A TISZA Párt által júniusban módosított médiatörvény alapján olyan szervezetek szólhatnak bele az új Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa vezetőinek kiválasztásába, amelyeket még a Koltay András vezette, az azóta leváltott, korábbi Médiatanács választott ki társszabályozó partnerének, és amelyeknek csak 2026-ban közel 50 millió forint kifizetését biztosította.
Az új szabályozás szerint a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésében részt vevő eseti bizottságba az NMHH-val, illetve a Médiatanáccsal legalább két éve közigazgatási szerződésben álló ön- és társszabályozó szervezetek delegálhatnak képviselőket.
A feltételnek jelenleg négy szervezet felel meg:
- a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME);
- a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE);
- a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE);
- valamint az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT).
A négy szervezet társszabályozói státuszáról azonban még a korábbi, hosszú éveken át kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból álló Médiatanács döntött. Ugyanez a testület kötötte meg és módosította rendszeresen a szervezetekkel fennálló szerződéseket, valamint az NMHH költségvetéséből biztosított finanszírozásukról is gondoskodott.
Így miközben az új szabályozás deklarált célja a korábbi médiatanácsi rendszer meghaladása és egy függetlenebb testület létrehozása, a leendő vezetők kiválasztásában éppen azok a szervezetek jutottak kiemelt szerephez, amelyeket még a leváltani kívánt Médiatanács emelt társszabályozói pozícióba.
Közel 50 millió forintot kapnak 2026-ban
Az NMHH honlapján nyilvánosságra hozott 2026-os szerződésmódosítások alapján a négy társszabályozó szervezetnek összesen legalább 49.342.910 forint kifizetését biztosította a Médiatanács. Ehhez egyes esetekben még az év közben lefolytatott társszabályozási eljárások után járó további összegek is hozzáadódhatnak.
A legnagyobb összeget, 22.990.680 forintot az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) kapja. Ebből mintegy 7,5 millió forint normatív támogatás, 950 ezer forint egy tanulmány elkészítésére jut, további több mint 14,5 millió forintot pedig egy kutatás finanszírozására különítettek el – tudta meg a Media1 az NMHH oldalán elérhető szerződésmódosítás alapján.
A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) részére 15.515.586 forint kifizetését vállalta a Médiatanács. Az összeg a társszabályozói működés támogatása mellett egy 6,6 millió forintos iparági kutatás költségeit is tartalmazza. A MEME-nek egyébként milliárdos árbevételű cégek a tagjai, köztük a Fidesz-közeli TV2, így eleve furcsa, miért is szorultak rá, hogy közpénzeket kapjanak a működésükre a Médiatanácstól, amikor a tagdíjakból is finanszírozható lenne a MEME működése. A MEME két alelnöke Vaszily Miklós, a TV2 elnök-vezérigazgatója és Vidus Gabriella, az RTL vezérigazgatója.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) 7.836.644 forintot kap, ezenfelül pedig az egyes társszabályozási eljárások után további szakértői díjakat is elszámolhat. Az NMHH oldalán megtalált szerződés szerint az MLE ügyenként állandó és eseti szakértői díjazásban is részesülhet.
A médiahatóság a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) számára 3 millió forintos támogatást állapított meg, amelyhez ágazati tanulmányok elkészítésére vonatkozó kötelezettség is kapcsolódik. A szervezet elnöke Mucsányi Marianna, akinek a férje, Szadai Károly a Médiatanács tagja volt még idén is tavasszal is.
MTI/Illyés Tibor
Mucsányi egyébként 2020 januárjáig a Kossuth Rádió csatornaigazgatója volt, onnan nem sokkal azután távozott, hogy a Media1 egyik cikke személyi összeférhetetlenségre világított rá vele kapcsolatban, és lapunk beszámolt arról is, hogy a bíróság korábban évekre eltiltotta a cégvezetéstől, mivel kényszertörléssel szűnt meg egy cége.
Mucsányi a Fidesz-közeli Indamedia, az Index anyavállalatának tartalomfejlesztési igazgatójaként is felbukkant néhány éve, és nevéhez köthető a Napi.hu-nál történt botrányos tömeges távozások előidézése.
A finanszírozás természetesen önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett szervezetek a Médiatanács politikai irányítása alatt állnának. A szerződésekben meghatározott összegekért cserébe panaszkezelési, monitoring-, kutatási, szakértői és tanulmánykészítési feladatokat is ellátnak. Az azonban tény, hogy a társszabályozói státuszt a korábbi Médiatanácstól kapták, a pénzügyi támogatásukról ugyanez a szervezet döntött, és az új törvény most éppen ehhez a státuszhoz kapcsolja az új Médiatanács tagjainak kiválasztásában való részvétel jogát.
A régi Médiatanács döntései az új testületre is hatással lehetnek
A szabályozás egyik legfontosabb ellentmondása, hogy a TISZA az új Médiatanács létrehozását részben a korábbi testület politikai egyoldalúságával és működésével indokolta, mégis egy olyan feltételrendszert vezetett be, amelynek teljesítéséről lényegében a régi Médiatanács döntött.
A törvény ugyan nem nevezi meg közvetlenül a MEME-t, az MLE-t, az MTE-t és az ÖRT-t, de a legalább kétéves közigazgatási szerződés előírásával olyan zárt kört hozott létre, amelybe újabb vagy korábban mellőzött szakmai szervezetek rövid távon nem kerülhetnek be.
Egy médiaszakmai szervezet hiába rendelkezik jelentős tagsággal, hosszú múlttal vagy széles körű szakmai tapasztalattal, ha a korábbi Médiatanács nem kötött vele társszabályozási szerződést, jelenleg nem delegálhat tagot a kiválasztási folyamatba.
Ennek egyik látványos példája a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) esete. A több ezer újságírót képviselő, 130 éves szakmai szervezet nem társszabályozó partnere az NMHH Médiatanácsának, ezért nem vehet részt a bizottság munkájában.
A MÚOSZ a minap nyilvánosan is kifogásolta a kihagyását. A TISZA parlamenti frakciója ugyanakkor arra hivatkozott a Media1 érdeklődésére, hogy a résztvevő szervezetek körét nem egyedi politikai döntéssel, hanem a törvényben meghatározott objektív feltételek alapján állapították meg.
Csakhogy maga az objektívnek nevezett feltétel is politikai döntés eredménye: a TISZA által benyújtott médiatörvény-módosítás kötötte a részvételt a legalább két éve fennálló NMHH-s közigazgatási szerződéshez.
A TISZA-féle médiatörvény-módosítás idézte elő a helyzetet
A kialakult helyzet tehát nem egyszerűen a korábbi, fideszes médiatörvény változatlanul maradt öröksége. Az új kiválasztási rendszerre vonatkozó szabályokat már a TISZA által kezdeményezett médiatörvény-módosítás vezette be.
A párt így olyan szervezeteknek biztosított különleges jogosultságot, amelyek alkalmasságáról és finanszírozásáról korábban a leváltani kívánt Médiatanács döntött.
Mindez különösen annak fényében ellentmondásos, hogy a TISZA az új médiarendszer egyik legfontosabb céljaként a politikai befolyás csökkentését, a szakmai szempontok megerősítését és a korábbi, egyoldalú döntési struktúrák lebontását jelölte meg.
A szabályozással azonban a korábbi Médiatanács partnerkiválasztási döntései áttételesen tovább élhetnek: az általa kiválasztott és évről évre finanszírozott társszabályozó szervezetek most az új testület személyi összetételére is hatást gyakorolhatnak.
A helyzet egyúttal arra is rámutat, miért lett volna indokolt a médiatörvény elfogadása előtt széles körű és nyilvános szakmai egyeztetést tartani. Egy előzetes konzultáció során még a törvény elfogadása előtt felmerülhetett volna, hogy a társszabályozói státuszhoz kötött delegálási jog a korábbi Médiatanács döntéseit betonozhatja be az új rendszerbe.
A jogalkotó továbbra is módosíthatná a szabályozást: például a jelentős tagsággal rendelkező újságíró-szervezeteknek is biztosíthatna képviseletet, vagy nyílt, átlátható és szakmai feltételekhez kötött jelentkezési rendszert alakíthatna ki.
A jelenlegi szabályozás alapján azonban az új Médiatanács vezetőinek kiválasztásában éppen azok a szervezetek jutottak privilegizált helyzetbe, amelyek társszabályozói státuszáról és több tízmilliós éves finanszírozásáról még a régi Médiatanács döntött.
Ráadásul olyan cégek gyakorolhatnak közvetve befolyást a Médiatanács felett, mint a TV2, a HírTV.
Hiába a szakmai bírálatok: rejtett aknákkal fogadták el a médiatörvény módosítását
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Üzent a Magyar-kormánynak a CPJ: nem válthatja fel az egyik párt médiakontrollját egy másiké
