Az idei, a Media1-hez is eljuttatott felmérés egyik fő tanulsága, hogy
a közönség jelentős része, 38 százaléka elfordul a hírektől, vagy legalábbis megválogatja, milyen híreket olvasson, nézzen vagy hallgasson.
Brazíliában az emberek több mint fele és Nagy-Britanniában is majdnem a fele mondta, hogy néha vagy gyakran tesz azért, hogy ne érjék el a hírek. Ráadásul a hírekkel direkt nem foglalkozók közül sokan pont azokat a témákat nevezték meg az elfordulásuk okaként, amiket az újságírók fontosnak tartanak: a politikát és a járványt.
Az ukrajnai háború tovább erősítette ezt a trendet, Németországban például 7 százalékponttal többen kerülik el a híreket a háború kirobbanása óta, mint előtte.
Elfordulnak a hagyományos médiától a fiatalok
A Reuters Institute kutatása szerint a 25 év alatti fiatalok, akik a közösségi médián nőttek fel, egyre kevésbé kötődnek a hagyományos hírforrásokhoz. 10-ből 8 fiatal a közösségi médiában, hírgyűjtők vagy keresőprogramok segítségével jut a hírekhez. A TikTok szerepe tovább nőtt, világszerte már a fiatalok 40 százaléka használja, 15 százalék hírfogyasztásra is.
Érdekesség, hogy ennek ellenére minden korosztály azt mondta, hogy szívesebben olvassa a híreket online, mint nézi. Van, aki szerint az olvasás gyorsabb, sokakat pedig a videók előtt lejátszott reklámok idegesítenek.
Alacsony a hírekbe vetett bizalom
A tavalyi növekedés után a hírekbe vetett bizalom világszerte visszaesett. Magyarország ismét a sereghajtók között van: itthon 27 százalék, vagyis kevesebb mint a válaszadók harmada mondta azt, hogy többnyire bízik a hírekben, alig megelőzve az USA-t és Szlovákiát.
Ettől valószínűleg nem független, hogy a magyar válaszadók 15 százaléka gondolja csak úgy, hogy a média nem áll indokolatlan politikai vagy üzleti befolyás alatt.
A jelentés kiemeli, hogy ez a probléma különösen jellemzi Kelet-, Közép-, és Dél-Európát. Míg Kelet- és Közép-Európában a jelentés szerint ez leginkább a kormányközeli oligarchák médiatulajdonlásának, illetve a kormányzati reklámköltések egyenlőtlen eloszlásának köszönhető, addig Dél-Európában a hagyományosan erős pártpolitikai befolyásolást emeli ki az anyag.
A legmegbízhatóbb magyarországi médiamárkák dobogóján a HVG, az RTL Klub és a Telex
A felmérés szerint a magyarországi márkák közül a legmegbízhatóbb hírforrásnak a magyar válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL Klubot tartják, a 2020-ban elindult Telex pedig feljött a dobogó harmadik helyére. A lista negyedik helyezettje az ATV, megelőzve egy hellyel a 24.hu portált.
Ami a lista végét, tehát a legkevésbé hiteles médiumokat illeti, azon az látszik, hogy az MTVA-nál (azaz az állami médiaszolgáltatónál, ami a lenti ábrán MTV-ként szerepel) csak a TV2 és a Blikk bizalmi indexe alacsonyabb a listán.
Csökken a tévé jelentősége a hírfogyasztásban
Érdekesség, hogy a tévé jelentősége Magyarországon erősen csökken a hírfogyasztásban, és mára már a közösségi média is megelőzi.
A hagyományos médiában ettől függetlenül az RTL Klub a TV2-t és az ATV-t messze lehagyva vezet, mikor a válaszadókat arról kérdezik, milyen sajtóorgánumból tájékozódtak a hírekről az elmúlt hét napban. Az állami tévét ami korábban a negyedik volt, most már a Retro Rádió, a HírTV és a Rádió 1 is előzi. Nyolcadik helyével a HVG az első nyomtatott sajtótermék a listán.
Online az Index az a hírforrás, amit a válaszadók közül a legtöbben olvastak az előző héten, a 24.hu, a 444 és az Origo előtt.
Pozitív a Partizán sikere
A legnépszerűbb független hírportál, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt a Pegasus kémszoftverrel megfigyelték, ami jól mutatja, hogy a független média mekkora nyomás alatt van Magyarországon – írta Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetéhez tartozó Média-, Adat- és Társadalomkutató Központ kutatója és programreferense, aki a korábbi évekhez hasonlóan most is a magyar fejezet szerzője.
Az év legfontosabb fejleményei között Bognár megemlíti a Pegasus-botrányt, a sajtószabadságot korlátozó „gyermekvédelmi” törvényt és a Klubrádió frekvenciavesztését, illetve, a Partizán eddigi sikertörténetét. A Partizánt a válaszadók 8 százaléka nézte vagy hallgatta a felmérést megelőző héten, ami óriási eredmény egy új, kizárólag adományokból és támogatásokból élő, csak online elérhető médiumtól, véli Bognár.
„Az alacsony bizalmi index és azok alacsony aránya mellett, akik szerint a média nem áll befolyás alatt, a magyar válaszadók csak töredéke gondolja úgy, hogy a hírmédia nagy része a társadalom érdekeit a saját politikai nézetei elé helyezi. A válaszolók közel fele szerint mindegyik vagy szinte mindegyik médium a saját politikai véleményét képviseli a társadalmi érdekek helyett. Az emberek gyanakvóak a sajtóorgánumokkal, nem látják független szereplőnek a médiát. Ebben az intézményekkel szembeni általános bizalmatlanság mellett minden bizonnyal fontos tényező, hogy a nyilvánosság sok szereplője közvetlen politikai szerepet tulajdonít a médiának, beleértve a sajtó egy részének saját szerepértelmezését”
– mondta Bognár Éva.
A teljes, angol nyelvű jelentés elérhető ide kattintva.
Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!
