fbpx
Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő.

A médiahelyzet miatt is szavazta meg az Európai Parlament, hogy Magyarországot nem tekinti demokráciának

Az Európai Parlament elfogadta azt a határozatot csütörtökön, mely szerint Magyarországon megsérült a demokrácia. Számos területen vannak problémák, a véleménynyilvánítás szabadságától a tudományos élet szabadságán át a kisebbségek jogaiig, állapította meg az EP.

A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországból „a választásos önkényuralom hibrid rezsimje” lett – azaz olyan alkotmányos rendszer, ahol vannak ugyan választások, de a demokratikus normákat már nem tartják tiszteletben.

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának lapunkhoz is eljuttatott közleménye szerint ezt állapították meg a képviselők abban a csütörtökön 433 szavazattal, 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben, amely a 7. cikk szerinti eljárást elindító 2018-as állásfoglalásból kiindulva számba veszi a fejleményeket a korábbi dokumentumban felsorolt 12 problémás területen – beleértve a médiapluralizmus problémáját is.

A mai állásfoglalás szerint az uniós Szerződés 2. cikkében foglalt értékek védelme 2018 óta jelentősen csökkent. A jelentés bemutatja, hogy azóta „a magyar kormány (…) szándékos és rendszeres erőfeszítései(nek)” következtében a demokrácia és az alapvető jogok tovább erodálódtak. A helyzetet csak rontotta, hogy az EU nem tett semmit.

Lépniük kell az uniós intézményeknek

A Parlament elítéli, hogy a Tanács nem képes érdemi előrelépést elérni a demokrácia terén tapasztalható visszalépés terén. A képviselők hangsúlyozzák, hogy a 7. cikk 1. bekezdése szerint nincsen szükség egyhangúságra sem annak megállapítására, hogy az országban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye, sem pedig ajánlások és határidők meghatározására. A 7. cikk szerinti eljárás további késleltetése egyenértékű azzal, hogy a Tanács maga is megsérti a jogállamiság elvét, jelentik ki a képviselők.

EU-s zászló leng az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben
EU-s zászló leng az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben. Fotó: stock / Depositphotos

Az Európai Parlament sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a helyzet orvoslására maradéktalanul használjon ki minden rendelkezésére álló eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszerről szóló rendeletet. Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja és az EU-ellenes lépései miatt különösen nagy veszély leselkedik az uniós értékekre. Ezért a Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy

  • addig ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a (tagállami gazdaságpolitikákat összehangoló) európai szemeszter kapcsán megfogalmazott összes ajánlásnak és az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága kapcsolódó ítéleteinek;
  • vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felmerül az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata;
  • és alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet, amelyek révén felléphet az uniós forrásokkal politikai okokból történő mindenfajta visszaéléssel szemben.

A Parlament ugyanakkor ismét felszólítja a Bizottságot, hogy garantálja: az uniós források végső kedvezményezettjeit nem fosztják meg az uniós forrástól akkor sem, ha a jogállamisági feltételrendszer keretében szankciókat alkalmaznak Magyarországgal szemben.

A képviselők emellett kérik, hogy ilyen esetben az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül osszák el.

Kiemelték a médiapluralizmus problémáját is

Mint az Európai Parlament közleménye írta: a képviselőket négy évvel a 7. cikk szerint eljárást elindító jelentés elfogadása után is aggasztja, hogy mi történik a magyar demokráciával és az alapvető jogokkal.

A Parlament többek között az alábbi területeket emeli ki: az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust. A tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait, a kisebbségek jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai szintén problematikus területek Magyarországon.

Megszólalt a döntés kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield jelentéstevő is:

„A jelentés következtetései egyértelműek és visszavonhatatlanok: Magyarország többé nem demokrácia. Sürgősen el kellett fogadnunk ezt az állásfoglalást, mert az ország riasztóan gyorsan távolodik a jogállamiságtól. Megállapítjuk, hogy a Fidesz stratégiája autokratikus: ebben a parlamenti képviselők eddig nem látott többsége között egyetértés van. A kiállásunknak ébresztőként kellene szolgálnia a Tanács és a Bizottság számára”.

Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!

További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!

Borító: Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő. Fotó: Európai Parlament.

Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások