fbpx
Papp Dániel vezérigazgató felavatja a Családbarát Magyarország Közpon családbarát munkahely minősítést elismerő táblát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában 2022. február 15-én. Az elismerést a Családbarát Magyarország Központ adta.

Nem hajlandó közölni az MTI a MÚOSZ állásfoglalását a Szabad Európa cikkében feltártakról a közmédiás szerkesztői felelősség hiányáról

Cenzúrával reagált az állami hírügynökség a közmédiát ért bírálatra, amit a MÚOSZ azután fogalmazott meg, hogy a Szabad Európa tényfeltáró cikksorozatban mutatta be, hogy a magyar állami médiaszolgáltatónál senki nem vállalja a felelősséget azért a tartalomért, ami a közmédia hírműsoraiban elhangzik.

A jelek szerint senki nem felelős a magyar közmédia tartalmaiért, és a médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását senkin sem lehet számonkérni – derül ki a Szabad Európa nemrég megjelent cikkéből.

A portál szerint még azt is titkolják, hogy ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak.

Ezt azon dokumentumok alapján írják, amelyeket másfél év és egy bírósági ítélet után a Duna Médiaszolgáltató végül megküldött a szerkesztőségnek. A perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte a Szabad Európát.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy a közmédiától azóta távozó Bende Balázs Világ című műsora külső gyártásban készült – azt azonban állítása szerint már kitörölte a Duna, hogy ki adta le a megrendeléseket a műsorra.

A Szabad Európa a dokumentumok birtokában úgy látja, a közszolgálati médiaszolgáltató nem vár el semmit a műsorok gyártójától, senki nem felügyeli, hogyan hasznosul az arra elköltött 130 milliárd forint közpénz.

Ki mondja ki, hogy mi mehet le az M1 Híradóban?

A médiatörvény szerint a közmédia feladata „a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”, és „az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás”.

Meszes Boglárka, az M1 Híradó hírolvasója felkonferálja A kérdésekkel provokált az újságíró című riportot.
Meszes Boglárka, az M1 Híradó hírolvasója felkonferálja az elhíresült A kérdésekkel provokált az újságíró című riportot.
Fotó: adáskép / YouTube

A közmédiának egyúttal meg kell felelnie a Közszolgálati kódexben leírtaknak is, amely többek között azt tartalmazza, hogy „az állami és önkormányzati szervek, állami vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok a közszolgálati média tartalmát nem befolyásolhatják. Nem gyakorolhatnak nyomást a közszolgálati média munkatársaira, vezetőire, nem befolyásolhatják annak működését sem”.

Megkettőzve

A 2010-es hatalomra kerülését követően a Fidesz gyorsan elfogadta az új médiatörvényt, amelyben a közmédiát is felosztották: a cégei (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió, Magyar Távirati Iroda / MTI) lettek a médiaszolgáltatók, amelyek megrendelik a műsorokat az újonnan létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA), amely legyártja a műsorokat. A négy médiaszolgáltatót 2015-ben összevonták Duna Médiaszolgáltató néven – az MTVA költségvetése évről évre nőtt, de a felállás változatlan maradt: a közszolgálati Duna megrendel, az MTVA pedig elkészíti a műsorokat.

Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa a Szabad Európának elmondta: szerinte egyáltalán nem volt szükség a közmédia rendszerének megkettőzésére, azaz, hogy legyen egy médiaszolgáltató – ez most a Duna –, amely csak megrendeli a műsorokat, és egy másik – az MTVA –, amely a gyakorlatban mindent megcsinál. Urbán szerint a rendszer ilyen felépítésének egyik célja épp az átláthatóság csökkentése és a felelősségi viszonyok teljes összezavarása volt.

A Szabad Európa szerint valamilyen szerződésnek rendeznie kellene a Duna és az MTVA közötti viszonyt. Egy ilyen megállapodásból kiderülhet, hol húzódik a szerkesztői felelősség határa a két társaság között, azaz ki mondja meg, mi mehet le például a Híradóban.

Nincs átfogó keretmegállapodás a Duna és az MTVA között

Noha még az új médiatörvény 2010-es elfogadása után a négy közmédiacég (a Duna elődjei: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda) keretmegállapodást kötött az újonnan létrejött MTVA-val, amelyben részletesen szabályozták a közszolgálati médiaszolgáltatók és a műsorgyártó MTVA együttműködését, mára ilyen szerződésekről nem tudni.

Pedig ezek világos feladat- és felelősségi hatásköröket határoztak meg a közmédia szereplőinek, nevesítve, hogy kinek kivel kell együttműködnie, ki kit kérhet számon.

Miután a Szabad Európa pert indított az iratokért, az egyik tárgyaláson a Duna Médiaszolgáltató azt állította, hogy egyáltalán nem létezik átfogó keretmegállapodás az MTVA-val, hiába van szó 130 milliárd forint értékű szolgáltatás-megrendelésről, és hiába voltak ilyen megállapodások 2015 előtt. A bíróság ezt az érvelést elfogadta.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója beszédet mond a közmédia óbudai székházában tartott díjátadó ünnepségen 2022. március 11-én.
Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója beszédet mond a közmédia óbudai székházában tartott díjátadó ünnepségen 2022. március 11-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ki kellett volna adni a megrendelőlapokat

A jogerős bírósági döntés értelmében azonban egyes műsorok megrendelőlapjait ki kellett adnia a Duna Médiaszolgáltatónak, és el is küldtek a lapnak néhány dokumentumot.

„Ezek lényegében teljesen üres táblázatok, néhány alapinformáción kívül (milyen jellegű műsor, milyen hosszú, melyik csatornán, mikor kerül adásba) lényegében semmi nincs benne. A szolgáltatás megrendelője nem tesz javaslatot sem a formátumra, sem a tartalomra, arra sem, hogy kik vegyenek részt a műsor elkészítésében. A gyártási költségeknek még hely sincs a táblázatban. A Duna pedig kitakarta annak a személynek a nevét és aláírását, aki a megrendelőlapokat leadta”

– írta a dokumentumok kapcsán a Szabad Európa. Urbán Ágnes szerint ezen megrendelőlapok alapján nem lehet dolgozni.

„Így, hogy a Duna és az MTVA között nincs szerződés, és a Szabad Európának kiadott dokumentumok alapján a megrendelőlapok gyakorlatilag üresek, végképp nincs felelőse semminek. Nem lehet megmondani, hogy ki mit csinál, melyik feladatnak ki a felelőse, és ennek része, hogy nincs lepapírozva a szerződéses viszony. Úgy megy el 130 milliárd forint közpénz, hogy amögött nincs normális szerződés”

– húzta alá Urbán.

Cenzúrázta a témáról állást foglaló újságírószövetséget az MTI

Erre az ügyre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is reagált egy szeptember 19-én, tegnap kiküldött állásfoglalásában, melyet az MTI-hez is eljuttatott, ám az állami hírügynökség megtagadta annak publikálását – derül ki a legnagyobb taglétszámú és múltú hazai újságírói szervezet honlapjáról.

A következő közleményt nem hozta nyilvánosságra az MTI:

„A MÚOSZ elnöksége sürgeti, hogy végre legyenek átláthatóak a közmédián belül a szerkesztési és pénzügyi viszonyok, hogy ellenőrizni lehessen az évi mintegy 130 milliárd forint közpénz elköltését.

A jelenség felderítését a Szabad Európa kezdeményezte és a TASZ fordult a bírósághoz, hogy kiderítsék, milyen szabályok rendezik a közszolgálati műsorszolgáltatón belüli cégek együttműködését, vagyis milyen szerződések születnek a Duna Műsorszolgáltató és az MTVA között, és ezeket a szerződéseket, keretmegállapodásokat, megrendeléseket milyen szabályok alapján kötik. A bírósági tárgyalás során a Duna Műsorszolgáltató azt állította, hogy egyáltalán nem létezik átfogó keretmegállapodás az MTVA-val. 2015 előtt voltak ilyenek, ma már nincsenek. Kérdéses, hogy ezek hiányában akkor a Duna Médiaszolgáltató milyen alapon ad le megrendeléseket az MTVA-nak, és azokat miért éppen ilyen formában teszi, milyen szabályok alapján költenek el évi 130 milliárd forintnyi közpénzt?

Az első- és másodfokú bírósági döntés nyomán egyes műsorok megrendelőlapjait ki kellett adnia a műsorszolgáltatónak. A cég ezt úgy oldotta meg, hogy szinte üres táblázatokat küldött át a felperesnek, amelyekben az alapinformációkon kívül lényegében semmi nincs. Ilyen laza megfogalmazásnál ellenőrizhetetlen a megrendelő és a gyártó közötti kapcsolat, nincs mit számonkérni. A gyártási költségeknek még hely sincs a táblázatban. A Duna Médiaszolgáltató pedig kitakarta annak a személynek a nevét és aláírását, aki a megrendelőlapokat leadta, noha elvileg a Duna Médiaszolgáltató viseli a szerkesztői felelősséget a közmédia tartalmaiért.

Ezeket a tényeket, és a felderített eljárás-rendet figyelembe véve a MÚOSZ felszólítja az illetékes hatóságokat a törvényesség helyreállítására illetve betartására, a Duna Műsorszolgáltatón és az MTVA-n belül az ellenőrizetlen és átláthatatlan viszonyok megszüntetésére. Teremtsék meg a felelős működés rendjét a jelenlegi felelőtlen munkával szemben”

– zárult a MÚOSZ állásfoglalása.

Sok probléma van a magyar közmédia működésével kapcsolatban

A Media1 néhány napja számolt be arról, hogy a Fidesz politikusait tegeződve kérdezte a közmédia munkatársa.

Az elmúlt években több dologra is fény derült a közmédia működésével kapcsolatban. Egy 2020-as hangfelvétel szerint az azóta távozó Bende Balázs, a közmédia egyik akkori vezető szerkesztője nyíltan arra utasította a közmédia munkatársait, hogy a kormánypártok narratíváját tolják, akinek pedig ez nem tetszik, távozzon az MTVA-tól.

Szintén Bende volt az, aki egy nappal az idei országgyűlési választás előtt arra buzdította az állami média nézőit, hogy szavazzanak Orbán Viktorra.

Az állami hírügynökség, az MTI működésébe is súlyosan beavatkozik az Orbán-kormány, derült ki egy márciusi oknyomozó írásból. A magyar közmédiával kapcsolatos valamennyi írásunkat ide kattintva találja.

Az MTI-nél mindennaposak a cenzúrák, amire nem csak a mostani, a MÚOSZ-szal történt eset szolgál bizonyítékul, hanem számtalan más eset is, amelyekről a Media1 korábbi írásai ITT érhetők el.

A médiahelyzet miatt is szavazta meg az Európai Parlament, hogy Magyarországot nem tekinti demokráciának

Néhány napos hír, hogy 154 millió forintból újul meg a közmédia Kunigunda úti épülete.

Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!

További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!

Borító: Papp Dániel vezérigazgató felavatja a Családbarát Magyarország Közpon családbarát munkahely minősítést elismerő táblát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában 2022. február 15-én. Az elismerést a Családbarát Magyarország Központ adta. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások