fbpx
Koltay András (balra), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnöke 2021. december 4-től és Áder János köztársasági elnök

Drámaian lecsökkent a médiahatóság amúgy is alacsony transzparenciája, amióta Koltay András vezeti az NMHH-t

Mutatunk néhány konkrét példát arra, hogy amióta Koltay András az NMHH és a Médiatanács elnöke, még kevésbé törődik a hatóság olyan jogszabályokkal mint a sajtótörvény vagy az információszabadságról szóló törvény. Összegyűjtöttünk néhány példát, hogyan zárkózik el mostanra már olyan egészen alapvető és közérdekű adatot is érintő médiaszakmai újságírói kérdések elől is a médiahatóság, mint hogy például egy budapesti közösségi rádiós frekvenciapályázaton győztes médiaszolgáltató milyen médiaszolgáltatási névvel pályázott.

Tavaly december közepén, kormánypárti szavazatokkal választotta meg az Országgyűlés Koltay Andrást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa elnökének a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2018-ban kinevezett rektorát, a Médiatanács 2019-ben leköszönő, korábban frekvencia-visszaélésekben, így például a Budaörs Rádió – a Kúria szerint is jogellenesen megvalósult – elnémításában is résztvevő tagját. Néhány nappal a parlamenti voksolás előtt, még december elején Áder János akkori köztársasági elnök kinevezte Koltayt az NMHH elnökének is.

Koltay annak a Karas Monikának a posztját örökölte meg a Médiatanácsnál, aki az előzetesen, egy évvel hamarabb a sajtóba kiszivárgó forgatókönyvnek megfelelően, 9 éves hivatali mandátuma lejáratát megelőzően egy évvel, 2021 októberében lemondott az NMHH és a Médiatanács elnöki tisztségéről. Karas ezzel bebiztosította, hogy újabb évekre ismételten egy Fidesz által preferált személy kerüljön a grémium élére abban a végül meg nem valósult esetben is, ha az áprilisi országgyűlési választásokon nem tudott volna újabb kétharmados többséget szerezni a Fidesz és ezáltal nem lett volna meg a támogatottsága a párt kiszemeltjének. A pártok mellett a legnagyobb hazai újságírói szervezet, a MÚOSZ is bírálta ezt, mondván így éri el a Fidesz, hogy újabb 9 évre a médiaszabályozó szerv élére egy általa preferált személy kerüljön.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának megválasztott új elnöke (k) aláírja az eskü szövegét, mögötte Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács új tagja (b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 14-én.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának megválasztott új elnöke (k) aláírja az eskü szövegét, mögötte Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács új tagja (b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 14-én.
MTI/Kovács Attila

A kinevezést közleményben bírálta a Jobbik, az NMHH felügyelete alatt álló közmédia azonban nem engedte megjelentetni a közleményt az MTI OS-en – Koltay mentségére legyen mondva, arra utaló tény nem ismert, hogy ezt a súlyos cenzúrát Koltay kérte volna az MTI-s szerkesztőktől, és a  Duna Médiaszolgáltató (közmédia) szervezetén belül amúgy is régóta megvoltak azok a személyek, akik külső ráhatás nélkül is hajlandók a cenzúra eszközéhez nyúlni.

Néhány hónappal később újra hasonló történt. Idén februárban a MÚOSZ fogalmazott meg egy bírálatot Koltay András egyik lapinterjújával kapcsolatban, miután Koltay a médiahatóság elnökeként megkérdőjelezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás szükségességét. A MÚOSZ közleménye ezt kifogásolta, elvégre Koltay törvény által elrendelt dolga épp a kiegyensúlyozottság betartatása lenne a Médiatanács elnökeként. A MÚOSZ a Médiatanács elnökét bíráló közleményét az MTI Országos Sajtószolgálat (OS) ismételten nem volt hajlandó közölni. Az MTI-t az sem zavarta, hogy hasonló cenzúrák miatt már többször kapott bírósági elmarasztalást. A Media1 szerette volna megkérdezni minderről az NMHH-t, illetve rajtuk keresztül az elnököt. 2022. február 23-án, a következő kérdéseket küldtük el:

„Tisztelt NMHH!

Szeretnénk megkérdezni, hogy mit gondol arról Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke, illetve mi az NMHH álláspontja arról, hogy a mai napon az MTI (azaz a médiahatóság felügyelete alatt álló közmédiumok) ismételten cenzúrát gyakorolva, a korábbi többszöri hasonló elmarasztalása ellenére megtagadta a vezető újságíró-szervezet, a MÚOSZ egy közleményének publikálását az MTI OS-en. A közleményben a MÚOSZ bírálta Koltay Andrást, a Médiatanács elnökét a néhány nappal ezelőtti kijelentései kapcsán. Nem érzi-e az ügyet kínosnak Koltay, hiszen épp azt hangoztatta interjújában, hogy milyen nagy a sajtószabadság Magyarországon. Várjuk válaszukat.”

Válasz sem az NMHH kommunikációs igazgatóságától, sem Koltaytól a kérdésünk több hónappal ezelőtti elküldése óta nem érkezett, még annyi sem, hogy nem kívánnak nyilatkozni.

Csepp a tengerben

Mint az alábbi példákból látni fogják, közel sem ez az egyetlen megválaszolatlanul hagyott kérdés:

2021. december 11-én például, néhány nappal Koltay az NMHH elnökének való kinevezése után arról érdeklődtünk, hogy milyen „technikai okok miatt” nem tették közzé a december 6-i médiatanácsi ülés napirendjét a grémium ülését megelőzően az NMHH honlapján, sőt még egy darabig az ülés után sem, holott a Médiatanács ügyrendje szerint ezt kötelező publikálni már az ülés megtartása előtt. (A Budapest FM 92,9 MHz volt az egyik téma.) Kérdeztük azt is, felelősségre vonták-e azt, aki elmulasztotta közzétenni a napirendet. Válasz nem érkezett.

Idén február közepén az NMHH közleményben tudatta a sajtóval, hogy megbírságolta a „fővárosi” Táska Rádiót. Azonban a Táska Rádiónak kizárólag Székesfehérváron van egy, ott is nem túl jelentős hatókörű frekvenciája, márpedig Székesfehérvár hosszú ideje nem fővárosa már Magyarországnak. A hatóság nem válaszolt, amikor erre rákérdeztünk, de a honlapján legalább átírta a közleményt. Nem sokkal ezután újra butaságokat írt az NMHH. Közölte a médiahatóság a sajtóval, hogy anyagi támogatást szavazott meg Tiszakécskén a „Rádió 1-nek”. Ami azonban aligha volt lehetséges, a Mészáros Lőrinc közeli médiaszolgáltatónak ugyanis nincs tiszakécskei frekvenciája. Azt kérdeztük, hogy nem létező rádiónak adták-e a pénzt, vagy pedig nem tiszakécskei pályázó nyert, hanem egy másik. Válasz nem érkezett, de betudjuk válasznak azt, hogy legalább az NMHH honlapján kijavították a hibás információt a tényleges médiaszolgáltatóra, aki a pénzt kapta. Korrigáló közleményt nem küldtek ki.

Február 25-én újra kérdést küldtünk az NMHH-nak. Akkor arról érdeklődtünk egy fejlemény kapcsán, hogy a Budaörs Rádió ügyében Koltay Andrásnak, a Médiatanács elnökeként, illetve mint a Médiatanács volt tagjaként nem kellene-e bocsánatot kérnie a Budaörs Rádiótól és annak hallgatóitól, hiszen a Kúria kimondta, hogy 2019-ben a Médiatanács jogellenesen vonta meg a frekvenciát a médiaszolgáltatótól és némította el a 12 éve működő rádiót. Kérdeztük, hogyan fogják kárpótolni a Médiatanács törvénytelen döntése miatt a médiaszolgáltatót, illetve kérdeztük azt is, hogy miért nem adták még vissza a médiaszolgáltatónak a frekvenciát, amikor a Kúria jogerős ítélete már ekkor közel egy éves volt. Megkérdeztük, hogy azok után, hogy a Kúria is megállapította, hogy a Budaörs Rádió frekvenciavesztése törvénytelenül történt, beszélhetünk-e még médiaszabadságról. Válasz nem érkezett.

Szintén február 25-én arról érdeklődtünk, hogy az EU-s szankciókkal összhangban Magyarországon az NMHH milyen lépéseket tesz az orosz dezinformációk terjedésének megakadályozására, van-e intézkedési terve stb. Válasz nem érkezett. Aznap érdeklődtünk a közmédiában terjesztett orosz propagandáról is, hogy tesz-e ellene valamit a Koltay vezette testület. Válasz nem érkezett.

Március 3-án az NMHH újabb levelet kapott tőlünk az orosz propaganda ügyében, miután az Európai Parlament és az Európai Tanács is lépéseket tett. Válasz nem érkezett.

Március 5-én arról érdeklődtünk, hogyan lehetséges, hogy számos hazai internetes hálózaton elérhető volt még ekkortájt az RT.com, pedig egy korábbi közleményben azt állította az NMHH, hogy gondoskodtak az orosz csatorna weboldalának elérhetetlenné tételéről. Válasz nem érkezett. (Az orosz propagandaoldal viszont azóta elérhetetlenné vált.)

Március 14-én a Szent Korona Rádióval kapcsolatban fogalmaztunk meg kérdéseket a médiahatóság sajtósainak. Kérdésünk az volt, hogy az említett rádió rendelkezik-e érvényes médiaszolgáltatási bejelentéssel internetes rádió működtetésére, illetve az NMHH megvizsgálta-e megelőző napokban a médiaszolgáltatót, miután a tanárokról homofób listát közölt, és a Szent Korona Rádió oldalán még egy impresszum sem volt megtalálható. Kíváncsiak voltunk, hogy jogszerű-e az, hogy egy rádió impresszum nélkül működik. Választ a médiahatóság nem adott. Impresszum egyébként azóta sincs, tehát úgy tűnik, a hatóság szerint mindez teljesen rendben van.

Március 17-én arról érdeklődtünk, hogy Szadai Károly távozik-e a Médiatanácsból, mivel a közeli hozzátartozója, Mucsányi Marianna az egyik médiaszolgáltató, az Index-Indamedia csoport tartalomfejlesztési vezetője lett, vagyis egy médiaszolgáltató anyagi juttatást biztosít az egyik Médiatanács-tag közvetlen hozzátartozójának, és emiatt egyes vélemények szerint felmerülhet az összeférhetetlenség kettejük pozíciója között. Kérdeztük, hogy ezt a helyzetet hogyan tervezik feloldani. Gyors választ kértünk, de hiába. Válasz azóta sem érkezett.

Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának újonnan megválasztott tagjai (b-j) leteszik esküjüket az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én.
Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának  megválasztott tagjai (b-j) leteszik esküjüket az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én. Fotó:
MTI/Illyés Tibor

Április 3-án arra voltunk kíváncsiak, hogy az elnémított Civil Rádió egykori frekvenciája, a Budapest FM 98,0 MHz hasznosítására kiírt rádiós pályázatot elnyerő Match Point Official Kft. milyen médiaszolgáltatási néven indít rádiót a pályázati vállalása szerint, ugyanis az NMHH közleményéből nem derült ki semmi érdemi erről, holott más médiatanácsi pályázatoknál meg szokták jelölni, hogy milyen néven vállalta a pályázó rádió indítását. (Pl. „XY cég Z néven indít rádiót”.) Az információt a hatóság azonban azóta is titokban tartja, holott nemzeti közvagyonról, egy rádiós frekvenciáról van szó, így közérdekű adatra kérdeztünk rá. Semmilyen törvényes oka nem lehet annak, hogy a kért információt nem adták ki azóta sem.

Április 7-én az NMHH nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, ami arról szólt, hogy az egyes médiaszolgáltatók hogyan foglalkoztak a háborúval: az NMHH-kutatás szerint minden rendben volt az állami M1-en. Azt kérdeztük, mi az oka, hogy a tanulmányt a márciusi időszakra vonatkozólag készítették el, nem pedig arra a problémás februári időszakra, amit a sajtó, illetve több személy kifogásolt, vagyis amikor például Nógrádi György azt állította az M1 egyik műsorában, hogy Ukrajna indított háborút Oroszország ellen. Válasz nem érkezett erre sem a hatóságtól.

Április 13-án az akkor már több hónapja futó állami mobil-készülékcsere programról érdeklődtünk. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a készülékcsere programban addig hány készülékcserére került sor és mennyire tartják sikeresnek az eddigi adatok alapján a programot.

Mivel eddigre már nagyon sok megválaszolatlan kérdés gyűlt össze tőlünk az NMHH-ban, rákérdeztünk a levélben arra is, hogy az NMHH kommunikációs igazgatósága körül minden rendben van-e, hiszen a megelőző hónapokban küldött kérdésekre nem érkezett válasz.  Ismételten rákérdeztünk a Budapest FM 98,0 MHz rádiós pályázat végeredményével kapcsolatban is arra, hogy a pályázatot elnyerő cég milyen médiaszolgáltatási névvel nyert el a jogosultságot, mivel újabb olvasói kérdéseket kaptunk ezzel kapcsolatban. Hangsúlyoztuk, hogy nemzeti közvagyont érintő, tehát közérdekű kérdésről van szó. Megkérdeztük, miért nem árulják el, de ezúttal sem válaszoltak. Ekkor már rákérdeztünk arra is, hogy az NMHH kommunikációs tevékenységéért felelős munkatársak felveszik-e a bérüket annak ellenére, hogy soha semmire sem válaszolnak, de ezzel sem sikerült kiprovokálni valamiféle választ.

Április 28-án arról érdeklődtünk, hogy az NMHH Médiatanácsának heti üléséről kiadott sajtóanyagból miért hagyták ki, hogy foglalkozott a grémium a Budapest FM 92,9 MHz rádiós pályázattal, és hiánypótlást kértek az egyik pályázótól, holott a frekvencia sorsa sokakat foglalkoztat, tehát fontos fejleményről van szó. Válasz ezúttal sem érkezett.

Június 27-én arról érdeklődtünk, hogy a június 3-i uniós rendelet ellenére hogyhogy elérhető volt a Tarr Kft.-nél a betiltott orosz RTR Planeta nevű tévécsatorna, a hatóság miért nem lépett fel az engedély nélküli orosz dezinformációs csatorna terjesztése miatt, holott hónapokkal korábban az NMHH egy közleményben azt állította a honlapján, hogy ellenőrzi a szolgáltatókat, hogy eleget tesznek-e dezinformáció elleni szabályozásnak, összefüggésben az Ukrajna elleni háborúval. Feltettük azt a kérdést is, hogy a megelőző hónapban hány ellenőrzést végeztek ilyen témában. A válasz ezúttal is elmaradt. Végül a Tarr Kft. június végén lekapcsolta az orosz csatornát, amit előtte hetekig nem tett meg.

Július 14-én a Hírlista ellen indult eljárással kapcsolatos cikkünk ügyében azt kérdeztük, hogy véletlen egybeesés-e, hogy épp akkor indult eljárás a Hírlista ellen, amikor a weboldal az NMHH Médiatanácsáról indított szavazást az olvasói körében. Megkérdeztük, hogy halad az eljárás, illetve miért gondolják azt, hogy a hírgyűjtő oldal sajtóterméknek minősül és be kell regisztrálni sajtótermékként az NMHH-nál, holott ugyanezt nem várta el a hatóság a Vadhajtások nevű oldaltól, mely saját tartalmakat is közzétesz, nem csak más oldalak tartalmaira irányít át algoritmus segítségével, emberi beavatkozás nélkül. A válaszon az NMHH-nál talán azóta is dolgoznak, mindenesetre hozzánk nem érkezett.

Július 21-én annak kapcsán érdeklődtünk, hogy az NMHH közleményt adott ki, melyben arról értesítette a publikumot, hogy megbírságolta az RTL-t, miközben egy pár nappal ezelőtti másik közleményben nem nevezték meg az akkor megbírságolt egyéb médiaszolgáltatókat. Azt kérdeztük meg, hogy mi az oka ennek, hogy a médiaszolgáltatókat nem azonos mércével kezelik, egyik nevét nyilvánosságra hozzák, másokét nem. Kérdeztük, hogy ilyenkor valamiféle felsőbb utasítás tiltja-e az NMHH számára, hogy az adott médiaszolgáltatót nem szabad megnevezni, míg másikat igen, és ebben játszanak-e szerepet politikai, üzleti szempontok. Kérdeztük, hogy ezúttal mely médiaszolgáltatókat bírságolták meg, és ezek nevét miért nem írták le a közleményben. Választ az NMHH azóta sem adott.

Július 22-én a Klubrádió aznap tett nyilatkozatával kapcsolatban szerettük volna megismerni az NMHH álláspontját. A zebrás rádió azt állította, hogy jogsértő, hogy nem a Klubrádió, hanem a Spirit FM nyerte a Budapest FM 92,9 MHz rádiós pályázatot, ezért a Klubrádió ismételten bírósághoz fordult. Azt kérdeztük a hatóságtól, hogy szeretnék-e ezt kommentálni, illetve arra is rákérdeztünk, hogy a Klubrádió által indítandó bírósági eljárás ellenére a győztesnek nyilvánított médiaszolgáltató megkezdheti-e a sugárzást a Budapest FM 92,9 MHz-en, vagy a per halasztó hatályú. Válasz ezúttal is semmi, mindenesetre ahogy a Media1 már megírta, a Spirit FM időközben már megkezdte a végleges sugárzást a frekvenciáján.

Július 27-én a Media1 arra volt kíváncsi (sok olvasói kérdést kaptunk erről), hogy mikortól lesz Magyarországon újra DAB+ rádiós műsorszórás, illetve mi az oka annak, hogy a 25 éves DAB, majd DAB+ AH-s adás 2020-ban történt lekapcsolása óta ilyen jelentős idő telt el, és még mindig nem írtak ki pályázatot a digitális rádiós sugárzásra, így Magyarországon csak a korszerűtlen és korlátos analóg földfelszíni szolgáltatás érhető el, szemben a világ fejlett részeivel, beleértve az EU-tagállamokat. Udvariasan előre megköszöntük a választ, az azonban nem érkezett meg.

Ezt követően ugyancsak aznap kiválasztottuk a legfőbb korábbi megválaszolatlanul hagyott kérdéseket, és egyesével újra megkérdeztük, hogy megkapták-e azokat, illetve mikorra számíthatunk a válaszokra. Válasz azonban ezekre sem érkezett.

A médiahatóság, amelyik nem áll szóba a média témákkal foglalkozó médiaportállal, holott ezt jogszabály írja elő számára

A fenti néhány példából is jól látszik, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve annak Kommunikációs Igazgatósága nem hajlandó kommunikálni, nem válaszol a vezető médiapiaci portál legalapvetőbb, gyakorta közérdekű adatokat érintő kérdéseire sem, amivel egyébként gyakran megsérti a sajtótörvényt és az információszabadságról szóló törvényt is, de udvariatlan lépés az olvasókkal szemben is, akiket megfosztanak a tájékozódás lehetőségétől.

Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke és emberei ezek szerint a média kérdéseit zavarónak, tehernek tartják, miközben alapvető feladatuk lenne a sajtó érdeklődésére válaszokat adni.

A folyamat persze nem most kezdődött. Koltay még csak a Médiatanács tagja volt, amikor az akkoriban Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Rádió 1 számára úgy akart a grémium frekvenciát biztosítani az egyik városban, hogy a Rádió 1 pályázata alapvető hibáktól hemzsegett, így a médiaszolgáltatót ki kellett volna zárni a pályázatból, ehelyett először győztesnek nyilvánították. Amikor jelen sorok szerzője meg kívánta tekinteni az addigra lezárt frekvenciapályázatra beérkezett ajánlatokat, az NMHH ezt a legkülönfélébb módszerekkel akadályozta. A médiahatóság pechjére azonban más módon sikerült hozzájutni a pályázatokhoz, így a Rádió 1 győztesnek nyilvánított, de hibás, hiányos pályázatához is, így végül a Médiatanács lelepleződve, megszégyenülve kénytelen volt 180 fokos hátraarcot végrehajtani és visszaadni a frekvenciát az azt használó addigi helyi médiaszolgáltatónak.

Amikor még Karas Monika vezette a hatóságot, akkor sem volt tehát minden rendben a transzparencia tekintetében az NMHH-nál, nemzeti közvagyont érintő kérdésekben is titkolóztak időnként, az is előfordult, hogy megpróbálták távol tartani a Media1-et egy sajtóeseményről valótlan indokra, állítólagos helyhiányra hivatkozva, de ha elvétve is, és néha több hét késéssel, néha kifacsarva, manipulálva, néha sértetten, de valamit legalább válaszoltak a kérdéseinkre. Már ezt sem mondhatjuk el a Koltay vezette médiahatóságról, amely ezzel alapjaiban sérti meg a sajtótörvényt, mely kimondja:

„9. § Az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői – a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a médiatartalom-szolgáltatók számára, megfelelő határidőben történő rendelkezésére bocsátásával – a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve az információszabadságról szóló jogszabályok keretei között kötelesek elősegíteni a médiatartalom-szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését.”

Mi persze tesszük a dolgunkat az NMHH-tól függetlenül is, és reméljük, hogy lesz még a sajtótörvényt betartó, és a sajtótól nem menekülő, transzparensen működő médiahatósága Magyarországnak.

További hírek érhetők el a Media1-en.

Megtalál minket Facebookon is.

Borító: Budapest, 2021. december 3.
Áder János köztársasági elnök (j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének nevezi ki Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát a Sándor-palotában 2021. december 3-án. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások