Elfogadta az Országgyűlés ma, kedden a médiatörvény átfogó módosítását, amely alapjaiban alakítja át a magyar közmédia és a médiaszabályozás rendszerét. A Tisza Párt három egyéni képviselője, Kulcsár Krisztián, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által június 12-én, az érintett szakmával történő egyeztetés nélkül benyújtott javaslatot 145 képviselő támogatta, 39-en szavaztak ellene, tartózkodás nem volt.
A törvényt a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői megszavazták, míg a Fidesz–KDNP frakciója egységesen ellenezte. A kormány szerint a módosítás célja annak a rendszernek a felszámolása, amely az elmúlt másfél évtizedben lehetővé tette, hogy a mindenkori kormányzat politikai célokra használja a közmédiát. Ezt a szakmai szervezetek is üdvözölték, de a szakmai szervezetek többek között bírálják, hogy a médiafelügyelet és a közmédia felügyeletében politikai delegáltak lesznek többségben és csak kisebbségben lehetnek jelen a szakmai delegáltak.
Ezeket a változásokat hozza a törvénymódosítás
A törvény egyik legfontosabb eleme, hogy megszünteti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjainak, valamint a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jelenlegi vezetőinek mandátumát. Ezzel párhuzamosan megszűnik a közmédia jelenlegi intézményi struktúrája is: a közszolgálati csatornákat működtető és az MTI-t is fenntartó Duna Médiaszolgáltató és a műsorgyártásért felelős MTVA helyét két új szervezet veszi át, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Az új vezetőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki, a kormány szerint szakmai alkalmassági szempontok alapján.
A módosítás létrehozza a Független Közmédia Testületet is, amely a jövőben ellenőrzi a közmédia működését, függetlenségét és gazdálkodását. A testület jóváhagyása szükséges lesz a nagy értékű szerződések megkötéséhez is. A kilenctagú szervbe három tagot a kormánypártok, hármat az ellenzéki pártok jelölhetnek, míg a szakmai szervezetek hármat. Emellett új intézményként létrejön a Sajtóalap, amelyet az NMHH kezel majd, és amelynek feladata a különböző független sajtótermékek pénzügyi támogatása lesz.
Élénk vita kísérte a törvény elfogadását
A törvény elfogadását élénk politikai vita előzte meg. A Tisza Párt képviselői a parlamenti tárgyalás során többször bírálták a közmédia működését, egyes felszólalók észak-koreai és orosz mintákat emlegettek, míg Nagy Ervin kulturális államtitkár felolvasta azon művészek és közéleti szereplők névsorát, akik állítása szerint a Fidesz-kormányok idején feketelistára kerültek a közmédiában. A Fidesz politikusai ezzel szemben az intézményrendszer megvédése mellett érveltek. Többek között a korábban a közmédiában dolgozó Németh Balázs hangsúlyozta, hogy a közmédia nem kizárólag hírszolgáltatást végez, hanem számos kulturális, szórakoztató és sportműsort is készít, amelyek népszerűek a nézők körében.
Elmaradt a társadalmi és szakmai egyeztetés, a médiajogász szerint a szövegben inkonzisztenciák és rejtett aknák maradtak
A kormánypárt a törvény elfogadása előtt azt is kifogásolta, hogy a módosítást nem előzte meg széles körű társadalmi egyeztetés. Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Fidesz-közeli sajtótermékeket tömörítő Magyar Nemzeti Médiaszövetség is, amely szerint a közmédia átalakítása nem történhet megfelelő felkészülési idő, munkajogi garanciák és szakmai konzultáció nélkül. Kritikát fogalmazott meg a Media1.hu-nak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke, Kocsi Ilona is, aki szerint a közmédia függetlenségére nem pusztán a szakmai szervezetek jelenléte, hanem azok többségi szerepe jelentene valódi garanciát. A Media1-nek dr. Bayer Judit médiajogász, habilitált egyetemi docens is részletes elemzésben fejtette ki aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a törvényben több inkonzisztencia és „rejtett akna” található, ráadásul a szakma kisebbségben lesz az ellenőrzők közt a politika felől érkezőkkel szemben.
A kormány részéről Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos reagált a bírálatokra egy LinkedIn bejegyzésben. A miniszteri biztos szerint a törvénymódosítás egy gyors és szükséges intézményi beavatkozás, amelyet a következő hónapokban szélesebb szakmai és társadalmi konzultáció követ majd. Tájékoztatása szerint őszre egyeztetési folyamat indulhat a magyar médiarendszer átfogó reformjáról, és egy újabb médiatörvény-módosításról.
A miniszteri biztos kijelentését azonban árnyalja, hogy mivel most a jogszabály-módosítást a szakmai szervezetek észrevételeinek beépítése nélkül fogadták el, és utólag a testületeket (Médiatanács, Közmédia Testület) már nehéz lesz átalakítani. Vagyis a jogszabálytervezetet már most logikus lett volna korrigálni a szakmai észrevételek alapján, de ezt mégsem tették meg.
******
Elfogadták a politikai és a gazdasági reklámok korlátozását is
Emellett elfogadta az Országgyűlés a politikai gyűlöletkeltő reklámokat visszaszorító és a gazdasági reklámokat korlátozó módosítást is: eszerint a kormány és a pártok kampányidőszakon kívül nem népszerűsíthetik magukat, gyűlöletkeltő vagy méltóságsértő politikai tartalmak pedig egyáltalán nem engedélyezettek.
A gazdasági reklámok esetében a törvény meghatározza, hova lehet és hova nem hirdetést kitenni: utcabútorra, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésre, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön lehet, de citylight is csak utcabútoron kaphat helyet.
Az önkormányzatok ezen felül lehetőségeket kapnak a reklámeszközök kitiltására, illetve a törvény lehetővé teszi, hogy egyes területeket településképi szempontból kiemeltnek tekintsenek, ami további korlátozásokat tesz lehetővé. Az új törvényeknek meg nem felelő reklámokat az év végéig kell eltávolítani.
***
A MÚOSZ szerint is javítani kell a médiatörvény-módosítást, különben maradhat a politikai befolyás
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
