fbpx
Hargitai Miklós, a Népszabadság egyik volt szerkesztője, Michael Ringier, a Ringier elnöke

Vitatja a Népszabadság egyik volt szerkesztője a Ringier elnökének szavait a napilap bezárása kapcsán

Hargitai Miklós, a Népszabadság egyik volt szerkesztője, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége volt elnöke a Media1-nek reagált arra az interjúra, ami Michael Ringierrel, a svájci Ringier médiakonszern elnökével jelent meg a Forbes online kiadásában, és amelyben Európa egyik legbefolyásosabb médiavezetője azt állította, hogy hihetőnek tartja, hogy a Népszabadság későbbi tulajdonosa, a Mediaworks, mely nem sokkal később került Mészáros Lőrinchez, üzleti alapon zárta be a napilapot.

Ahogy arról beszámoltunk, a forbes.hu-n megjelent egy interjú hétfőn, amelyben Michael Ringier, a 2016 októberében bezárt Népszabadságot a Mediaworks előtt tulajdonló svájci Ringier médiakonszern elnöke azt mondta, el tudja fogadni Heinrich Pecina (a Mediaworksöt Mészáros Lőrincnek értékesítő, más ügyben csalásért elítélt osztrák üzletember, a Mediaworks egykori tulajdonosának) állítását, miszerint a Népszabadság bezárása üzleti és nem politikai döntés volt.

Ringier azt mondta, azért tudja ezt az állítást elfogadni, ugyanis

„már akkor is látszódtak a jövőbeli nehézségek, amikor még a Ringier volt a Népszabadság tulajdonosa.”

Michael Ringier, a Ringier elnöke
Michael Ringier, a Ringier elnöke. Fotó: Ringier.com

A svájci médiakonszern elnöke azt is kijelentette a Népszabadság bezárása kapcsán, hogy

„az ilyen jellegű újságok, ha nem elég erősek a digitális piacon, nagy gondokkal szembesülnek. Ezért a bezárás híre nem hatott igazán nagy meglepetésként.”

Hargitai Miklós, a Népszabadság volt újságíró-szerkesztője (aki tavaly az egykori szerkesztőség kollektívájától Népszabadság-díjat kapott), és a bezárás után a Népszavánál lett szerkesztő, valamint idén májusig a MÚOSZ elnöke is volt, ezekre reagálva közölte a Media1.hu érdeklődésére:

„A Népszabadságot évtizedeken keresztül a Népszabadság Zrt. adta ki, márpedig  amikor a kiadói jogokat a Mediaworks – két évvel a bezárás előtt – egy jogi trükkel megszerezte, a Népszabadság Zrt.-nek még 2,4 milliárd forintos eredménytartalék szerepelt a mérlegében. Vagyis nagyon kemény munka kellett (volna) ahhoz, hogy két évvel később akkora veszteséget lehessen kimutatni, ami indokolhatja a bezárást.”

Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke 2017-ben
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke 2017-ben
Fotó: MÚOSZ

Hargitai hozzátette:

„Tény, hogy intenzíven dolgoztak rajta, például olyan kiadásokat is a Népszabadságnál számoltak el a kiadón belül, amelyeknek semmi közük nem volt a napilap megjelentetéséhez, de ettől még a bezárás üzleti szempontból értelmezhetetlen lépés volt. Pontosabban csak egyetlen esetben lehet gazdaságilag racionális döntésnek nevezni: ha az eladó árprémiumot kapott a vevőtől azért, hogy már a Népszabadságtól megtisztítva adja át a lapcsomagot Mészáros Lőrincnek. És tény, hogy voltak erre utaló jelek a bezárás időszakában. Például a Mediaworks kifizetett közel egymilliárd forintot a bezárással kapcsolatos terhekre – a nyomdának, a terjesztőcégnek, a hirdetőknek és a dolgozóknak –, ahelyett, hogy átadta volna a lapot a szerkesztőségnek.”

Népszabadság
A bezárt Népszabadság egy korábbi, 2001-ben megjelent címlapja

A Népszabadság volt munkatársa, azt is felidézte, hogy a volt népszabadságos dolgozók ajánlatot tettek a lap átvételére, az összes kötelezettség vállalásával, amivel szavai szerint közel egymilliárdot spóroltak volna a Mediaworksnek, de a vállalat nem élt az ajánlattal – Hargitai szerint „ez is bizonyítja, hogy láthatóan valamilyen módon abban volt érdekelt, hogy megszüntesse az újságot.”

A Népszabadságot – mely bezárásakor a legnagyobb példányszámú országos közéleti pénzért árult napilap volt – 2016 októberében zárta be a gazdasági okokra hivatkozó Henrich Pecina, illetve a Pecina nevén lévő Mediaworks Hungary Zrt. Az osztrák médiamágnás nem sokkal később a teljes Mediaworks Hungary Zrt.-t odaadta Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti barátjának, majd később a vállalat a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került. E körülmények miatt is többen azt állították, hogy Pecina valójában politikai feladatot teljesítve dönthetett a Népszabadság megszüntetéséről. Pecina és a kormányzó Fidesz ezt tagadta, és mindvégig kitartottak a gazdasági okokra való hivatkozás mellett. Ráadásul 2016-ban éppen a Népszabadság bezárása előtt két nappal került egy ciprusi céghez a Mediaworks Pecinától, ami arra utalt, hogy a tulajdonosváltás előkészítése hamarabb megtörténhetett, mint a lapbezárás. A Népszabadsággal kapcsolatos írásaink itt találhatók.

A Ringier-főnökkel megjelent Forbes interjúról itt olvasható el hírünk.

Frissítés 09.07
Reagált Murányi András,a Népszabadság utolsó főszerkesztője is az interjúra.

Még több hír érhető el a Media1.hu-n. Csatlakozzon hozzánk Facebookon, valamint iratkozzon fel napi hírlevelünkre is!

Borító: Hargitai Miklós, a Népszabadság egyik volt szerkesztője, a Népszabadság utolsó lapszámának egy részlete és Michael Ringier, a Ringier elnöke (stock / Depositphotos.com)

 

Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások