Németh Péter, a Népszava főszerkesztője egy mai írásában bejelentette, hogy nem hagyja annyiban a szerkesztőség, hogy az Alkotmánybírósága Márki Zoltán vezette öttagú tanácsa úgy döntött, jogosan marasztalta el korábban a Fővárosi Ítétábla majd a Kúria az újságot Pápai Gábor „Alapbetegsége függőséget okozott” feliratot tartalmazó, „Krónikus” című karikatúrája miatt, melyen Müller Cecília mellett keresztre feszített Jézus is szerepelt, további jogorvoslatra készül.
Az Alkotmánybíróság napokban megjelent határozatában ez volt olvasható:
„A vallási közösségek tagjainak meggyőződését azonban köteles figyelembe venni: az objektív intézményvédelem kiüresedne, ha a jogalkalmazás figyelmen kívül hagyná, hogy mit jelent valamely vallási közösség tagjai számára hitük központi elemének a karikírozása, még akkor is, ha a közlésnek ilyen célja nincs.”
Németh Péter kiemelte, hogy érdemes a jogi szöveg utolsó kijelentésére figyelni, vagyis arra, hogy a közlésnek nem volt célja a hit központi elemének karikírozása, vagyis a főszerkesztő szerint az AB határozata is azt állapította meg, hogy a Népszava karikatúrája nem sértett senkit, mégis a KDNP-s politikusnak adtak igazat.
A Népszava főszerkesztője szerint az AB határozata azt mutatja:
„Működik a magyarországi, speciális jogállam. De lapunk azért ezt nem hagyja annyiban. Mert a helyzet, itthon, krónikus. ”
Irány Strasbourg és a nemzetközi bíróság
Pápai Gábor karikaturista – aki rajzáért egyébként díjat kapott – a Media1 érdeklődésére telefonon pénteken Németh Péter szavait azzal egészítette ki, hogy
most, hogy az Alkotmánybíróság sem állította helyre a Népszava szólás- és véleményszabadsághoz fűződő jogait az ügyben, azaz Magyarországon kimerítették az összes jogorvoslat lehetőségét, ez lehetővé teszi, hogy az újság a Strasbourgi Emberi Jogok Bíróságágához forduljon, és perbe vonja a Magyar Államot. Pápai azt mondta, a Népszava ezt várhatóan hamarosan meg is teszi.
Egy KDNP-s politikus perelte a lapot a kereszténység nevében
Az ügy előzménye, hogy a taláros testület elfogadta azt az érvelést, hogy a lap megsértette Vejkey Imre KDNP-s politikus személyiségi jogait, mivel a vallását úgymond sérelem érte azzal, hogy kifigurázta a Népszava Jézus kereszthalálát és ezzel az újság úgymond megsértette a teljes vallási keresztény közösséget és ezen keresztül Vejkeyt.
A bíróság 2021-ben, első fokon még a Népszavának adott igazat, és kimondta, hogy a rajz az Operatív Törzs COVID-os kommunikációját gúnyolta, nem valamely vallási jelképet vagy eseményt, a rajz nem sértő, így nem valósít meg személyiségi jogsértést. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla ennek homlokegyenest ellentmondva már Vejkeynek adott igazat, és azt állapította meg, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem gyakorolható korlátlanul, és a jogsértő közlés nem élvez feltétlen mentességet pusztán azért, hogy abba védelmet élvező megnyilvánulások – például a közügyek körébe tartozó elemek – is vegyülnek. Később, amikor ez ellen a Népszava jogorvoslattal élt, a Kúria is egyetértett ezzel.
A Népszava a Kúria ítélete után fordult az Alkotmánybírósághoz arra hivatkozva, hogy a véleménynyilvánítási szabadság részeként vallási jelkép felhasználásával is nyomatékosítható a közlés, különösen, ha az egy aktuálpolitikai kérdést érintő kritikus állásfoglalás.
A Népszava szerint az Ítélőtábla és a Kúria összemosta a politikus szubjektív sérelmét a közösséget ért objektív sérelemmel.
A Népszava már korábban is arra számított, hogy nemzetközi bíróságra kell majd vinnie az ügyet, de ehhez minden esetben szükséges hazai jogorvoslati lehetőségek tárházának teljes kimerítése.
Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányosan védett a gúny formájú kritika, de…
Az Alkotmánybíróság szerint ha egy intézményesült vallási közösség egy közéleti kérdésben megnyilvánul, akkor a vallási közösség véleménye is vitatható, sőt alkotmányosan védett az is, ha a kritika a gúny formáját ölti. Csakhogy a most tárgyalt ügyben másról van szó. A gúny tárgya itt sem a vallás, hanem ez esetben a koronavírussal összefüggő kormányzati tájékoztatás és kommunikáció, ám a támadott ítéletnek igaza volt abban, hogy a szóban forgó rajz a „függőség” és az „alapbetegség” fordulatokkal nem csupán a koronavírus kormányzati tájékoztatóját karikírozta, hanem ezt Jézus kereszthalálával is összefüggésbe hozta. A képi ábrázolás és a kapcsolódó szövegek emiatt a vallás hívei számára oly módon sértőek voltak, hogy az átlépte a véleménynyilvánítási szabadság védett körét.
„A vallásos érzékenységet sértő szövegrész közlése öncélú volt” – állítja az Alkotmánybíróság határozatában, amely emiatt a Népszavát elmarasztaló bírósági ítéletet érvényben hagyja.
Nemzetközi újságírószervezet is kiállt Pápai Gábor és a karikatúrakészítés szabadsága mellett
A párizsi központú nemzetközi újságírói szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) még 2020 májusában nemzetközi sajtóközleményben tiltakozott amiatt, amiért Magyarországon zaklatnak egy karikaturistát a munkájával összefüggésben.
Hoppál Péter kormánypárti képviselő a karikaturia kapcsán a Népszava esetleges bezárásával fenyegetőzött 2020 júniusában. A kormánypárti politikus nyilvános Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy
„A Népszabadság is viccelődött, aztán eltűnt. Felkészül: Népszava.”
Bezáratással fenyegeti a Népszavát Hoppál Péter kormánypárti képviselő
További hírek érhetők el a Media1-en. Megtalál minket Facebookon is.
