Lezárult az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) belső vizsgálata annak a sértő hangvételű e-mailnek az ügyében, amelyben a HVG újságíróját, Martini Noémit „sikítozó kékharisnyának” nevezték. A történteknek személyzeti következménye is lett: két rendőrségi munkatárs a továbbiakban nem a kommunikációs területen dolgozik.
A Media1 több forrásból úgy értesült, hogy félbeszakadt és végül soha nem jelent meg az a videóinterjú, amelyet György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) alelnöke készített Rónai Egonnal. A beszélgetés közvetlenül azután zajlott, hogy Rónai az ATV-ben közel egy évvel ezelőtt nagyinterjút készített Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel. György Zsombor a Media1 érdeklődésére csütörtökön megerősítette: az interjú során többek között arra kérdezett rá, miért nem került szóba Hatvanpuszta és több más, általa fontosnak tartott kérdés Orbánnal. Néhány perccel később a felvételt leállították, és György Zsombor Rónai Egonnal készített interjúja végül soha nem jelent meg.
Pályázati ellentmondásokról, összeférhetetlenségi kérdésekről, a LinkedIn-tiltásról és a saját Facebook-profiljáról egy Holokauszt-túlélő család leszármazottjának elküldött „nácizó” és „gyerekgyilkosozó” üzenetről is kérdeztük dr. Tóth Csabát. A MEME elnöke közvetlenül a Médiatanács elnökéről döntő parlamenti bizottsági ülés előtt adott interjút a Media1-nek, és azt mondta: az üzenetet a felesége küldte, aki pacifista.
Újraindult a Reakció, amelyből annak idején a Mandiner kinőtt. Balogh Ákos Gergely elmondta, kik állnak az új lap mögött, miből finanszírozzák, milyen irányt követnek, és miért érzik úgy, hogy a mai Mandiner már messzire került attól, amit ők a nyilvánosságról gondolnak.
A Reakció nyilvánosságra hozott egy 2020-as levelezést és egy átdolgozott interjúszöveget, amelyek állítása szerint Magyar Péternek, a Diákhitel Központ akkori vezérigazgatójának végül meg nem jelent Mandiner-címlapinterjújához kapcsolódnak. A dokumentumok alapján Magyar nemcsak a válaszokat, hanem az interjú készítőjének kérdéseit is átírta volna.
A Belügyminisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sem tartja indokoltnak annak kivizsgálását, hogy történhetett-e politikai beavatkozás a Portik Tamással és más fogvatartottakkal tervezett börtöninterjúk megtiltásakor. A jelenlegi szabályozáson sem terveznek változtatni.
Az RTL exkluzívként harangozta be Gyárfás Tamás börtöninterjúját, és azt állította, hogy a médiavállalkozó most először beszél a rács mögötti mindennapokról, az ítéletről és jogi harcáról. Csakhogy Murányi András, az Index felelős szerkesztője már közel egy hónappal korábban közölt Gyárfással hasonló témájú interjút, majd a Partizán is megszólaltatta.
A Media1 Podcastban Sükösd Miklós médiakutatóval beszélgettünk az új médiatörvényről, a közmédia átalakításáról és arról, hogy milyen hatása lehet mindennek a teljes magyar médiapiacra. A beszélgetésből kiderül, miért tekintik sokan történelmi fordulópontnak a módosított jogszabályt, és miért vált ki egyszerre reményt és aggályokat a szakmából.
Mint arról beszámoltunk, Kuna Tibor azt állította a Válasz Online-nak, hogy közel 2 milliárd forintos „védelmi pénzt” fizetett a Fidesz-közeli Mediaworksnek. A médiavállalat a Media1 megkeresésére visszautasította ezt, és azt közölte: szokványos piaci megállapodásról volt szó, amelynek teljesítését a Trinity meg is kezdte lehívni.
A NER egykori egyik meghatározó kommunikációs vállalkozója azt mondta a Válasz Online-nak: már kiválasztotta, melyik magyar médiavállalkozást vásárolja meg. Kuna Tibor azt is állította: közel kétmilliárd forintot kellett kifizetnie korábban a Mediaworksnek olyan hirdetési lehetőségekért, amelyeket végül nem használt fel.
