A Népszabadság Egyesület több éve az Európai Unió teljes területére kiterjedő védjegyoltalommal rendelkezik, ennek ellenére a fideszes médiumokat kiadó Mediaworks Hungary egy korábbi sikertelen próbálkozás után a napokban ismét magyarországi védjegybejelentést tett. Egy védjegyjogi ügyvéd a Media1-nek korábban elmondta: egy uniós védjegy magasabb szintű védelmet élvez, mint a nemzeti védjegyek.
Az Európai Parlament a szólásszabadságért folytatott küzdelmükért ítélte oda a 2025-ös Szaharov-díjat a Belaruszban és Grúziában bebörtönzött újságíróknak, Andrzej Poczobutnak és Mzia Amaglobelinek.
Újabb kéretlen kiadványt kapnak a magyarok a postaládájukba karácsonyra: a Magyar Hang szerint több mint négymillió példányban készül a Bors legújabb különszáma. A lap célja rémisztgetés, kiadója a fideszes médiaholding.
Az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tartja be az európai médiaszabadságról szóló rendeletet (EMFA), sérül az állami reklámok elosztására vonatkozó rendelkezés, továbbá a médiatulajdonlás átláthatósága és nem érvényesül az újságírók védelme sem.
Mintegy 110 ember veszti el az állását.
Szajki Bálint, a 24.hu fotográfusa a harmadik helyezést, Móricz-Sabján Simon pedig posztumusz különdíjat nyert az Alzheimer Europe 2025-ös Anti-Stigma Award pályázatán, amely a demenciával kapcsolatos megbélyegzés csökkentését célzó művészeti alkotásokat díjazza.
Lánczi Tamásék minden állítása hazugságnak bizonyult.
A Media1 Podcast legújabb epizódjában Galambos Mártonnal, a Forbes Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk a 2019-ben indult Hell–Forbes pereskedésről, amelyben a Kúria néhány hete kimondta: a sajtó jogszerűen közölhette az energiaitalos cég tulajdonosainak nevét, ez nem tartozhat a magánszféra körébe. Galambos felidézte, hogy az ügy korai szakaszában egy ideiglenes bírói döntés miatt vissza kellett hívni a Forbes lapszámát a standokról, ami szerinte „teljesen ellehetetlenítette volna az újságírást”, ha precedenssé válik. Az interjúban szó esik a GDPR hazai bizonytalanságairól, a TASZ szerepéről, a sajtóra gyakorolt „chilling effectről”, a visszahívási kényszer okozta károkról, valamint arról, milyen keretek között tud ma dolgozni a gazdasági sajtó Magyarországon. Szóba került az is, miért fordul Strasbourghoz a Forbes.
Schopp Attila, az üzleti informatikáról szóló IT Business főszerkesztője a kezdetektől, 23 éven át volt a lap munkatársa: eleinte újságírója, szerkesztője, az elmúlt 4 évben pedig a főszerkesztője. 2019-ben megkapta az NJSZT Kovács Attiláról elnevezett, az Év Informatikai Újságírója kitüntetést is. A Media1-nek most megerősítette, távozik a laptól és röviden válaszolt arra is, miért.