Több mint egy évtizedes szünet után ezentúl ismét rendszeresen élőben közvetíti az Országgyűlés üléseit a köztelevízió. Hétfőn több mint öt órán át lesz látható a parlament az M1-en.
Egy hónappal a közérdekű adatigénylésünk után sem derült ki, pontosan miben szabálytalankodott a Szerencsejáték Zrt. a különös, négy lottójátékban is főnyereményt hozó 16. játékhéten. A szerencsejáték-piac felügyeletét ellátó SZTFH megküldte ugyan a 10 milliós bírságról szóló határozatot a Media1-nek, de üzleti titokra hivatkozva éppen a szabálytalanság lényegét takarta ki. A Media1 ezért szerdán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult.
Korábban első fokon közadatigénylési pert nyert az Átlátszó tényfeltáró újságíróműhely a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) ellen Ruszin-Szendi Romulusz és Benkő Tibor szolgálati villáinak ügyében. Most kiderült, hogy egy vélhetően ugyancsak jogellenes indoklással a 24.hu-nak sem hajlandó kiadni az ingatlanüggyel kapcsolatos közadatokat az állami vállalat.
Miután a Külügyminisztérium jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a 444-nek, hogy kiket hívtak meg Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatóira, a lap végrehajtási eljárást kezdeményezett az intézmény ellen.
A magyar közmédia munkatárscserét, közös híreket és mesterséges intelligenciára épülő együttműködést ígért Kína vezető propagandamédiáinak – derült ki azokból a szerződésekből, amelyeket az Átlátszó perelt ki az MTVA-tól.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatójának ki kell adnia a Magyar Hang által igényelt közadatokat. Ez a Tromsøi Egyezményből adódik.
A Terror Házát és a Puskás Múzeumot működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója nem hajlandó kiadni a Magyar Hang című lap által igényelt, 3,9 milliárd forint felhasználásával kapcsolatos közérdekű adatokat, holott az jogszabályi kötelezettsége lenne. Schmidt Mária szuverenitásvédelmi kérdést csinált az ügyből.
Az Átlátszó bírósági út segítségével kiderítette, hogy több mint 3,5 milliárd forint közpénzért vette meg az állam a Nemzeti Sport kiadóját. A lap a vonatkozó adásvételi szerződést is nyilvánosságra hozta.
Másodfokú, jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla is arra kötelezte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött. A tavaly májusi adatigénylés teljesítését arra hivatkozva tagadta meg már több mint fél éve az állami média, hogy nem tudják megtalálni a kínaiakkal kötött szerződéseket.
A Kúria felülvizsgálati döntése hatályban tartotta azt a jogerős bírósági ítéletet, amelynek révén most kiderült: az állami médiaszolgáltató, az MTVA vezető arcai nemritkán több millió forintot keresnek havonta és még fizetésemelést is kaptak az adófizetők pénzéből. Van, akinek egymilliós béremelést adtak.
