
A kegyelmi botrányról és az oknyomozó újságírásról is hallgathatunk előadást az ELTE Médián tavasszal
Bárki számára látogatható előadássorozat indul március végén.

Bárki számára látogatható előadássorozat indul március végén.

A jogvédő szervezet szerint lesújtóak a lehallgatási botrány jogérvényesítési tapasztalatai.

Ezúttal úgy tűnik, nem kell minden eszközzel harcolni a külföldi beavatkozás ellen.

Offline és online is tájékozódhatunk a sajtó legaktuálisabb kérdéseiről.

Donáth Anna, a Momentum elnöke Facebookon reagált a Nemzeti Sport cikkére, amelyben a sportlap a gyermekbántalmazó edzők mellett állt ki.

Sajnálattal értesült róla a Repropress, hogy a szakhatóság és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nem hagyta jóvá a sajtókiadványok kiadóinak védelmére vonatkozó jogok kapcsán benyújtott díjszabását. A magyar médiatulajdonosokat képviselő szervezet szerint a döntés a hazai kiadók helyett a globális platformokat segíti, mivel a médiatulajdonosok egyelőre így kiszolgáltatottak maradnak például a Google-lel szembe. A Repropress elemzi a kialakult helyzetet és a lehetőségeket.

Nemrég viharos körülmények között, az MLE elnökének, Kovács Tibornak egy közleményben nekimenve távozott a lapkiadók szakmai szervezetéből az Index és vele egyidejűleg a kormánypárti Mediaworks holding a Magyar Lapkiadók Egyesületéből, ezért különösen is izgalmas volt, mi történik az MLE esedékes tisztújító közgyűlésén.

A legjobb technológiai tartalmakat díjazza a hazai és a nemzetközi zsűri.

Az újságírók ellen visszaélésszerűen alkalmazott kémszoftverek problémáját és a magyarországi szuverenitásvédelmi törvényt is kiemelte az Európa Tanács jelentésében, mely szerint az európai országok közül csupán négy, Dánia, Németország, Írország és Svédország biztosít jó munkakörülményeket az újságírók számára.

E cikk írója egy, országos médiaérdeklődést kiváltó gazdasági bűncselekmény miatt interjút készített volna az Átlátszó oknyomozó portál számára egy előzetesben lévő volt szakszervezeti vezetővel, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) volt elnökségi tagjával, Sz. Istvánnal, de ez is meghiúsult: a BVOP válasza szerint a rendelkezési jog gyakorlója ezt megakadályozta, de azt nem árulták el, hogy pontosan ki hozta meg a döntést. Cikkünkből az is kiderül: tavaly több mint háromszor annyi börtöninterjút tiltottak meg, mint 2022-ben, idén pedig már az év első két hónapjában több engedélykérelmet tagadtak meg, mint tavalyelőtt. Bizonyos interjúkat nem a BVOP tiltott meg – ám az nem derül ki sem az általuk küldött statisztikából, sem a konkrét interjúra vonatkozó kérdésünkből, hogy ha bizonyos ügyekben nem ők döntöttek erről, akkor pontosan ki. Jelen hírünk élesítése után a BVOP egyébként újfent csak annyit közölt, hogy a rendelkezési jogok gyakorlója tette ezt.