházott hatáskörön”.
Áder János köztársasági elnök (j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének nevezi ki Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát a Sándor-palotában 2021. december 3-án. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét.
MTI/Szigetváry Zsolt
Torz vagy kiegyensúlyozott a magyar nyilvánosság?
Az Európa Tanács 2021-es jelentése szerint Magyarországon szűkült a kormánytól független nyilvánosság; például 2018-ban létrejött a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Ennek kapcsán Koltay az interjúban elmondta, „2013-ban is pont ugyanezt kérték számon az EU szervei: azt hangoztatták, hogy vége a magyar sajtószabadságnak”, ám a médiahatóság elnöke szerint „van annak egy kis pikantériája, hogy szerintük már 2010-ben a törvények elfogadásával, de legkésőbb 2013-ban véget ért. Majd azt mondják, hogy 2021-ben van biztosan vége a sajtószabadságnak”.
Arra a kérdésre, hogy szerinte torz vagy kiegyensúlyozott a magyar nyilvánosság, azt mondta,
„Egyik sem, vagy talán mindkettő egyszerre”.
Mint kifejtette, a rendszerváltás után a nyilvánosságban történteket egy „folyamatként kell értékelni”, és a „kilencvenes évek meglehetősen torz állapotai a rendszerváltás furcsaságaiból és a vadprivatizációból adódtak”.
Hangsúlyozta: „az újságírók jelentős része politikacsináló szerepbe helyezkedett, aztán benne is ragadt, majd megsértődött, amikor erre politikai választ kapott”.
Paradigmaváltást hozott a közösségi média
Koltay szerint már nem az a fő kérdés, hogy „ki uralja a nyomtatott sajtót vagy a közmédiát. A magyarországi nyilvánosság ma olyan sokszínű, mint korábban soha, függetlenül attól, hogy politikai alapon ezt ki miként minősíti” – felelte, azzal a példával élve, hogy már csak a Facebooknak hétmillió magyarországi felhasználója van, míg a rendszerváltást követően a legnagyobb példányszámú napilapnak napi 4-500.000 olvasója volt. A közösségi média korával „paradigmaváltás történt”.
Az Európa Tanács magyar médiahelyzetet bíráló megjegyzéseit Koltay Tamás „rendkívül aggályosnak és sajnálatosan felszínesnek” nevezte.
Piactorzító a KESMA?
Az interjút készítő újságíró emlékeztetett rá, hogy a KESMA létrejöttét egy kormányrendelet nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította, így az ügyletet nem vizsgálta meg a médiahatóság. Arra a kérdésre, hogy a közel 500 orgánumot magába foglaló alapítvány nem piactorzító-e, Koltay azt mondta,
„Ha egyszavas választ vár arra, hogy a magyar nyilvánosság torz vagy nem torz, az félreviszi a gondolkodást. Ahogy a politikai erőviszonyok változnak, úgy módosulhatnak a médiapiac tulajdoni viszonyai is, ez jól kirajzolódott 2010 után. A nyilvánosság igen jelentős szelete azonban nem fogékony a magyar politika felől érkező erőhatásokra”.
A médiahatóság elnöke szerint az „újságíró is szükségszerűen elfogult”, és „nyilván vannak bátor, személyükben független és méltányos újságírók vagy szerencsésebb orgánumok, de a sajtó függetlensége jogi kategóriaként nem értelmezhető”.
Arra a kérdésre, hogy akkor hogyan értelmezhető, azt a választ adta, hogy
„Az általánosan hangoztatott frázisként, a »kormánypárti« sajtóval szembeni megkülönböztetésként semmiképp. De ez nem zárja ki azt, hogy egy újságíró vagy akár kisebb közösségük erkölcsi mérceként ezt tűzze ki maga elé. És még valami: én eltettem azokat a cikkeket, amikben a rendszerváltáskori prominens újságírók alig leplezett gúnnyal hangjukban arról értekeztek, hogy »akinek média kell, az vegyen magának!« Amikor ez később megtörtént, azonnal előkerült a médiaegyensúly kérdése, és már nem Kónya Imre szájából. Pedig mindez alig mond valamit a napjaink médiapiacát formáló valódi folyamatokról. Miközben más szempontból az elmúlt 30 év egyértelmű sikertörténet, a szólásszabadság védelmében az elmúlt évtizedben is komoly előrelépések történtek. Egy közszereplőről közügyben – a szándékos hazugságot leszámítva – gyakorlatilag bármit közzé lehet tenni. A szólás- és sajtószabadságot a magyar jogrendszer kitüntetetten védi. Az újságíróknak sincs félnivalójuk”.
Megvan a véleménye Bende iránymutatásáról
Annak kapcsán, hogy Bende Balázs, a közmédia külpolitikai kabinet vezetője egy kiszivárgott hangfelvétel szerint utasításba adta az EP-kampány alatt, hogy a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását, Koltay úgy felelt: erről az ügyről megvan a maga véleménye.
„De a megfelelő következtetést házon belül az MTVA vezetésének kell levonnia”
– felelte, hozzátéve, hogy „a médiahatóság ilyen és ehhez hasonló ügyekben nem tehet mást, minthogy a normativitás talaján áll”.
Nem várnak kiegyensúlyozott tájékoztatást az emberek?
Az állami hírügynökség, az MTI gyakorlatilag elhallgatta az ellenzéki előválasztást. Koltay annak kapcsán, hogy a hatóságnak nem lenne-e dolga az ügyben, azt felelte:
„Fordítsuk meg: amikor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye 1996-ban megjelent a médiatörvényben, akadtak olyan ORTT-döntések, amelyek azt sérelmezték, hogy egy-egy fontosnak ítélt eseményről a média nem számolt be, így sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye. Gondoljunk bele, ez mivel jár. A médiahatóságnak össze kellene állítani az aznapi fontos események listáját, és meghatározni, miről kell beszámolni a médiában? Ez olyan mértékű beavatkozás lenne a szerkesztői szabadságba, ami egyszerűen nem tartható. A joggyakorlat ezt a kezdeti megközelítést amúgy is gyorsan meghaladta, ma már kizárólag a közzétett tartalom vizsgálata engedhető meg. Amiről a média nem számol be, az ebből a szempontból nem vizsgálható”.
Koltay hozzátette: „Isten óvjon attól, hogy egy hatóság döntsön arról, miről kell a médiának beszámolnia és miről nem!”, továbbá szerinte
„amúgy sincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól”.
Annak kapcsán, hogy – mint arról a Media1 beszámolt – több LBK-cég is frekvenciát nyert a fővárosban, és az egyik céget eladták Szöllősi Györgynek, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, hogy elindítsa rajta a Sportrádiót együttműködésben a KESMA-val, Koltay csak annyit mondott: nem merült fel, hogy a Médiatanács bármiben is hibázott volna:
„Az, hogy a jogosultságot szerző médiaszolgáltató a frekvenciát átruházza egy másik személyre vagy gazdasági társaságra nem példa nélküli, sőt. Itt a hatóságnak nincs más dolga, minthogy a nyertes pályázó által vállalt kötelezettségek folyamatos érvényesülését nyomon kövesse. Így a vállalások sértetlenül megvalósuljanak az új tulajdonos által is”.
Nem kivételezhetnek a Klubrádióval, hibás pályázatra nem adhattak neki frekvenciát
A Klubrádió ügyét Koltay jogi értelemben „rendkívül egyszerűnek” nevezte. Az NMHH és a Médiatanács elnöke kijelentette:
„A rádiónak nem kellett volna meglepődnie, hiszen érvénytelen pályázatot adott be. Ezt több fokon a bíróság, majd a Kúria is megerősítette. A magyar jogrendszer számára ez lezárt történet. De a frekvencia hasznosítása újabb kérdéseket vet fel. Az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az ügy miatt. Az Európai Bizottság tehát a magyar jogrendszer alapvetéseit vonja kétségbe. Ez nem helyes. Nem az EU kompetenciája, hogy megítélje állami tulajdonú frekvenciák automatikus hosszabbításának feltételrendszerét”
– mondta az NMHH elnöke, hozzátéve:
a „hatóság nem tud mást tenni, mint a törvények alapján a szabályoknak megfelelően eljárni”.
A 2021 júliusában elfogadott gyermekvédelmi törvény (vagy ahogy sokan hívják, a propagandatörvény) után megugró panaszok száma kapcsán Koltay szerint nem a bejelentések, hanem a jogsértést megállapító határozatok száma érdekes. Ezekből szerinte eddig igen kevés született, és, mint elmondta, „arra is volt példa, hogy a hatóság az LMBTQ-közösséget kirekesztő módon támadó újságcikk miatt állapította meg az adott médium jogsértését”.
Közösségi média
Az NMHH elnöke a médiaszabályozás jövőbeni nagy kérdésének nevezte azt, hogy „mit lehet kezdeni” a közösségi platformokkal:
„Egy új médiakultúra kezdeti éveiben járunk, melyre hatóságnak, felhasználónak, olvasónak egyszerre – ideális esetben összefogva – kell készülniük. A technológia az egyéni felhasználóknál sokkal erősebb, ezzel egy amerikai elnököt is – akár teljes egészében – ki lehet törölni a nyilvánosságból. A láthatatlan manipuláció pedig még veszélyesebb, mint a törlés: a Facebook határozza meg, hogy a közel hétmillió magyar felhasználója mit láthat a közéletből, ha esetleg nem veszi a fáradságot ahhoz, hogy máshonnan is tájékozódjon”
– fogalmazott Koltay, aki szerint Donald Trump vagy éppen a magyar Mi Hazánk Mozgalom kitiltása is jogos volt a jelenlegi jogrendszer szerint, „de ez az álláspont nem tartható fenn sokáig. A jogi szabályozás a technológiai óriások kezében összpontosítja a hatalmat, amit a meglévő eszközökkel nem nagyon lehet korlátozni”.
Érzékeny piac a távközlés
A 24.hu Polyák Gábor médiajogász, az ellenzék médiakabinetje vezetőjének egy korábbi kijelentését, mely szerint „a jelek szerint az Antenna Hungárián keresztül a teljes kormányzati infrastruktúra Jászai Gellértnél landol. Ekkor pedig mind a piaci, mind a felügyeleti oldal a Fidesz kezében lesz, ahogy én számolok, nagyjából az örökkévalóságig. Ha a csomagot együtt nézzük és idevesszük azt, hogy az Antenna Hungáriába többségi tulajdonosként bevásárolta magát Jászai Gellért és a 4iG, akkor ez meglehetősen riasztó kép. Ugyanis ide tartozik a választási infrastruktúra is. (…) Döbbenetes a hatalomkoncentráció”.
Koltay erre úgy felelt,
„A hatóság nem piaci szereplő, a piaci, tulajdoni viszonyokban bekövetkező változásokra hatáskörei szerint képes reagálni. De az biztos, hogy ez egy igen érzékeny piac, az új szereplők belépése segítheti a versenyt és a szolgáltatások színvonalának emelését. Ugyanakkor a meglévő egyensúlyra is ügyelni kell, annak felborítása az egész országnak kárt okozhat”.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon és a Twitteren is, valamint iratkozzon fel a Media1 hírlevelére is!
