fbpx
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának megválasztott új elnöke (j) esküt tesz, mellette Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács új tagja (b) az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. december 14-én. Mögötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (hátul, j).

A Médiatanács elnöke szerint nem kivételezhettek a Klubrádióval, amikor hibás pályázatot nyújtott be

Koltay András egy most megjelent interjúban a kormánypárti médiaholdingról, a sajtószabadságról, a Klubrádió ügyéről és a közösségi médiáról is beszélt.

Interjút adott a 24.hu-nak Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és annak Médiatanácsának decemberben kinevezett, illetve megválasztott elnöke.

Koltay a kinevezése kapcsán született kritikákról, miszerint „bebetonozták” őt az országgyűlési választás előtt néhány hónappal lemondott Karas Monika helyére 9 évre, úgy fogalmazott:

„Ha valaki lemond a megbízatásáról, az az ő személyes elhatározása. Ezt nekem nem lehet különösebben kommentálnom. Értem persze, hogy bizonyos nézőpontból lehet így keretezni az eseményeket, de én másképp látom. Abban kellett döntenem, hogy ilyen feltételek mellett elfogadom-e a jelölést, látom-e az értelmes munka lehetőségét. És bár médiajogászként ez a szakmám, továbbá 2010 és 2019 között a Médiatanács tagja voltam, mégsem készültem ide”.

(Koltay arra nem tért ki, hogy a Szabad Európa és a Media1 már egy évvel Karas lemondása előtt, 2020 októberében megírta, hogy várhatóan elnöki mandátumának lejárata előtt le fogják mondatni, hogy így betonozzák majd be 9 évre – a volt NMHH elnök egyébként az Állami Számvevőszékhez került át a lemondása után hasonló kiemelt fizetésért, mint amit az NMHH élén kapott.)

Annak kapcsán, hogy a Médiatanács elnöke politikailag befolyásolt, a tagjai pedig csak fideszesek lehetnek, Koltay azt hangoztatta, hogy európai szinten is vannak a megválasztás szabályaihoz kapcsolódó problémák. Arra, hogy az ellenzék 2019-ben szeretett volna egy ellenzéki tagot delegálni a Médiatanácsba, ám ezt a Fidesz megtorpedózta, azt felelte, a „Médiatanács és az NMHH a törvények által meghatározott keretek között működik. Az, hogy ki kerül az elnöki székbe vagy ki és hogyan lesz tagja a Médiatanácsnak, kívül esik a ránk ruházott hatáskörön”.

Koltay András (balra), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnöke 2021. december 4-től és Áder János köztársasági elnök
Budapest, 2021. december 3.
Áder János köztársasági elnök (j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének nevezi ki Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát a Sándor-palotában 2021. december 3-án. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét.
MTI/Szigetváry Zsolt

Torz vagy kiegyensúlyozott a magyar nyilvánosság?

Az Európa Tanács 2021-es jelentése szerint Magyarországon szűkült a kormánytól független nyilvánosság; például 2018-ban létrejött a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Ennek kapcsán Koltay az interjúban elmondta, „2013-ban is pont ugyanezt kérték számon az EU szervei: azt hangoztatták, hogy vége a magyar sajtószabadságnak”, ám a médiahatóság elnöke szerint „van annak egy kis pikantériája, hogy szerintük már 2010-ben a törvények elfogadásával, de legkésőbb 2013-ban véget ért. Majd azt mondják, hogy 2021-ben van biztosan vége a sajtószabadságnak”.

Arra a kérdésre, hogy szerinte torz vagy kiegyensúlyozott a magyar nyilvánosság, azt mondta,

„Egyik sem, vagy talán mindkettő egyszerre”.

Mint kifejtette, a rendszerváltás után a nyilvánosságban történteket egy „folyamatként kell értékelni”, és a „kilencvenes évek meglehetősen torz állapotai a rendszerváltás furcsaságaiból és a vadprivatizációból adódtak”.

Hangsúlyozta: „az újságírók jelentős része politikacsináló szerepbe helyezkedett, aztán benne is ragadt, majd megsértődött, amikor erre politikai választ kapott”.

Blikk, Magyar Nemzet és Népszava hírlapok egy Inmedio újságosnál
Blikk, Magyar Nemzet és Népszava hírlapok egy Inmedio újságosnál. Fotó: Ladányi András / Media1

Paradigmaváltást hozott a közösségi média

Koltay szerint már nem az a fő kérdés, hogy „ki uralja a nyomtatott sajtót vagy a közmédiát. A magyarországi nyilvánosság ma olyan sokszínű, mint korábban soha, függetlenül attól, hogy politikai alapon ezt ki miként minősíti” – felelte, azzal a példával élve, hogy már csak a Facebooknak hétmillió magyarországi felhasználója van, míg a rendszerváltást követően a legnagyobb példányszámú napilapnak napi 4-500.000 olvasója volt. A közösségi média korával „paradigmaváltás történt”.

A Metához tartozó közösségi platformok: Messenger, Facebook, WhatsApp, Instagram, Workplace, Oculus.
A Metához tartozó közösségi platformok: Messenger, Facebook, WhatsApp, Instagram, Workplace, Oculus. Fotó: stock / Depositphotos.com

Az Európa Tanács magyar médiahelyzetet bíráló megjegyzéseit Koltay Tamás „rendkívül aggályosnak és sajnálatosan felszínesnek” nevezte.

Piactorzító a KESMA?

Az interjút készítő újságíró emlékeztetett rá, hogy a KESMA létrejöttét egy kormányrendelet nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította, így az ügyletet nem vizsgálta meg a médiahatóság. Arra a kérdésre, hogy a közel 500 orgánumot magába foglaló alapítvány nem piactorzító-e, Koltay azt mondta,

„Ha egyszavas választ vár arra, hogy a magyar nyilvánosság torz vagy nem torz, az félreviszi a gondolkodást. Ahogy a politikai erőviszonyok változnak, úgy módosulhatnak a médiapiac tulajdoni viszonyai is, ez jól kirajzolódott 2010 után. A nyilvánosság igen jelentős szelete azonban nem fogékony a magyar politika felől érkező erőhatásokra”.

A médiahatóság elnöke szerint az „újságíró is szükségszerűen elfogult”, és „nyilván vannak bátor, személyükben független és méltányos újságírók vagy szerencsésebb orgánumok, de a sajtó függetlensége jogi kategóriaként nem értelmezhető”.

Arra a kérdésre, hogy akkor hogyan értelmezhető, azt a választ adta, hogy

„Az általánosan hangoztatott frázisként, a »kormánypárti« sajtóval szembeni megkülönböztetésként semmiképp. De ez nem zárja ki azt, hogy egy újságíró vagy akár kisebb közösségük erkölcsi mérceként ezt tűzze ki maga elé. És még valami: én eltettem azokat a cikkeket, amikben a rendszerváltáskori prominens újságírók alig leplezett gúnnyal hangjukban arról értekeztek, hogy »akinek média kell, az vegyen magának!« Amikor ez később megtörtént, azonnal előkerült a médiaegyensúly kérdése, és már nem Kónya Imre szájából. Pedig mindez alig mond valamit a napjaink médiapiacát formáló valódi folyamatokról. Miközben más szempontból az elmúlt 30 év egyértelmű sikertörténet, a szólásszabadság védelmében az elmúlt évtizedben is komoly előrelépések történtek. Egy közszereplőről közügyben – a szándékos hazugságot leszámítva – gyakorlatilag bármit közzé lehet tenni. A szólás- és sajtószabadságot a magyar jogrendszer kitüntetetten védi. Az újságíróknak sincs félnivalójuk”.

Megvan a véleménye Bende iránymutatásáról

Annak kapcsán, hogy Bende Balázs, a közmédia külpolitikai kabinet vezetője egy kiszivárgott hangfelvétel szerint utasításba adta az EP-kampány alatt, hogy a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását, Koltay úgy felelt: erről az ügyről megvan a maga véleménye.

„De a megfelelő következtetést házon belül az MTVA vezetésének kell levonnia”

– felelte, hozzátéve, hogy „a médiahatóság ilyen és ehhez hasonló ügyekben nem tehet mást, minthogy a normativitás talaján áll”.

Bende Balázs / részlet a Világ című műsor 2021. december 25-i adásából.
Bende Balázs / részlet a Világ című műsor 2021. december 25-i adásából. Fotó: YouTube / Magyar Hang

Nem várnak kiegyensúlyozott tájékoztatást az emberek?

Az állami hírügynökség, az MTI gyakorlatilag elhallgatta az ellenzéki előválasztást. Koltay annak kapcsán, hogy a hatóságnak nem lenne-e dolga az ügyben, azt felelte:

„Fordítsuk meg: amikor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye 1996-ban megjelent a médiatörvényben, akadtak olyan ORTT-döntések, amelyek azt sérelmezték, hogy egy-egy fontosnak ítélt eseményről a média nem számolt be, így sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye. Gondoljunk bele, ez mivel jár. A médiahatóságnak össze kellene állítani az aznapi fontos események listáját, és meghatározni, miről kell beszámolni a médiában? Ez olyan mértékű beavatkozás lenne a szerkesztői szabadságba, ami egyszerűen nem tartható. A joggyakorlat ezt a kezdeti megközelítést amúgy is gyorsan meghaladta, ma már kizárólag a közzétett tartalom vizsgálata engedhető meg. Amiről a média nem számol be, az ebből a szempontból nem vizsgálható”.

Koltay hozzátette: „Isten óvjon attól, hogy egy hatóság döntsön arról, miről kell a médiának beszámolnia és miről nem!”, továbbá szerinte

„amúgy sincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól”.

Annak kapcsán, hogy – mint arról a Media1 beszámolt – több LBK-cég is frekvenciát nyert a fővárosban, és az egyik céget eladták Szöllősi Györgynek, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, hogy elindítsa rajta a Sportrádiót együttműködésben a KESMA-val, Koltay csak annyit mondott: nem merült fel, hogy a Médiatanács bármiben is hibázott volna:

„Az, hogy a jogosultságot szerző médiaszolgáltató a frekvenciát átruházza egy másik személyre vagy gazdasági társaságra nem példa nélküli, sőt. Itt a hatóságnak nincs más dolga, minthogy a nyertes pályázó által vállalt kötelezettségek folyamatos érvényesülését nyomon kövesse. Így a vállalások sértetlenül megvalósuljanak az új tulajdonos által is”.

Nem kivételezhetnek a Klubrádióval, hibás pályázatra nem adhattak neki frekvenciát

A Klubrádió ügyét Koltay jogi értelemben „rendkívül egyszerűnek” nevezte. Az NMHH és a Médiatanács elnöke kijelentette:

„A rádiónak nem kellett volna meglepődnie, hiszen érvénytelen pályázatot adott be. Ezt több fokon a bíróság, majd a Kúria is megerősítette. A magyar jogrendszer számára ez lezárt történet. De a frekvencia hasznosítása újabb kérdéseket vet fel. Az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az ügy miatt. Az Európai Bizottság tehát a magyar jogrendszer alapvetéseit vonja kétségbe. Ez nem helyes. Nem az EU kompetenciája, hogy megítélje állami tulajdonú frekvenciák automatikus hosszabbításának feltételrendszerét”

– mondta az NMHH elnöke, hozzátéve:

a „hatóság nem tud mást tenni, mint a törvények alapján a szabályoknak megfelelően eljárni”.

Klubrádió.
Klubrádió. Fotó: Kasza János / Media1

A 2021 júliusában elfogadott gyermekvédelmi törvény (vagy ahogy sokan hívják, a propagandatörvény) után megugró panaszok száma kapcsán Koltay szerint nem a bejelentések, hanem a jogsértést megállapító határozatok száma érdekes. Ezekből szerinte eddig igen kevés született, és, mint elmondta, „arra is volt példa, hogy a hatóság az LMBTQ-közösséget kirekesztő módon támadó újságcikk miatt állapította meg az adott médium jogsértését”.

Közösségi média

Az NMHH elnöke a médiaszabályozás jövőbeni nagy kérdésének nevezte azt, hogy „mit lehet kezdeni” a közösségi platformokkal:

„Egy új médiakultúra kezdeti éveiben járunk, melyre hatóságnak, felhasználónak, olvasónak egyszerre – ideális esetben összefogva – kell készülniük. A technológia az egyéni felhasználóknál sokkal erősebb, ezzel egy amerikai elnököt is – akár teljes egészében – ki lehet törölni a nyilvánosságból. A láthatatlan manipuláció pedig még veszélyesebb, mint a törlés: a Facebook határozza meg, hogy a közel hétmillió magyar felhasználója mit láthat a közéletből, ha esetleg nem veszi a fáradságot ahhoz, hogy máshonnan is tájékozódjon”

– fogalmazott Koltay, aki szerint Donald Trump vagy éppen a magyar Mi Hazánk Mozgalom kitiltása is jogos volt a jelenlegi jogrendszer szerint, „de ez az álláspont nem tartható fenn sokáig. A jogi szabályozás a technológiai óriások kezében összpontosítja a hatalmat, amit a meglévő eszközökkel nem nagyon lehet korlátozni”.

Érzékeny piac a távközlés

A 24.hu Polyák Gábor médiajogász, az ellenzék médiakabinetje vezetőjének egy korábbi kijelentését, mely szerint „a jelek szerint az Antenna Hungárián keresztül a teljes kormányzati infrastruktúra Jászai Gellértnél landol. Ekkor pedig mind a piaci, mind a felügyeleti oldal a Fidesz kezében lesz, ahogy én számolok, nagyjából az örökkévalóságig. Ha a csomagot együtt nézzük és idevesszük azt, hogy az Antenna Hungáriába többségi tulajdonosként bevásárolta magát Jászai Gellért és a 4iG, akkor ez meglehetősen riasztó kép. Ugyanis ide tartozik a választási infrastruktúra is. (…) Döbbenetes a hatalomkoncentráció”.

Koltay erre úgy felelt,

„A hatóság nem piaci szereplő, a piaci, tulajdoni viszonyokban bekövetkező változásokra hatáskörei szerint képes reagálni. De az biztos, hogy ez egy igen érzékeny piac, az új szereplők belépése segítheti a versenyt és a szolgáltatások színvonalának emelését. Ugyanakkor a meglévő egyensúlyra is ügyelni kell, annak felborítása az egész országnak kárt okozhat”.

4iG, Antenna Hungária.
4iG, Antenna Hungária. Fotó: YouTube / 4iG Nyrt.

További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon és a Twitteren is, valamint iratkozzon fel a Media1 hírlevelére is!

Borító: Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának megválasztott új elnöke (j) esküt tesz, mellette Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács új tagja (b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 14-én. Mögötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (hátul, j). MTI/Kovács Attila
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

/** * andre clever */