fbpx
A Népszabadság utolsó száma

A Népszabadságot a Mediaworks előtt tulajdonló Ringier elnöke szerint hihető, hogy a lapot üzleti alapon zárta be a Mediaworks

Interjút adott Michael Ringier, az egykoron, még a Mediaworks előtt a Népszabadságot is tulajdonló svájci Ringier médiakonszern elnöke az Axel Springerrel nemrég megkötött üzletről, a magyar médiapiacról, magyarországi terveikről, állami hirdetésekről, a Mediaworksnek átengedett, később pedig megszüntetett Népszabadságról. A befolyásos médiavezető azt nyilatkozta, politikai realitás volt, hogy átengedték a Népszabadságot a Mediaworksnek, és hihetőnek tartja Henrich Pecina állítását, hogy a Mediaworks üzleti alapon hozta meg nem sokkal később a lap bezárásával kapcsolatos döntését.

Július végén a Media1 is beszámolt arról, amikor bejelentette a Ringier médiakonszern, hogy megveszi a német Axel Springer részvényeit Magyarország mellett Szerbiában, Szlovákiában, Észtországban, Lettországban és Litvániában. A két cég Magyarországon 2014 óta működött vegyesvállalatként (Ringier Axel Springer Magyarország / RAS Magyarország néven), most viszont Ringier – amelynek médiaportfóliójába itthon egyéb termékek mellett a Blikk, a Kiskegyed, a Glamour, a Profession.hu és a Noizz.hu tartozik – egyedül lesz tulajdonosa a termékeknek.

Másra akar fókuszálni az Axel Springer

A Forbes.hu által ma, hétfőn közölt interjúban Michael Ringier azt mondta, maga is meglepődött azon, hogy nem kerültek ki pletykák az Axel Springerrel kötendő ügyletről, ami egy médiavállalat esetében különösen is érdekes. Elárulta, hogy az egyezség valójában nem a Ringier, hanem az Axel Springer ötlete volt, ők gondolták át, hol szeretnének jelen lenni. A KKR az Axel Springer anyacége és legnagyobb partnere, az Axel Springer pedig Európa egyik legnagyobb médiavállalata, hosszú távú stratégia részeként döntött úgy, hogy globális vezetővé kíván válni a digitális újságírásban és a digitális apróhirdetési piacon.

„A növekedési területeken végrehajtott hatalmas beruházások mellett ehhez egyértelműen szükségük van a nagy stratégiai törzspiacokra, köztük Lengyelországra is. Ez egy világos cél, amit teljesen meg tudok érteni” – mondta el Michael Ringier.

Michael Ringier, a Ringier csoport elnöke
Michael Ringier, a Ringier Group elnöke a médiakonszern egy korábbi sajtókonferenciáján. Fotó: stock / Depositphotos

Michael Ringier hozzátette: amikor a Ringier először Kelet-Európába lépett, kisebb országokban keresett lehetőségeket, hiszen Svájc is ilyen, ebben volt tapasztalatuk, Magyarországra is ezért jöttek.

„Úgy számoltunk, hogy egy svájcihoz hasonló méretű piacon sikeresek lehetünk. Az Axel Springer pedig augusztus végén hatalmas összeget áldozott a Politico megszerzésére – ez már a mostani üzlet következménye. Mi tavaly kezdtük el a tárgyalásokat, és mivel jó a kapcsolat a két cég között, pár hónap alatt megvolt az egyezség.”

A Ringier Axel Springer Magyarország egyik irodájának bejárata Budapesten
Ringier Axel Springer, RAS. Fotó:  Ladányi András / Media1 (archív)

Az interjúban Michael Ringier azt mondta, hogy az Axel Springer megkérdezte tőlük, hogy felajánlhatja-e a részvénycsomagját, amire ők ezután azért mondtak igent, mert

„ezek a piacok már a vegyesvállalati időszakunk előtt is hozzánk tartoztak. Ezért nem volt kérdés, hogy továbbra is tudnánk csinálni.”

Nem volt olcsó az Axel Springer kivásárlása

Mivel a két cég régóta sikeresen működik együtt Svájcban és Kelet-Európában, így nem is kerestek más érdeklődőt a részvényekre. Michael Ringier azt még hozzávetőlegesen sem árulta el, hogy cége mennyiért vásárolta meg az Axel Springer részesedését, mert mint mondta, családi vállalkozásként nem kell közölniük ilyen adatot (az Axel Springer pedig kivonult korábban a tőzsdéről – megj. a szerk), de a médiakonszern elnöke kijelentette, hogy nem volt olcsó a kivásárlás.

Ringier a lengyel helyzetről azt mondta, hogy a lengyel kormány nem szívesen lát külföldi szereplőket a médiapiacon, erről szól a nemrég hozott törvény is, mely ellehetetleníteni hivatott az amerikai médiacégeket.

„ Az más kérdés, hogy az USA komoly nyomást helyez az országra emiatt, és nehéz lesz majd ezt alkalmazni. A lengyel kormány viszont nagyon elkötelezett, hogy az országban lévő sajtótermékek mind hazai kézben legyenek. Ami talán önöknek, magyaroknak is ismerős lehet”

– utalt Ringier Orbán Viktorra, aki néhány éve kijelentette, hogy azt szeretné, ha magyar tulajdonba kerülne a hazai sajtó többsége.

Új lehetőségek nyílnak meg

Az interjúban Michael Ringier arról beszélt, hogy egyedüli tulajdonosként sokkal koncentráltabbak tudni, mint a vegyesvállalatban, ahol ütközhettek egymással érdekek. A Ringiert a részvények megszerzésében az is motiválta, hogy olyasmikbe foghatnak így bele, amikbe eddig nem tudtak, mert a Springernél másban gondolkodtak. Most új vállalkozásokat tudnak indítani a három országban és akár új piacok felé is nyitnának. Konkrétumok erről csak később várhatók, mivel még csak most kezdődtek a tárgyalások a különféle partnerekkel.

A Forbes kérdezett arról is, hogy nemrég a Ringier átcsábította Kékesi Zsuzsát a HVG-től digitális stratégiai vezetőnek. A médiakonszern elnöke azt mondta, a befektetéseik többnyire a digitális piacot célozzák, de úgy látják, a nyomtatott lapoknál is van még lehetőség újdonságokat bevezetni. „

Azoknak a piacoknak vannak nehézségei, amelyek nem találják ki újra magukat” –  tette hozzá.

„Új printlapokat elindítani nagyon nehéz lenne, ezért például a Blikk esetében is inkább a digitális kiadásra helyezzük majd a fókuszt. A kiadványaink 70 százaléka ma már digitális, a hagyományos lapok aránya 30 százalékra csökkent. De utóbbi is fontos marad számunkra. Svájcban például nemrégiben indítottunk el egy új magazint.”

Új heti- vagy havilapon gondolkodnak

Michael Ringier az interjú készítőjének kérdésére, hogy új heti vagy havilapok megjelenésére lehet-e számítani Magyarországon, azt mondta, igen, de az is lehet, hogy egy újdonság évente kétszer jelenik meg. Ezzel fel lehet mérni, hogy kik olvasnák a lapot, és hogy a hirdetők vennének-e reklámfelületet, ezután lehet növelni a megjelenési gyakoriságot.

Ringier szerint ma már nem lehet all innel kezdeni a piacon, mint régebben, amikor egyből hetente vagy havonta jelenhetett meg egy kiadvány, tehát egyfajta óvatosságra van szó.

Blikk, újságos
Blikket árul egy újságos Budapesten. Fotó: Ladányi András / Media1

A fizetős online tartalmakról

Ringier konkrétumot nem mondott arról, milyen konkrét újdonsággal készülnek a magyar piacon, ennek kitalálását a helyi leányvállalattól várja. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e, hogy fizetőssé tegyenek bizonyos online szolgáltatásokat, azt mondta, szeretnék kiszolgálni azokat az igényeket, hogy megbízható online információkért fizethessenek az olvasók.

Politikai realitás volt átengedni a Népszabadságot, de ha lehetne, visszavásárolnák a Nemzeti Sportot

Arra, hogy 2014-ben, amikor a magyar piacon is fuzionáltak az Axel Springerrel, más országokhoz képest azért tartott tovább az üzlet megkötése, mert a magyar hatóságok csak lassan adták meg a szükséges engedélyeket, nem tartanak-e hasonlótól, Michael Ringier azt mondta, sokkal kevésbé lesz problémás a mostani folyamat, mert a tulajdonos nagyjából ugyanaz marad.

A Forbes felidézte, hogy a hét évvel ezelőtti vegyesvállalat elindításának egyik feltétele volt a magyar hatóságok részéről, hogy a Nemzeti Sport és a Népszabadság című napilapokat átengedjék a Mediaworksnek, aminek azután a Népszabadság bezárása és a Nemzeti Sport színvonalának és példányszámának esése lett a következménye. Michael Ringier hét év távlatából azt mondta erre, hogy nem így szerették volna az üzletet tető alá hozni,

„de az egyezség a magyar politikai realitásokon alapult”.

Ringier hozzátette, ha a Nemzeti Sport újra eladóvá válik, elképzelhető, hogy ajánlatot tesznek rá, mert a sport fontos része a stratégiájuknak.

Orbán Viktor korábban a Nemzeti Sporttal
Orbán Viktor korábban a Nemzeti Sporttal. Fotó: Orbán Viktor Facebook

Megvédik az újságírókat

Michael Ringier beszélt arról is, hogy a jelenlegi magyar és lengyel médiahelyzetben támogatják és védik az újságíróikat, ahol csak tudják. Ringier azt mondta, sokkolta, amikor Szlovákiában megölték egy újságírójukat (az aktuality.sk oknyomozó újságíróját, Ján Kuciakot és menyasszonyát), mert korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy ilyesmi előfordulhat Európában. „De ha megkérdezi az újságíróinkat, bárhol legyenek is, elmondanák, hogy minden lehetséges támogatást megkapnak tőlünk.”

Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírona meggyilkolása után még hónapokkal is gyertyákkal emlékeztek Pozsonyban. Fotó: Szalay Dániel, Media1 (a mobiltelefonos felvétel 2018.12.30-án készült)
Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírona meggyilkolása után még hónapokkal is gyertyákkal emlékeztek Pozsonyban. Fotó: Szalay Dániel, Media1 (a mobiltelefonos felvétel 2018.12.30-án készült)

Ringier hozzátette, svájci cégként az újságírást professzionálisan kezelik és üzletként tekintenek rá.

„Sok országban jobb is, ha nem oligarchák, hanem inkább egy svájci cég kezében vannak a sajtótermékek. Egy országban sem ez a legkönnyebb vállalkozás, de mindenhol igyekszünk védeni az újságíróinkat.”

A Népszabadság már korábban is nehéz helyzetben volt

Arra, hogy nem sokkal azután, hogy a Mediaworkshöz került a Népszabadság, a lapot a Mediaworks megszüntette, Ringier azt mondta, egyetlen kiadó sem vállalhat garanciát a napilapok további működésére, ez nemcsak politikai döntés.

„Nem tudom, hogy a Népszabadságnak volt-e lehetősége a túlélésre. Ha pedig tulajdonosként kívülről kell támogatni egy újságot, az az újságírók lehetőségeit is szűkíti. A Népszabadság már a politikai gondok nélkül is nehéz helyzetben volt.”

Arra, hogy elfogadja-e Heinrich Pecina (a Mediaworksöt Mészáros Lőrincnek értékesítő osztrák üzletember) állítását, miszerint a Népszabadság bezárása üzleti és nem politikai döntés volt, Ringier azt mondta, el tudja ezt fogadni,

„mert már akkor is látszódtak a jövőbeli nehézségek, amikor még a Ringier volt a Népszabadság tulajdonosa.”

Népszabadság
Népszabadságot olvas egy fiatalember évtizedekkel ezelőtt. Forrás: Fortepan / Lencse Zoltán adományozó

„Ez nem csak Magyarországon probléma – az ilyen jellegű újságok, ha nem elég erősek a digitális piacon, nagy gondokkal szembesülnek. Ezért a bezárás híre nem hatott igazán nagy meglepetésként.” Arra, hogy helyes döntés volt-e elengedni a Népszabadságot, azt mondta, minden vállalat csak addig a pontig tud felelősséget vállalni a termékéért, ameddig ő hozza meg a döntéseket az adott termékkel kapcsolatban, illetve nem látja értelmét a „mi lett volna, ha?” kérdésnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a plurális médiának és a független újságírásnak meg kell találnia maga számára az utakat, és az adott társadalom feladata és felelőssége az, hogy ezt elősegítse.

(Hargitai Miklós, a bezárt Népszabadság egyik volt újságíró-szerkesztője, a MÚOSZ volt elnöke a Media1-nek reagálva elmondta, nem tartja megalapozottnak, amit Ringier nyilatkozott a bezárás körülményei kapcsán – erről itt olvashatnak.)

A magyar politikai viszonyokról és a Ringier-lapok által is befogadott állami hirdetésekről

A magyar politikával kapcsolatos tapasztalatairól is megkérdezték Ringiert. Ő azt mondta erre, hogy minden országban, ahol jelen vannak, van bizonyos feszültség a politikusok és az újságírók között, és ez érvényes Magyarországra is, de hozzátette azt is, hogy vannak országok, amelyek másképp kezelik a médiakérdéseket, mint mások, mert míg Nyugat-Európában vannak védelmet biztosító jogi keretek, ugyanezek a keretek Kelet-Európában hiába vannak meg, mivel fenyegetve vannak.

Ringier a magyar viszonyokról annyit mondott, hogy közvetlen kapcsolata a magyarországi menedzsmentnek van ottani politikusokkal. Azt mondta, a keleti országokban is teljesen vagy részben független a politikától, viszont Lengyelországban és Magyarországon a politikusok azon vannak, hogy ez megváltozzon, amit nagyon veszélyesnek talál. „De nem a mi dolgunk erről dönteni, megteszik ezt majd a magyar választók”. Michael Ringier ugyanakkor azt is hozzátette, hogy amikor a magyar kormány illiberális demokráciát emleget, el kell mondani, hogy ilyesmi nem létezik, mert egy demokrácia vagy liberális, vagy ha nem az, akkor nem is demokrácia.

Ringier azt mondta, a tapasztalatuk az, hogy Magyarországon lehet üzletelni, kevés akadályba ütköznek, idáig Magyarország egy szabad piac a számukra.  A Forbes erre visszakérdezett, hogy a piac ugyan szabad, de a Ringier lapok is közölnek Magyarországon kormányzati hirdetéseket.

A Blikkben is megjelentek a Soros Györgyöt támadó állami hirdetések.
A Blikkben is megjelentek a Soros Györgyöt támadó állami hirdetések. Fotó: Ladányi András / Media1-archívum

Michael Ringier erre azt mondta, a magyar állam is szabadon vásárolhat reklámfelületet. Lengyelországban egyáltalán nincs kormányzati reklámbevételük, míg Magyarországon a bevételeinknek a harminc százaléka folyik be hirdetésekből.

„Ezért ha akár az állam, akár egy cég lemondja a hirdetéseket, az természetesen fájdalmas, de nem egetrengető probléma. Mindenki szabadon dönthet arról, hogy áldoz-e reklámra vagy sem”.

A beszélgetésben az is szóba került, hogy Csikász Brigittát, a Ringierhez tartozó Blikk oknyomozó újságíróját is megfigyelték az izraeli Pegasus-kémprogrammal. Ringier erre azt mondta, a mai világ része, hogy amikor például Kínába megy, tisztában van vele, hogy bármikor bele tudnak nézni a telefonjába, valaki azt is tudja, hogy éppen az interjú miatt beszélgetnek. Az elérhető legmodernebb technológiával tudnak ugyan védekezni, de a realitás az, hogy nem lehet mindenkit mindentől megóvni, ha viszont valami történik, akkor azonnal a nyilvánosság elé kell vele állni, mert ez a legjobb védekezés.

A Michael Ringierrel készített a Forbes oldalán érhető el.

A Media1 oldalán elérhető az is, hogyan reagált a megjelentekre Hargitai Miklós, a Népszabadság volt újságíró-szerkesztője. Hargitain kívül Murányi András, a Népszabadság utolsó főszerkesztője is reagált, ami itt érhető el.

Még több hír található a Media1-en. Csatlakozzon hozzánk a Facebookon és iratkozzon fel napi hírlevelünkre!

Borító: A Népszabadság utolsó lapszáma.

 

Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások