Hogyan korlátozza a közhatalom a média működését, és mit tehetnek ellene az újságírók? Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza volt a Media1 vendége
2021.05.22.
08:36
A beszélgetés itt visszahallgatható.
A beszélgetés itt visszahallgatható.
A héten letartóztatták Rozina Islam bangladesi oknyomozó riportert, egy gyarmati időkből származó hivatali titoktartási törvény megsértésének vádjával. Nemzetközi szervezetek tiltakoznak, amiért az újságírót bizalmas állami dokumentumok állítólagos ellopása és lefényképezésére hivatkozva akár halálra is ítélhetik.
Jövő héten a magyar és a lengyel sajtószabadságot veszik górcső alá az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában.
Nem csupán elérhetetlenné tették a hatóságok a legnépszerűbb belarusz internetes hírportált, a tut.by-t és a hatóságok házkutatást tartottak a főszerkesztőnél és a munkatársaknál, de mint azóta kiderült, őrizetbe vételekre is sor került.
Van olyan vásárló, aki 9 helyen próbált venni a lapból, mégsem jutott hozzá.
Vaszkó Imre debreceni önkormányzati képviselő szerint a független sajtó ignorálása jellemző a jelenleg az országot irányító vezetőkre. Ugyanakkor a helyi független újság, a Debreciner kérdéseire ő sem válaszol már két éve.
A kormánypárti polgármester azonnali hatállyal menesztette a helyi televíziót és nyomtatott lapot működtető cég vezetőjét. Tar Mihály, a menesztett vezető jogi lépéseket fontolgat a szerinte mondvacsinált okokkal történő eltávolítása kapcsán.
A nemzetközi újságírószervezet elindította a Journalism Trust Initiative (JTI) elnevezésű programját, amellyel a dezinformálás ellen kíván küzdeni. Egy szigorú ellenőrzési folyamatot követően, megbízhatónak minősített médiumok megjelölést adna az erre érdemes médiatermékeknek.
A testület bírái megállapították, hogy Törökország megsértette két újságíró „szabadsághoz és biztonsághoz való jogát”, mivel őrizetbe vételük megalapozatlan volt, továbbá megfosztották őket a véleménynyilvánítás szabadságától.
A 2022-re várható új uniós médiaszabadságról szóló törvény megerősítené az EU azon képességét, hogy szankcionálja az országokat, ha megsértik a médiaszabadságot. Elemzők szerint azonban valószínűtlen, hogy bármire is mennének ezzel a tagállamok beleegyezését igénylő javaslattal, hiszen ezzel azt kérik, hogy a tagállamok, köztük Magyarország vezetői saját maguk ellen szavazzanak.