A Media1 Podcastban Sükösd Miklós médiakutatóval beszélgettünk az új médiatörvényről, a közmédia átalakításáról és arról, hogy milyen hatása lehet mindennek a teljes magyar médiapiacra. A beszélgetésből kiderül, miért tekintik sokan történelmi fordulópontnak a módosított jogszabályt, és miért vált ki egyszerre reményt és aggályokat a szakmából.
Grósz Judit közmédiáért felelős miniszteri biztos szerint várhatóan július 26. után jelenhet meg a nyílt pályázat a Médiatanács elnöki tisztségére. A megválasztott személy egyben az NMHH elnöke is lesz. A közmédia új felügyeleti testületeibe médiaszakmai és civil szervezetek is jelölhetnek tagokat.
A Media1 birtokába került levél szerint Grósz Judit közmédiáért felelős miniszteri biztos arról tájékoztatott egyes médiaszervezeteket, hogy lezárult a közmédia átalakításának első, átmeneti szakasza, a következő időszakban pedig szakmai és társadalmi egyeztetés indul.
A médiatörvény-módosítás tervezetének szövegével kapcsolatban korábban több szakmai szervezet, köztük a Sajtószakszervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), valamint több elismert médiajogász, és egy Fidesz-közeli szervezet is kritikákat fogalmazott meg, de építő jelleg javaslataikat mégsem építették be a médiatörvény-módosításába, így a közmédiát felügyelő testületben és a Médiatanácsban is csak kisebbségben lehetnek ott a szakmai delegáltak, és az elfogadott törvényben inkonzisztenciák és további rejtett aknák is benne maradtak.
A Sajtószakszervezet üdvözli a közmédia átalakításának irányát, de szerintük a valódi reformhoz a munkavállalók és a szakma érdemi bevonására is szükség lenne. Kassai Zsigmond, a szervezet ügyvezető elnöke a Media1-nek úgy nyilatkozott: a közmédia felszabadítása nem lehet sikeres a közmédiában és a teljes magyar médiában dolgozók nélkül.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint jó irány a közmédia átalakítása, de a szakma többségi jelenléte nélkül továbbra is fennállhat annak veszélye, hogy politikusok döntik el, milyen legyen a közszolgálati média Magyarországon. Kocsi Ilona kritizálja azt is, hogy a szakmával nem egyeztettek a jogszabály-módosítás szövegéről.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint súlyos jogállami, uniós jogi, munkajogi és garanciális aggályokat vet fel a TISZA Párt médiatörvény-módosítása. A Fidesz-közeli újságírói szervezet több olyan problémára is felhívta a figyelmet, amelyekről a Media1-en korábban dr. Bayer Judit médiajogász, egyetemi oktató elemzése alapján már részletesen írtunk, de emellett az MNMSZ újabb kockázatokat is azonosított.
Tiszás képviselők egyéni indítványaként nyújtotta be a TISZA Párt a médiatörvényt módosító, 54 oldalas javaslatcsomagot, ami teljesen átalakítaná a közmédia működését. Korábban Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter még országos egyeztetést ígért a közmédia jövőjével kapcsolatban. Ez egyébként egyelőre várat magára, pedig már egy nemzetközi újságírói szervezet is sürgette.
