Mint arról korábban a Media1 beszámolt, értetlenségét fejezte ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) amiatt, hogy a szervezet nem vehet részt a Médiatanács tagjainak és elnökének kiválasztásában közreműködő parlamenti eseti jelölőbizottság munkájában.
Kocsi Ilona, a több mint 2500 tagot számláló, 130 éves múltra visszatekintő újságíró-szövetség elnöke úgy fogalmazott:
„Mintha az újságírók véleménye nem számítana.”
Kocsi Ilona jelezte a Media1-nek, a történtek miatt meghívják Radnai Márkot, az Országgyűlés Művelődési Bizottságának TISZA Párt által delegált alelnökét a Sajtóházba.
„Ha valahol, hát a MÚOSZ-ban megvan az a kellő szakmai tudás, tapasztalat, emberi bölcsesség, amely egy ilyen fontos poszt vezetőinek jelöléséhez szükséges”
– fogalmazott Kocsi Ilona, aki szerint „álmukban sem gondolták volna”, hogy a legnagyobb újságíró-szakmai szervezet kihagyható egy ilyen fontos folyamatból.
A történtekkel összefüggésben a Media1 még szerdán a TISZA országgyűlési frakciójához fordult. Azt kérdeztük:
„Mi alapján választották ki a szervezeteket, illetve ki hozta meg ezt a döntést?”
A TISZA parlamenti frakciója a Media1-nek küldött pénteki válaszában azt közölte: nem egyedi politikai döntéssel választották ki a folyamatba bekapcsolódó négy szervezetet, hanem a nemrég módosított médiatörvényben meghatározott feltételek alapján.
Négy, az NMHH-val együttműködő szervezet kapcsolódhat be a bizottság munkájába
A TISZA tájékoztatása szerint a héttagú Médiatanács három tagjára a kormánypárti frakció, három tagjára az ellenzéki képviselőcsoportok tesznek javaslatot, az elnökjelöltet pedig pályázat útján választja ki egy parlamenti eseti jelölőbizottság.
A bizottságnak három kormánypárti és két ellenzéki parlamenti tagja lesz. Mellettük tanácskozási joggal azok az önszabályozó szervezetek vehetnek részt a munkában, amelyek legalább két éve társszabályozási hatósági szerződésben állnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH).
Jelenleg négy ilyen szervezet van:
- a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE),
- a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE),
- a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME),
- valamint az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT).
A MÚOSZ nem tartozik ezek közé, mivel nem áll ilyen társszabályozási szerződésben az NMHH-val.
A TISZA frakciója szerint a társszabályozás a médiaigazgatást kiegészítő eljárás, ezért természetes, hogy az abban részt vevő szervezetek szerepet kapnak a médiahatóság legfontosabb tisztségviselőinek kiválasztási folyamatában.
A TISZA szerint más típusú szervezet a MÚOSZ
A válasz szerint a társszabályozásban a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit, a műsorterjesztőket és más médiapiaci jogi személyeket tömörítő önszabályozó szervezetek vesznek részt.
A MÚOSZ ezzel szemben elsősorban újságírókat, vagyis természetes személyeket tömörítő szakmai szervezet.
A TISZA frakciója úgy fogalmazott:
„A MÚOSZ főként az újságírók szervezete, a törvény szerinti társszabályozásban pedig a médiatársaságok, a jogi személyek által létrehozott egyesületek vesznek részt, amelyeknek a munkatársai akár maguk is MÚOSZ-tagok.”
Így lehet nagyobb közvetett ráhatása a TV2-nek, mint a MÚOSZ-nak
A szabályozás következménye ugyanakkor az, hogy egy nagy médiavállalat érdekei közvetett módon megjelenhetnek a Médiatanács kiválasztási folyamatában, miközben az újságírók legnagyobb hazai szakmai szervezetének erre nincs intézményes lehetősége.
A Fidesz-közeli TV2 Csoport és a HírTV például tagja a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének. A MEME egyik alelnöke Vaszily Miklós, a TV2 Csoport elnök-vezérigazgatója és az Indexet is magában foglaló Indamedia társtulajdonosa. A másik alelnök Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója.
A MEME – mely emlékeink szerint nem hallatta a hangját az elmúlt években a kereskedelmi televíziókat és a közmédiát elárasztó propagandisztikus álhírek ügyében – tanácskozási joggal részt vehet a parlamenti eseti jelölőbizottság munkájában, míg a több mint 2500 újságírót képviselő MÚOSZ erre nem jogosult.
Ez nem jelenti azt, hogy a TV2, a HírTV vagy az RTL önállóan jelölhetne Médiatanács-tagot, illetve közvetlen szavazati joga lenne a bizottságban, a csatornákat is tömörítő szakmai szervezeten keresztül azonban érdekeik közvetetten megjelenhetnek a kiválasztási folyamatban, míg a MÚOSZ-nak nincs hasonló intézményes részvételi lehetősége.
Vidus Gabriella és az RTL vezetésének a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez fűződő kapcsolataival a Media1 korábban több cikkben is foglalkozott. Lapunk által nyilvánosságra hozott, kiszivárgott e-mailek szerint Vidus rendszeres kapcsolatot ápolt Rogán Antallal és a propagandáért, valamint a titkosszolgálatokért felelős miniszter kabinetfőnökével. Az is kiderült, hogy személyes találkozókra is sor került.
Az RTL – a TV2-höz hasonlóan – 2026 februárjában, nem sokkal a választási kampány előtt az Európai Uniót támadó állami reklámokat is sugárzott társadalmi célú reklámként. A vállalat tavaly 2,4 milliárd forint állami reklámbevételre tett szert tévészpotokkal.
Az MTE vezetése körül is vannak figyelemre méltó összefonódások
A jelölőbizottság munkájában ugyancsak tanácskozási joggal részt vevő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével (MTE) kapcsolatban is van egy fontos körülmény.
Az NMHH hivatalos dokumentuma szerint az MTE elnöke Mucsányi Marianna. Mucsányi sokáig a Kossuth Rádió tartalmait gyártó Médiaműhely Kft. tulajdonosa volt, később pedig a Kossuth Rádió csatornaigazgatója lett.
A Media1 2019-ben kiderítette, hogy Mucsányi egyik cégét korábban kényszertörléssel szüntette meg a bíróság, őt pedig három évre eltiltották a cégvezetéstől.
Lapunk egy jogszabályi összeférhetetlenségre is felhívta a figyelmet: Mucsányi férje Szadai Károly, aki 2019-ben az NMHH Médiatanácsának tagja lett. Mucsányi nem sokkal a cikk megjelenése után, 2020 januárjában összeférhetetlenségre hivatkozva távozott a Kossuth Rádiótól.
Mucsányi útja később a Fidesz-közeli Indamediához vezetett, ahol tartalomfejlesztési igazgatói posztot kapott. Indamediás tevékenységével függött össze a Napi.hu szerkesztőségében 2022 novemberében történt, jelentős sajtóvisszhangot kiváltó távozási és elbocsátási hullám.
A MÚOSZ a Független Közmédia Testületbe viszont jelölhet
A TISZA frakciója hangsúlyozta, hogy bár a MÚOSZ a Médiatanács kiválasztási folyamatában nem kapja meg ugyanazt az intézményes részvételi lehetőséget, mint a négy társszabályozó szervezet, de a közmédia feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Független Közmédia Testületbe jelölhet tagot.
A kilenctagú testületbe három tagot a kormánypártok, három tagot az ellenzék, további három tagot pedig médiaszakmai szervezetek jelölése alapján választ meg az Országgyűlés.
A szakmai jelöltek kiválasztását a Közszolgálati Testület helyébe lépő Közszolgálati Tanács végzi. A Tanács a vonatkozó törvényi rendelkezések 2026. július 26-i hatálybalépése után nyilvános felhívást tesz közzé.
A felhívás keretében jelölhetnek majd a médiatartalom-előállítással foglalkozó tagokat tömörítő országos civil szervezetek, a médiaoktatás és a médiatudomány területén működő országos szakmai szervezetek, valamint a médiaipari országos szervezetek.
A TISZA frakciója ezért azt írta:
„Ebbe a Testületbe jelölhet a MÚOSZ is.”
A válasz alapján tehát a MÚOSZ nem marad ki valamennyi új médiairányítási testület kiválasztásából, de a Médiatanács tagjainak és elnökének kiválasztási folyamatában azonban nem kap ugyanolyan intézményes részvételi lehetőséget, mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) társszabályozási szerződésben álló négy médiapiaci szervezet.
Nem konzultált a TISZA a médiaszakmával a médiatörvény júniusi nagy módosítása előtt
Nem először támad konfliktus a médiaszakma és a TISZA Párt között. Korábban a TISZA három egyéni országgyűlési képviselőjének indítványára úgy került sor a médiatörvény jelentős módosítására június 23-án, hogy az alig néhány nap alatt elfogadott változtatást nem előzte meg konzultáció a szakmai szervezetekkel. A Media1 korábban arról is írt, hogy a jogszabályba több problémás, később súlyos következményekkel járó rendelkezés is bekerült. Több szakmai szervezet, így a MÚOSZ és a Sajtószakszervezet is bírálatokat fogalmazott meg a médiatörvény-módosítással összefüggésben, és ezeket a TISZA nem vette figyelembe.
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.A MÚOSZ szerint is javítani kell a médiatörvény-módosítást, különben maradhat a politikai befolyás
