Kovács Tibor, a Ringier Axel Springer Magyarország leendő ügyvezetője

RAS-vezér: Több közéleti téma lesz a Blikkben

Kovács Tibor, a Ringier Axel Springer Magyarország ügyvezető igazgatója a Media1 műsorának adott interjúban elmondta, hogy több közéleti vonatkozású témát tervez a Blikk a következő időszakban, de szóba került a koronavírus sajtóra gyakorolt hatása, és az is, hogy folyamatosan növekszik a politikai nyomás a magyar médián. A Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökeként is ismert médiamenedzser szerint fokozódó verseny várható az egyes online médiapiaci szereplők között a következő időszakban, és ebből a blikk.hu sem szeretne kimaradni.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Kovács Tibor, a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. tavaly kinevezett ügyvezető igazgatója, egyben a hazai sajtóvállalatokat tömörítő Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnöke volt a Media1 legutóbbi műsorának egyik vendége. (A másik vendég Ürge Dezső, a Sláger FM vezérigazgatója, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete napokban kinevezett új elnöke volt.)

 

Kovács Tibort a vele készült beszélgetés első néhány percében a tavaly őszi kinevezése óta eltelt egy éves periódus tanulságairól kérdezte a Media1. Kovács elmondta: teljesen más reményekkel vágott bele annak idején a munkába, hiszen mire lezajlott az átadás-átvétel folyamata (az előző ügyvezető, dr. Bayer József 30 év után távozott a RAS Magyarország éléről), illetve mire részleteiben is módja nyílt megismerkedni az üzleti folyamatokkal, addigra már megjelentek az első cikkek a koronavírusról, januárban az évkezdéskor pedig már kezdtek is átállni a vírus üzemmódra nemzetközi, majd később hazai szinten is, először csak tartalomban, aztán működésben is. „Ez a vírus mindannyiunk életét felborította” – mondta.

A Ringier Axel Springer Magyarországhoz olyan lapok tartoznak mint például a Kiskegyed, a Geo, a Glamour, a Noizz, a Blikk vagy az Auto Bild. A nyomtatott, és az online térben a cég egyaránt aktív, lásd például blikk.hu.

Így alakította át a mindennapjaikat a koronavírus

Kovács Tibor elmondta, a COVID-19 magyarországi tavaszi megjelenését követő átálláskor már sok szervezeti egységükben bevetett gyakorlatnak számított a távmunka, de így is nem kis kihívást jelentetett a mindennapos rutinok átalakítása. Például az irodaházhoz kötött tevékenységeket, a nyomtatott lapkészítést, a hetilapok esetében a címlapok elkészítését megelőző kreatív munkát is át kellett helyezni a virtuális térbe, pedig ez olyan munkaszakasz, amihez jó, ha a szerkesztői-újságírói csapat együtt van. A RAS Magyarország elsők között lépett:

„Február 27. körül hoztuk meg, hogy intenzíven megkezdjük a felkészülést a távmunkára, ekkor még elsőként hoztuk meg ezt a döntést. 3 hét alatt az informatikai stáb a 300 fős munkatársi csapatot felkészítette informatikailag, illetve újragondoltuk a beosztásokat, a kommunikációs csatornákat, az új meeting formákat. Március 13-án pedig a teljes cég home office-ba vonult” – említette az ügyvezető.

Arra, hogy sok újságos be is be is zárt a vírus kitörésekor, és a kormány által bevezetett kijárási korlátozások miatt jóval kevesebb ember is volt az utcákon tavasszal, Kovács Tibor azt mondta, nem csak szervezetileg és működésileg volt ez komoly kihívás, hiszen az egész piacot felborították a történések.

A kijárási korlátozások miatt a vásárlási kontaktusok száma lecsökkent, ami leginkább a napilapos eladásokat (a Blikket) érintette a leghátrányosabban. A többi lapjuk viszont kifejezetten erősödni tudott a vírus ellenére. Kovács szerint ugyanis az olvasóik az addig utazásokra fordított idő egy részét a heti bevásárlásokkor megvett lapok tanulmányozására fordították a karanténkorszak megérkezésekor.

Az előfizetés és digitális irányba terelték az olvasókat

A RAS Magyarország stratégiája az volt, hogy innovatív megoldásokkal minél több előfizetőt szerezzen ebben az időszakban is, hogy csökkenjen a lapjai kitettsége az utcai értékesítés sikerétől. „Szerencsére a digitális tartalomszolgáltatásban nagyon megerősödtünk, például a print lapok digitális formában történő eljuttatásában, illetve az online hírszolgáltatásban is nagyon szép számokat értünk el” – említette a RAS vezetője.

Az addig kézbe vehető lapokat az interneten kezdték el terjeszteni, pedig a print termékeknek addig épp az előnyeként emlegették sokan, hogy ezeket kézbe lehet venni, van tapintásuk, illatuk, nem kell képernyőről olvasni. Arra, hogy ezt hogyan élték meg az olvasók, akiknek emiatt több időt kellett a képernyő előtt tölteniük, Kovács Tibor azt mondta, hogy aki eddig is ragaszkodott a papír illatához, tapintásához, az a kijárási korlátozások után elkezdett visszatérni, ez látszódik az értékesítési statisztikákon: elkezdett a nyáron visszaépülni a piac.

Ez persze annak is köszönhető, hogy sok lapterjesztő ekkorra újra megnyitotta az üzletét, és a vásárlók is visszatértek a boltokba. „A vásárlási élményt lehet, hogy nem tudtuk visszaadni, de az olvasás élményét igyekeztünk visszaadni a lehető legszélesebb módon. Majdnem minden új formátumban megjelentünk és sok tartalmat, terméket, például a Geót, bookazine-okat, az Auto Bildet ingyen adtunk, hogy olvasóink hűek maradjanak hozzánk ebben a helyzetben is.”

A RAS néhány magazinja egy online felületen
A RAS néhány magazinja egy online felületen, digitálisan elérhető formátumban

Kovács Tibor a Blikk kapcsán elmondta: „két számjegyű” volt az árushelyi értékesítésben a visszaesésük a járvány kitörését követő időszakban, de konkrétumot erről nem említett, mivel a hivatalos MATESZ számai (Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség) ezzel kapcsolatban még nem jelentek meg az interjúig.

Az ügyvezető igazgató megemlítette, hogy ebben a válságos időszakban is sokat fordítottak kommunikációra, hiszen ekkor indították a számíthat ránk kampányt és nagyon erős koronavírus szolgáltatói tartalmat hoztak, illetve a márkához kapcsolhatóan az élethez kapcsolódóan feketén-fehéren, színes dolgairól pedig színesen, blikkesen tájékoztattak. Gyakorlatilag közszolgálati üzemmódba kapcsoltak és a szórakoztató hírújságból olyan hírújságot csináltak, ami egyébként szórakoztat is – említette az ügyvezető.

A 2. hullám

Az újabb, 2. hullámmal kapcsolatban Kovács Tibor azt mondta, szerencsére a szeptemberi adatok alapján nem éreznek most visszaesést, a magazinokban is, napilapokban is, és különösen glossy-ban is, a Glamour-napok közeledése miatt jól alakulnak a dolgok, és remélhetőleg így is marad. Az ügyvezető örömtelinek nevezte, hogy míg egyes versenytársaik kénytelenek voltak fájdalmas lépéseket hozni, ritkítani a megjelenéseket, a RAS-magazinok idén a tervezett 10 megjelenést tartani tudják.

Rendezvények

Arra, hogy a COVID-19 előtt sok médiavállalat nyereségét a rendezvények adták, amelyeket a járvány miatt egy időre le kellett állítani, az ügyvezető azt mondta a Media1 műsorában, hogy a Glamour-napok idején általában 200 ezernél is több fogy el a lapból, és 300 ezer letöltött Glamour applikációnál tartanak, ami ezáltal az egyik legnagyobb vásárlói mozgalommá vált. A tavaszi Glamour napokat el kellett halasztaniuk, nyáron azonban már megtartották és a partnerek visszajelzése alapján elégedettek voltak, és most így tudtak ráfordulni az őszi Glamour napokra, amiben szintén az elsődleges fókusz a biztonságos vásárlás, másrészt pedig az, hogy a lehető legszélesebb szolgáltatást kínálják digitális formában is, de úgy készülnek, hogy lesz offline is kuponnap.

Ha viszont jönne egy nem várt teljes lezárás, akkor arra is fel vannak készülve, mert a kuponjaik online is beválthatóvá válnak.

Mit tehetnek a lapkiadók?

Kovács Tibor a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökként elmondta, hogy felmérést készítettek az egyesület tagjainak körében, és mindenhol jelentős fogyasztói árbevétel-visszaesésre és erős reklámpiaci visszaesésre számítottak a médiapiac érintettjei. Mind a megkérdezésen alapuló Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK), mind pedig a MATESZ terjesztési adatok szolgáltatását szüneteltették a 2. negyedévben, ezért a következő adatok a 3. negyedévben, októberben várhatók, ezért egyelőre csak a várakozásokról, önbevalláson származó adatokról tudott beszámolni.

A Ringier Axel Springer Magyarország budapesti egyik irodájának bejárata a Városmajor utcában
A Ringier Axel Springer Magyarország budapesti egyik irodájának bejárata a Városmajor utcában. Fotó: Ladányi András / Media1

Arra, hogy tudnak-e valamit tenni a kiadóvállalatok, tudják-e valahogy fékezni a visszaesést, Kovács azt mondta, ez a járvány nagyon felgyorsította az innovációt, például erre utal a fizetőkapuk megjelenése is: lásd a Central Médiacsoport esetében a Nők Lapja digitális kiadása.

A magyar piacon is hozzá kell szokni, hogy a tartalomért fizetni kell, és most már látszik a hvg360 esetében, és azt is, hogy más kiadók is gondolkodnak azon, hogy a tartalom nem lehet ingyen a digitális térben sem. Ez nagyon erős lépés abba az irányba, hogy a fogyasztói bevételeket stabilizálják a kiadók – véli Kovács Tibor.

A 3 hónapnyi állami segítség hasznos, de túl rövid volt

Hogy mit lehet tenni, azzal kapcsolatban az ügyvezető arról beszélt, hogy  a kormányzati segítség, a járulékkedvezmény jól jött, de csak 3 hónapra szólt. A Magyar Lapkiadók Egyesülete 7 pontban azóta is folyamatosan a kormányzati döntéshozók elé tárja azokat a kért intézkedéseket, amelyek a teljes kommunikációs iparág, a nyomtatott és a digitális terület megtámasztását jelenthetné, hiszen a kommunikációs iparág a teljes gazdaság növekedését segítheti.

Sajnos a katás újságírók és fotósok, bloggerek kimaradtak a támogatotti körből, pedig a fotósok és nagyon sok szellemi foglalkozású munkatárs nem alkalmazotti körben dolgozik a médiapiacon, ezért sokaknak lehetett fájdalmas az iparágban, hogy a katások, egyéni vállalkozók nem kerülhettek a járulékkedvezménnyel érintettek körébe. Kovács ezt annak tudta be, hogy gyors kormányzati intézkedésekre volt szükség, és a sietségben egyszerűen kimaradtak egyes érintettek.

Hozzátette, az alkalmazottak utáni járulékkedvezménynek nagyon örültek a piaci szereplők, és ezt minden kiadó a saját szervezési és gazdasági helyzetéhez képest igyekezett kihasználni, viszont a 3 hónapnyi segítségnél több kellett volna.

Hiszen látható volt, hogy amikor egy logisztikai-terjesztési rendszer ennyire leáll és a hirdetési kedv is hónapokra visszaesik, és a hirdetői várakozások is hosszabb távot jósolnak előre, akkor innentől fogva egy iparágnak, sőt a hazai teljes médiának a sorsát befolyásolja, mi történik.

A beszélgetésben szóba került, hogy bár a RAS Magyarországnál ilyenre nem volt szükség, a lappiac egyes szereplőinek nagyon fájdalmas lépéseket is meg kellett hozniuk: volt, ahol felfüggesztették a megjelenést, másutt be is csuktak lapokat, vagy összevontak termékeket.

„Sajnos a magyar médiapiac sajátossága, helyzete, hogy egyrészről rendkívül nagy számú termék van a piacon, másrészről emellett figyelhető meg a fogyasztók között a digitális irányba fordulás. Harmadrészt: igaz ugyan, hogy a legegészségesebb modell a nyomtatott lapoké, mert hirdetői bevételei is vannak és olvasói bevételei is, de bizonyos méret felett vagy alatt mérethatékonysági problémák vannak, ami ilyenkor piaci tisztulást eredményez.”

Új médiapiaci helyzet az Indexnél történtek után

A Blikk.hu versenytársa, az Index körül is sok érdekes fejlemény történt az elmúlt hónapokban. Ennek kapcsán a Media1 rákérdezett, hogy a Ringier Axel Springernél nem merült-e fel a tömeges távozások után, hogy a volt indexesekkel összefogva, velük együtt, RAS-os háttérrel csináljanak egy új hírsite-ot (az interjú a Telex pénteki elindulását megelőzően került adásba). Kovács Tibor azt felelte: hogy van-e igény ilyen új lapra, az a Telex elindulása után gyorsan kiderül majd. A távozó indexesek dolga kétségkívül könnyebb lenne, ha biztos tőke lenne mögöttük, azonban az, hogy egy ilyen helyzetben el kell-e, el lehet-e indítani egy ilyen közéleti portált mint amilyen a Telex, mindig alapos piaci elemzést igényel.

„Nem mondom, hogy ezt az elemzést mi nem végeztük el, hiszen természetesen elvégeztük. Mint független, külföldi tulajdonossal rendelkező magyarországi kiadóvállalat mindig meg kell néznünk, hogy egy ilyen jelentős piaci, társadalmi változásban milyen szerepünk és lehetőségeink lehetnek. Mi alapvetően az online világra üzletként tekintünk, persze annak tudatában, hogy kiadóként felelősek vagyunk a tartalomért, az újságírásért és annak a társadalomban betöltött szerepéért. Azonban jelenleg a mi stratégiánk a Blikk megerősítése, tartalmi kiszélesítése, hogy még több releváns közéleti tartalom legyen benne. Az életről feketén-fehéren típusú tartalomnak is el kell férnie a Blikkben. Ha valaki csatlakozni akar a csapatunkhoz, ezúton is szívesen látjuk egy interjúra. Az azonban nem merült fel, hogy a távozó indexeseket átvegyük, és velük csináljunk egy önálló terméket.”

Már a vírus utáni visszaépítkezésre készülnek

Kovács Tibor azt mondta, hogy a következő időszakban, a COVID-19 utáni visszaépítkezésre kell készülniük. Elsődleges fókusz a digitális erősödésen lesz, azzal hogy a Blikket továbbra is szeretnék dobogón tartani (vannak olyan mutatók, amelyekben a piac második szereplője a Blikk), illetve vannak olyan mutatók, amelyekben 3.-4. helyezettek. Ez egy nagyon erős, éles verseny, és Kovács szerint jelentős átrendeződés van kilátásban a Telex-Index-24.hu vonalon. Ők a Ringiernél is ki akarják venni a részüket a turbulenciában.

„Turbulens a piac, de ebben nekünk is szerepünknek kell lennie, mert ez a jövő. Emellett a digitális térben a vásárlói élmény, az e-kereskedelem terén kell erősödni, és ebben Magyarországon nem is nagyon van jobb alap mint a Glamour és a Glamour applikáció, aminek továbbfejlesztése várható már a közeljövőben” – tette hozzá a médiavezető.

„Kifelé nézve szomorú világot látok, politikai nyomást a médián”

Mivel sokan gyakran megkérdőjelezik a médiaszabadság létét, például az Index főszerkesztőjének elbocsátásakor aztán a 168 Óránál, majd a Klubrádió jövője került újra veszélybe egy hatósági döntés miatt, adta magát a kérdés, hogy a Ringier Axel Springer Magyarország működésébe nem próbálnak-e beavatkozni kívülről/felülről politikai, szabályozói oldalról, és mennyire tud szabadon dolgozni a Blikk. Kovács Tibor azt válaszolta erre: rá kell csak nézni a lap tartalmára. A Blikk foglalkozik L. Simon László fideszes politikus panziójához megnyert pályázattal, és egy másik képviselő hasonló pályázati anyagával, de foglalkozik Kaleta Gábor pedofil ügyével és egy másik pedofil esettel is.

‚Mi, mint egy nemzetközi háttérrel rendelkező, és ennek tudatában lévő szerkesztőséggel rendelkező kiadó, felelősségünk tudatában vagyunk, hogy mi jelenhet meg és hogy ezt a lehető legnagyobb szabadságfokkal tegyük meg, és úgy gondolom, akként is tesszük meg” – jelentette ki a Blikk kiadójának ügyvezetője.

Kovács Tibor ugyanakkor hozzátette:

„Sajnos ha kicsit kifelé nézek, nagyon furcsa és számomra szomorú világot látok, ahol sok politikai nyomás települ a médiára. Ez egyébként Nyugat-Európában nem feltétlenül ismeretlen – nálunk most kezdődött ennek professzionálissá válása. Azt gondolom, hogy a kiadói felelősség, az erős kiadói háttér az épp azért szükséges, hogy mind a kiadót, mint a szerkesztőségeket a lehető legnagyobb távolságban tudja tartani az ilyen befolyásolási kísérletektől.”

Blikk vs Bors

Arra, hogy az elmúlt években a Blikk legnagyobb versenytársa, a Bors a KESMA nevű Fidesz-közeli médiaholding tulajdonává vált, nem került-e versenyelőnybe azáltal, hogy könnyebben jut állami hirdetésekhez, Kovács Tibor azt mondta: hála istennek nem sikerült a Borsnak igazán borsot törnie a Blikk orra alá: kedvező tény, amit a legutóbb megismert időszakok adatai is mutatnak, hogy a Bors és a Blikk között a távolság nőtt, és a Blikk meg tudta a pozícióit erősíteni.

„Persze nyilván én is kíváncsian várom, hogy a legfrissebb MATESZ-adatokból mi jön ki, de a Bors is piaci eszközökkel versenyez. Nyilván a KESMA nagyon erős, nagy portfólióval rendelkezik, függetlenül attól, hogy milyen politikai indíttatással jött létre, tehát figyelünk a versenytársra, de alapvetően előretekintünk. Tartalomban függetlenként tudunk megjelenni, és ez nagyon komoly előnyt jelent számunkra.”

Hogy nem kerül-e túlzott versenyelőnybe az állami hirdetések megszerzésére alkalmas versenytárs egy olyan korszakban, amikor a gazdaság befékez, és a piaci alapú hirdetők visszafogják költéseiket, Kovács Tibor azt mondta:

„fontos kérdés, hogy az állami hirdetések hogy oszlanak meg és milyen szempontok alapján, de nem én tisztem eldönteni és megítélni, hogy az állam milyen preferenciák alapján költ bizonyos médiumokban. Ha a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke sapkámat teszem fel, akkor mindig azt szoktam mondani, hogy a transzparencia jegyében kutya kötelessége az államnak auditált, hitelesített, mért adatokkal ellátott médiában hirdetni, hiszen az adófizetők pénzét költi.”

Arról, hogy ezt mégsem így teszi az állam, a kormáynzat, és sokszor költ nem auditált lapoknál, Kovács azt mondta:

„Ez a kérésünk úgy látszik még nem hallgattatott meg. Természetesen azt is elfogadom, ha van olyan koordináta rendszer, amelyben a plurális médiarendszer fenntartása érdekében kisebb vagy nem auditált lapokban is jelenik meg kormányzati hirdetés, támogatva az adott lapokat, ami valós cél lehet, és Nyugat-Európában ez az elsődleges szempont, hogy a plurális médiapiacot fenntartsák, de Nyugat-Európában sokkal szofisztikáltabb rendszerek vannak, például a sajtóalap Franciaországban, Ausztriában, és ez átláthatóbb szempontok szerint működik”.

A jövő

Kérdésre, hogy milyen lesz 2-3 év múlva a RAS Magyarország termékportfóliója, várható-e nagyobb változás, elképzelhető-e új termék indítása vagy felvásárlása, illetve valamely meglévő termék leállítása, Kovács Tibor kijelentette, hogy továbbra is nagyon erős magazinpiaci szereplők lesznek, és a Blikkel a piaci tendenciák ellen nem fognak tudni menni, de az továbbra is ott lesz a piacon, online-ban pedig ott lesznek a dobogón.

A Kovács Tiborral készült interjú, illetve a Media1 teljes adása itt hallgatható vissza.

További hírek találhatók a Media1-en!

Szóljon hozzá!