fbpx
Dobrev Klára és Márki-Zay Péter, a miniszterelnökjelölti előválasztás második fordulójában, az RTL Klub által szervezett élő tévévita alkalmával

Megérkezett a Médiatanács válasza, miért nem lép fel az előválasztás híreit elhallgató MTI-vel szemben

Hivatalos panaszbeadvány ellenére sem lép fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az állami Duna Médiaszolgáltató ellen, amiért az MTI médiaszakmai, médiaetikai és törvényességi szempontból is erősen aggályos módon nem publikálta a miniszterelnök-jelölti előválasztással kapcsolatos információkat és több mint 30 napon át fotókat sem közölt az ország jelentős részét megmozgató eseményekről. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt azután, hogy hivatalos panaszbeadvánnyal fordultunk a kizárólag kormánypárti szavazatokkal megválasztott tagokból álló, elviekben a médiapiac szereplőinek törvényes működését betartani hivatott grémiumhoz.

A Media1 még szeptember 30-án írt arról, hogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) feladatait felsoroló médiatörvény 101. §-a ellenére a nemzeti hírszolgáltató nem számolt be az előválasztás híreiről, sőt több mint 30 napon át semmiféle fotót sem közöltek az előválasztásról. Még az egyébként a Foci-Eb nézettségével vetekedő, az RTL Klub által közvetített utolsó élő előválasztási miniszterelnök-jelölti vitáról, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter nagy ütközetéről sem tettek közzé tudósítást, vagy akár egyetlen fényképet. (A borítóképünkön szereplő fotót a tévévitáról az RTL Magyarországtól kaptuk.)

Az MTI Fotóbank találata az előválasztás kifejezésre
Az MTI Fotóbank találata az előválasztás kifejezésre

Október 14-én, miután a 3., azaz utolsó előválasztási miniszterelnökjelölt-jelölti tévévitáról sem számolt be az MTI, de még egy fotót sem publikált, a Media1 megkérdezte a magyar médiapiac törvényes működését ellenőrizni hivatott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, indít-e eljárást a Médiatanács az állami hírügynökség ellen, lesz-e a mulasztásnak következménye, vagy amennyiben az NMHH Médiatanácsa szemet huny a történtek felett, akkor ennek mi az oka, hiszen a médiatörvény kimondja, hogy köteles beszámolni a közérdeklődésre számot tartó eseményekről az MTI. Kérdésünkhöz elküldtük akkor a témáról szóló cikkünket is, benne a vonatkozó jogszabályi szakaszt, és a tévévita magas nézettségét igazoló adatokat, melyek alátámasztják az előválasztási vita közérdeklődésre számot tartó mivoltát. A kérdésre először az NMHH Kommunikációs Igazgatósága válaszolt, az alábbi rövid, 3 mondatos válasszal:

„A Médiatanács minden esetben a hatályos jogszabályok alapján jár el, indít eljárást. Bejelentést bárki tehet, ha olyan tartalommal találkozik, amely szerinte kifogásolható. A bejelentést a Médiatanács megvizsgálja, és abban az esetben, ha jogsértést vélelmez, eljárást indít.”

Miután az NMHH Médiatanácsa ezek szerint hivatalból nem érezte úgy, hogy meg kellene vizsgálnia a jövő évi országgyűlési választások szempontjából is alapvető jelentőségű közéleti esemény elhallgatását, és még a sajtó érdeklődésére sem tette ezt meg, a próba kedvéért az NMHH Kommunikációs Igazgatóság válaszában megjelölt módon az NMHH weboldalán, a lakossági panaszok megtételéhez szükséges űrlapon keresztül magánszemélyként hivatalos bejelentéssel éltem, amiért a Duna Médiaszolgáltatóhoz tartozó MTI nem foglalkozott az előválasztás híreivel, és egyetlen kapcsolódó fotót sem közölt, miközben a francia előválasztás téma volt náluk, és arról még fotót is közzétett. Feltüntettem a panaszban azt is, hogy a médiatörvény mely szakaszának megsértését kifogásolom:

A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai *
101. § *  (1) A közszolgálati médiaszolgáltató (…) az alábbi hírügynökségi feladatokat látja el:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez, (…)

Mi történt a hivatalos panaszbeadvánnyal?

Már 2021. november 10-ét írtunk, amikor a Médiatanács napirendi pontjai közé végül bekerült a következő szöveg: „Bejelentés a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. hírügynökségi feladataival kapcsolatban.”

Az eléggé semmitmondó napirendi ponti megjelölésben – más ügyek gyakorlatától eltérően – egyáltalán nem tüntették fel, hogy mire vonatkozott a bejelentés, mit kifogásol a bejelentő, ami önmagában is eléggé aggályos, hiszen a Médiatanács jól láthatóan igyekezett titkolni azt is, hogy egyáltalán van egy ilyen ügy. Ehelyett ezt egy általános címmel igyekezett elfedni. (Ezzel szemben amikor másokra érkezik panasz, fel szokták tüntetni a konkrét panaszt.)

A november 10-i ülésről az NMHH kommunikációs igazgatósága november 12-én kiadott egy sajtóközleményt, mely a Médiatanács döntéseiből kiragadott néhányat, ám az általam tett panasszal kapcsolatban csak egy teljesen semmitmondó információt adott ki. Mindössze ennyivel elintézték az ügyet:

„Egy ugyancsak az MTI hírügynökségi tevékenységét kifogásoló bejelentés alapján nem indított eljárást a grémium, mivel nem merült fel olyan rendelkezés megsértése, amely a hatóság hatáskörébe tartozik.”

A közleményből tehát nem derült ki, hogy mi volt a kifogásolt probléma, ami miatt a Médiatanács úgy érezte, hogy neki nem kell fellépnie az MTI-vel (Duna Médiaszolgáltatóval szemben), csak az, hogy nem lépnek fel.

Miután megérkezett a Media1-hez a finoman szólva is hiányos tájékoztatás, felhívtam telefonon az NMHH kommunikációs igazgatóságát, hogy felvilágosítást kérjek, úgyis mint újságíró és úgyis mint a panaszos, hogy az általam kezdeményezett panaszeljárásról van-e szó, illetve egyáltalán mi volt a kifogásolt probléma, ami miatt a Médiatanács nem jár el. Szivák Bernadett, az NMHH kommunikációs munkatársa megígérte, hogy ha e-mailben is elküldöm a kérdésemet, azzal kapcsolatban, hogy mi volt a panaszos által kifogásolt probléma az MTI működése kapcsán, akkor reagálni fognak a kérdésre. Miután ezt nem tették meg hosszú időn át, újra telefonáltam,  amikor is Szivák ismét megígérte, hogy reagálni fognak. Kértem ismét, mondják el, hogy én voltam-e a bejelentő. Végül azonban érdemi válasz helyett csak annyit reagáltak, azért nem árulják el, mit kifogásolt az állami hírszolgáltató működése kapcsán a panaszos, mert ezzel védeniük kell a panaszost. Valójában azonban nem a panaszost védték ezzel, hanem azt akarták elérni, hogy ne derüljön ki, hogy a Médiatanács nem lép fel az MTI ellen.

Ezt onnan tudom, hogy a mai napon papír alapon (!) postai levelet kaptam a Karas Monika távozása miatt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának soros elnökségi tisztségét ellátó tagjától, Meszleny Lászlótól (a közmédia egykori egyik vezető munkatársától), melyben arról értesít, hogy a beadványom ügyében nem lépnek fel az MTI-vel szemben.

Meszleny László, a Médiatanács soros elnöke
Meszleny László, a Médiatanács soros elnöke. Fotó: NMHH

Íme a Médiatanács magyarázata arra, miért nem lép fel a történtek kapcsán az MTI-vel szemben

A Médiatanácstól érkező levélben, mely formailag nem határozat, hanem mindössze tájékoztatás, arról tájékoztatnak, hogy bár beadványomban a médiatörvény (Mttv) 101. paragrafusára hivatkoztam, mely szabályozza a hírügynökség tevékenységének feladatait, vagyis azt, hogy köteles beszámolni a közérdeklődésre számot tartó eseményekről,

szerintük egy másik jogszabály, az Smtv. alapján „a pontos jogi kötelezettség konkretizálása hiányában médiahatósági felügyeleti eljárás nem folytatható, mivel az alapelvekben meghatározottak olyan általános, deklaratív jellegű rendelkezések, amelyek csak konkrét tényállásásokban jelenhetnének meg a hatósági felügyelet keretében számonkérhető módon. A bejelentésben megjelölt Mttv. 101. § (1) – (3) bekezdései azonban nem konkrét kötelezettségeket, hanem alapelvi szintű, általános követelményeket fogalmaznak meg, amelyek ezért – kifejezetten nevesített hatósági hatáskör hiányában – nem kérhetők számon a Médiaszolgáltatón.”

Meszleny László és a Médiatanács levele (melyben nem jelölik meg azt sem, hogy hol lehet az ügyben fellebbezéssel élni, amiért véleményem szerint megsérültek az olvasók szabad informálódáshoz fűző jogai az előválasztás idején) azzal zárul, hogy kérik, vegyem tudomásul a tájékoztatásukat.

Szalay Dániel (Media1) beadványára adott válasz a Médiatanácstól 1. oldal
A beadványomra adott válasz a Médiatanácstól (1. oldal)

 

Szalay Dániel (Media1) beadványára adott válasz a Médiatanácstól 2. oldal
A Médiatanács válasza a beadványomra (2. oldal)

A lényeg tehát, hogy az elviekben a médiapiac szereplőinek törvényes működése felett őrködő, a médiatörvény betartatására kötelezett Médiatanács nem lép fel az MTI-vel szemben, amiért az nem tesz eleget a médiatörvényben foglalt kötelezettségének és információkat zár el a lakosságtól, valamint nem szolgálja ki a Fotóbank szolgáltatásának előfizetőit. A Médiatanács és az NMHH emellett semmitmondó kommunikációt folytat a sajtó felé arról, hogy panaszt kapott az MTI kapcsán és a panasz ügyében nem járnak el, de még azt sem akarják kommunikálni, hogy az előválasztásról van szó.

További hírek találhatók a Media1-en

Borító: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter, a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójában, az RTL Klub által szervezett élő tévévita alkalmával. Fotó: Tulok András / RTL
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások