Az RTL Magyarország és a 24.hu-t tulajdonló Central Médiacsoport logója

Gombhoz varrták a kabátot a médiahatóságnál, kínos dokumentum szivárgott ki az RTL Magyarország és a 24.hu tulajdonosa közötti meghiúsított ügylet kapcsán

A Media1 által megszerzett többoldalas döntéselőkészítő dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői eredetileg engedélyezni javasolták, hogy az RTL Magyarország felvásárolja az egyebek mellett a 24.hu-t is működtető Central Digitális Média 30 százalékát, és részletesen le is vezették, miért nem lenne akadálya az ügyletnek a médiapiac sokszínűsége szempontjából. Aztán jött egy rejtélyes fordulat és a szakemberek javaslatát valamiért felülírták... Megkérdeztük az NMHH-t is, hogyan fordulhatott elő mindez.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Bizonyára sokan emlékeznek még arra, amikor 2016 szeptemberében Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és (a kormánysajtóban mostanában „vörösbáró és Trükkös Zotyó” kifejezésekkel támadott) Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója és tulajdonosa az Internet Hungary konferencián közösen bejelentették:

a felek megállapodtak, hogy az M-RTL Zrt. 30 százalékos tulajdonrészt vásárol a Central Médiacsoport digitális üzletágában, a Central Digitális Média Kft.-ben. (CDM)

A 24.hu lett volna a legizgalmasabb elem

Ez főleg azért volt izgalmas fejlemény, mivel a Central digitális üzletágához olyan termékek tartoznak mint a 24.hu hírportál, mely már akkoriban is egyre szorosabban az Index.hu nyomában volt az online médiapiaci versenyben a látogatottsági adatok alapján, de a CDM-portfólió része az NLC, a Startlap-csoport (Hírstart, lap.hu stb.), a vezess.hu, a hazipatika.com, és még néhány más kisebb digitális médium. Ha az ügylet megvalósult volna, egymást segíthette volna például a 24.hu és az RTL Híradó.

A CDM a top3 online média cég közé tartozott az összesített látogatottsági adatok alapján, ami nyilván jól jött volna az RTL számára, mely már akkor elkezdte a digitális lábának megerősítését. A Central számára pedig nyilvánvalóan vonzó lehetett, hogy így egy tőkeerős és a vezetők közé tartozó tévétársasággal tudtak volna együttműködésre lépni.

Érdemes felidézni röviden a korabeli nyilatkozatokat.  Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója így nyilatkozott 2016 szeptemberében:

„Hiszünk a digitális világban és elkötelezettek vagyunk a magyar piac iránt, ezért szinte természetesnek tekinthető a Central Digitális Média Kft.-be való befektetésünk. Amellett, hogy az eddiginél is több digitális tartalom előállítását tervezzük, szeretnénk figyelembe venni a nézők komplexebb és rugalmasabb tartalomszolgáltatás iránti igényét is. Fontos hangsúlyozni, hogy nem másodlagos platformként tekintünk az online területre, már most is naponta 60-100 short form videót állítunk elő, az új műsorainkhoz kapcsolódó extra tartalmak pedig óriási növekedést produkáltak a digitális platformjainkon.”

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója
Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója
Fotó: RTL sajtószoba / Media1-archív

Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója és tulajdonosa ezt mondta a bejelentéskor:

„Nagyszerű szakmai partnert találtunk a digitális portfóliónk további fejlesztéséhez. Meggyőződésünk, hogy a jövőbeni együttműködés révén értéket tudunk teremteni a hazai digitális piacon mind a látogatók, mind pedig hirdetőink számára.”

Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója
Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója
Fotó: Central Médiacsoport / Media1-archív

Az NMHH Médiatanács elutasító állásfoglalása miatt hiúsult meg az RTL-Central befektetés

A tranzakció azonban végül meghiúsult. A befektetést a jogszabályok alapján engedélyeztetni kellett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), mely a társhatósághoz, a Karas Monika vezette Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsához fordult, mivel a Médiatanácsnak meg kellett vizsgálnia, hogy a médiavállalatba történő befektetés esetleg okozhatja-e a média sokszínűségének csorbulását.

A történet folytatása addig sokak számára ismert, hogy a Médiatanács több hónappal később megakadályozta az RTL és a Central Média kérelmének teljesülését, arra hivatkozva, hogy ha engedélyezték volna a 30 százaléknyi tulajdonrész megszerzését, ez olyan jelentős médiapiaci torzulást eredményezne, ami az NMHH Médiatanács szerint aggályos lenne.

(Eközben Orbán Viktor miniszterelnök nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette egy rendelettel, hogy a kormánypárti KESMA/Mediaworks közel félezer médiamárkát gyűrjön maga alá, így azt a pillanatok alatt lezajló tranzakciót sem a GVH, sem a Médiatanács nem vizsgálta meg, és a HírTV, az Echo Tv, az Origo, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság, a Lakáskultúra, a Retro Rádió, az összes megyei lap, és több más termék, valamint egy nyomda hatósági vizsgálat nélkül kerülhetett a Fidesz-közeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz.)

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke
Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke. Fotó: NMHH

Az RTL-CDM befektetés megvalósulására a Médiatanács elutasító szakhatósági állásfoglalására hivatkozva azután a GVH sem adott engedélyt, az teljesen meghiúsult. Az RTL nem sokkal később bírósághoz fordult, és a Kúria nemrégiben a médiavállalat számára adott igazat, illetve a GVH-t új eljárás lefolytatására kötelezte.

Eredetileg a fúzió engedélyezésére készült az NMHH

Most a Media1 megszerzett egy olyan belső, 2016 decemberi keletkezésű döntés-előkészítő dokumentumot, ami komoly aggályokat vet fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve annak Médiatanácsának fair működését illetően.

„A sokszínű tájékozódás jogának érvényesülésével kapcsolatos vizsgálat” eredményét tartalmazó, 8 oldalas dokumentum (mely ezen felül további oldalakon át részletezi annak elkészítésének módszertanát is), színes ábrákkal, grafikonokkal kiegészítve, az állításokat piaci adatokkal (például a Whitereport nevű elemzőcégtől szerzett adatokkal) részletesen alátámasztva és levezetve azt a megállapítást tette, hogy

„… az elemzések alapján megállapítható, hogy az összefonódás eredményképp létrejött műsorkészítő műhely nem csökkenti érdemben a média sokszínűségére vonatkozó lehetőséget”.

Az NMHH-s döntés-előkészítő dokumentum készítői az RTL-Central Média ügylet engedélyezését javasolták, mivel a felvásárlással nem sérülne a média sokszínűsége.

A dokumentum szerint:

„(…) megállapítható, hogy az összefonódással érintett, tájékozódást, informálódást biztosító termékek naponta hozzávetőlegesen, ezen becslés alapján 2,7 millió fogyasztóhoz fognak eljutni az összes csatornát egybeszámolva. Ezen csoport ugyan nem tekinthető kis méretűnek, de mivel már ezen belül is külön-külön (televíziós és digitális területen egyaránt) megállapítható további 3-4 műsorkészítői csoport lefedettsége, így összességében is kiszámítható, hogy átlagosan 6-7 információs forrást láthatnak ezen az így kiszolgált fogyasztói csoporton belül is. Mivel kifejezetten érzékeny kérdés azon fogyasztók száma, akik csakis ezen a műsorkészítő csoporton belül tájékozódnak ezért erre külön számítás is készült. A digitális területen ez a csoport elhanyagolható, így összességében is megállapítható, hogy a teljes lakosságon belül a csakis a Kérelmezők által kiszolgált csoport mérete nem haladja meg a 3%-ot és erős diverzifikációt mutat. Mivel ezen csoportnak is van (legalábbis elméleti szinten) lehetősége a váltásra abban az esetben, ha nem lenne elégedett a kapott szolgáltatásokkal, így kimondható végeredményben, hogy az elemzések alapján megállapítható, hogy az összefonódás eredményképp létrejött műsorkészítő műhely nem csökkenti érdemben a média sokszínűségére vonatkozó lehetőséget”.

A hatóságtól kiszivárgott döntés-előkészítő dokumentum azt vezette le, miért kell elfogadni a kérelmet, aztán a Médiatanács mégis másképp járt el

Ehhez képest a Karas Monika NMHH-elnök vezette Médiatanács 2017. január 24-i (46/2017 számú) szakhatósági, elutasító állásfoglalásának indoklásában már a fentiekkel ellentétesen, így fogalmazott:

„Miután a Médiatanács megvizsgálta, hogy a fúzióban érintett médiatartalmak potenciálisan mekkora fogyasztói bázist érnek el, és azt is elemezte, hogy a médiaszolgáltatások dinamikáját tekintve egyre jelentősebb a digitális tartalomfogyasztás, és a fúzió következtében az önálló vállalatirányítási és ezzel összefüggésben az önálló szerkesztői felelősség korlátozódhat, szükséges a hatósági jogalkalmazás biztosította eszközökkel, a hatósági hatáskör keretei között e releváns piacot érintő beavatkozás. A szakhatósági eljárás során feltárt tényállási adatok alapján megállapítható, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje nem biztosítaná a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését.”

Az NMHH Médiatanácsa ezt követően arra hivatkozva, hogy „még az elvi lehetőségét is el akarja hárítani annak, hogy médiapiaci szempontból torzulást okozó problémák (korlátozások) keletkezzenek”, a szakhatósági hozzájárulást megtagadta.

Érdekesség, hogy az NMHH Médiatanács elutasító szakhatósági határozatában több ábra és szófordulat is visszaköszön abból az előkészítő dokumentumból, mely épp az ügylet engedélyezését szorgalmazta. Ezek szerint részben ugyanazon érvek mentén védték a kérelem elutasítását, mint korábban az elfogadását javasolták a szakemberek.

A Media1 a médiahatóság belső folyamataira rálátással bíró forrásból úgy értesült, hogy tényleg az történt, hogy a hivatal szakemberei eredetileg elkészítették a dokumentumot arról, hogy fogadják el az RTL Magyarország kérelmét a 24.hu tulajdonosába történő befektetésre, erre készültek. Aztán az egyik informátor tudomása szerint egyszer csak jelzést kaptak az NMHH-nál, hogy az ellenkező irányú kérés érkezett „fentről”, és el kell készíteni egy megtagadó határozatot is.

A médiahatóság meg sem próbálta tagadni a történteket

A Media1 kereste az ügyben a médiahatóságot és persze az érintett médiavállalatokat, a kérelmezőket is.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól azt kérdeztük, hogyan lehetséges az, hogy annak ellenére akadályozták meg az RTL Magyarország tulajdonszerzését a Central Digitális Médiában, hogy épp a történtek ellenkezőjét, a kérelem elfogadását javasoló dokumentum született.

Megkérdeztük azt is, tagadják-e, hogy létezett ilyen tartalmú dokumentum, illetve érdeklődtünk arról is, hogy az NMHH Médiatanácsa politikai, külső nyomásnak engedett-e, nem sérült-e az NMHH függetlensége, illetve mi volt a 180 fokos fordulat oka, esetleg maguktól érezték-e úgy, hogy szembemennek az NMHH szakembereinek javaslatával. Arra is rákérdeztünk, érkezett-e jelzés a médiahatóság illetékeseihez, hogy mégis az elutasításra vonatkozó dokumentumot kell elkészíteniük.

Az NMHH egyik irodájának bejárata. Fotó: Ladányi András / Media1
Az NMHH egyik irodájának bejárata. Fotó: Ladányi András / Media1

Megkérdeztük azt is, hogy Karas Monika, az NMHH elnöke nem érzi-e úgy, hogy le kellene mondania, amiért a médiahatósági döntést előkészítő dokumentumban foglaltak ellenére megszavazta a befektetés megvalósulását megakadályozó szakhatósági véleményt és emiatt nem szakmai döntés született.

Karas Monika helyett az NMHH Kommunikációs Igazgatósága válaszolt megkeresésünkre pénteken. A súlyos aggályokat felvető ügy kapcsán küldött kérdéseinkre összesen az alábbi 2 mondatot írták vissza:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács döntés-előkészítési folyamatai, dokumentumai nem nyilvánosak. A hatósági döntések nyilvánosak és elérhetőek a hatóság honlapján.”

Az NMHH-nál tehát meg sem próbálták tagadni a dokumentum létezését és azt, hogy a jelek szerint „újravarrták a gombhoz a kabátot”, vagyis az eredeti javaslattal ellentétes döntést fogadták el, és az eredeti javaslatban lévő adatokat átemelték az újba. Ehelyett abba próbálnak belekapaszkodni, hogy a hatóság döntés-előkészítő folyamatai nem nyilvánosak.

Central Médiacsoport: A stratégiai partnerség előkészítésekor minden azt támasztotta alá, hogy minden rendben lesz

Buzder Gábor, a Central Médiacsoport kommunikációs igazgatója a Media1 kérdésére, hogy volt-e tudomása a Central Médiacsoportnak, illetve tulajdonosának arról, hogy amikor az NMHH megakadályozta az RTL-Central Digitális Média tulajdonszerzés létrejöttét, akkor az elutasító határozatot megelőzően született egy olyan irat is, ami éppen az elfogadott határozat ellenkezőjéről szólt, vagyis azt mondta ki, hogy nincs jogi akadálya a tulajdonrész megszerzésének, illetve találkoztak-e ezzel a dokumentummal, azt felelte:

„Nem.”

Arra, hogy szerintük mi lehet a történtekből kirajzoló pálfordulat hátterében, miért nem az NMHH szakembereinek javaslata szerinti határozatot hozott végül az NMHH Médiatanács, a Central Médiacsoport kommunikációs igazgatója azt írta, mivel nem ismerik a dokumentum tartalmát, így nem tudják azt kommentálni, feltételezésekbe pedig nem szeretnének bocsátkozni.  A kommunikációs igazgató hozzátette:

„A tervezett stratégiai partnerség előkészítésekor minden piaci ismeretünk azt támasztotta alá, hogy a partnerségnek nem volt versenyjogi akadálya.”

Arra, hogy voltak-e esetleg olyan nyomásgyakorlási, zsarolásnak tűnő kísérletek kormányzati vagy kormányközeli körökből, hogy ha a Central vagy az RTL ezt vagy azt teljesít a kormány részére, akkor esetleg lehetővé teszik az ügyletet, Buzder Gábor kitérő jellegű választ adott:

„Erre nem szeretnénk válaszolni.”

A Central Médiacsoport és a Central Digitális Média Kft. bejárata
A Central Médiacsoport és a Central Digitális Média Kft. bejárata. Fotó: Ladányi András / Media1

RTL Magyarország: Az elutasító állásfoglalást jogszabályi és médiaszakmai alapokon támadtuk meg bíróságon

Az RTL Magyarország Marketing és Kommunikációs Igazgatóságáról a következő választ kaptuk hasonló kérdéseinkre:

„Mivel az M-RTL Zrt. keresete alapján a Kúria a GVH RTL – Central Digitális Média összefonódását elutasító határozatát jogsértőnek találta és a GVH-t (és ezáltal NMHH-t is) új eljárás lefolytatására kötelezte, az összefonódás engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van, így az RTL Magyarország az ügyről részletesen nem kíván nyilatkozni. Az ügy érdemi részét nem érintve azonban megerősítjük, hogy nincs tudomásunk az NMHH összefonódást elutasító állásfoglalásával ellentétes tartalmú dokumentumról vagy kormányzati/kormányközeli körökből származó, az összefonódással kapcsolatos nyomásgyakorlásról. Az M-RTL Zrt. az NMHH elutasító állásfoglalását jogszabályi és médiaszakmai alapokon támadta keresetében.”

RTL Híradó
Az RTL Híradó egy korábbi adása. Fotó: RTL sajtószoba

További hírek találhatók a Media1-en. RSS-hírfolyamunk itt található, napi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni. Érdemes követni bennünket a Facebookon is, hiszen időnként exkluzív, csak ott elérhető tartalmakat is közzéteszünk. Ön is hozzájárulhat a Media1 működési költségeihez tetszőleges összeggel, amit itt tud megtenni a legegyszerűbben.

Borító: Karas Monika, az NMHH elnöke. Fotó: NMHH / archív

Szóljon hozzá!