Erről a Kantar listaáras költéseken alapuló kalkulációja nyomán a Napi.hu írt.
A kormány országszerte rengeteg plakáttal buzdította az embereket arra, hogy szavazzanak nemmel a referendumon. Még társadalmi célú reklámok is megjelentek, melyek szintén a kormányoldal narratíváját hangsúlyozták: ezekben egy kisgyerek arról beszélt, hogy az iskolában matekdolgozat helyett a nemátalakításról tartottak nekik előadást.
A Kantar számításai alapján a Napi.hu azt írta, hogy márciusban, a referendumot megelőző hónapban a kiadói kedvezményekkel nem csökkentett, listaáras reklámköltés alapján a Miniszterelnökség majdnem 3 milliárd forintért hirdette, január óta pedig összesen több mint 5 milliárdot költött a referendum népszerűsítésére.
Már februárban is elköltöttek rá listaáron számítva 1,4 milliárdot
A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország márciusban készített, közterületi választási plakátokat vizsgáló kampányelemzése nyomán a Napi.hu felidézte: az Outdoor Media Audit adatbázisán keresztül a szervezetek megállapították, hogy a kormány hirdetésmennyiségben és listaáron is kiemelkedően sokat költött: nagyjából 922 millió forint ment el a referendum népszerűsítésére, és összesen 3.792 darab „Védjük meg a gyerekeket” plakátot helyeztek ki országszerte.
A Kantar adatai ettől némileg eltérő képet mutatnak: a kormány úgynevezett „out of home” reklámokra (azaz minden olyan hirdetési felületre, amellyel az emberek az otthonukból kilépve találkozhatnak) kevesebbet, 775 millió forintot költött márciusban.
A Kantar szerint a kampányidőszak nyitányának számító februárban azonban sokkal többet, közel 1,4 milliárd forintot fordítottak arra, hogy az ország minden pontjába eljuttassák a népszavazási plakátokat.
A lap érdeklődésére a Kantar közölte, hogy ezek az anomáliák részben amiatt lehetnek, mert az önkéntes bevallásokból sokszor nehezen deríthető ki, hogy egy adott hirdető melyik kampányáról van szó. Számos köztéri cég nem küld elég részletes adatot, valamint az is előfordulhat, hogy például egy kéthetes kampányt másképp jelentettek le, mint ahogy ténylegesen futott.
Volt, ahol már januárban zajlott a kampány
A Miniszterelnökség csak márciusban folytatott televíziós kampányt, de ezalatt az egy hónap alatt is elköltöttek 833 millió forintot ilyen tévés szpotokra. A közterületi plakátok után a napilapokban vásárolták a legtöbb megjelenést, több mint 1,8 milliárdot forintot adtak ki ezekért a hirdetésekért. A referendum népszerűsítésére a folyóiratokban 248 milliót költöttek.
A Kantar kiemelte: adataik szerint volt olyan napilap, ahol már januárban megjelent népszavazási hirdetés,
ellenben az általuk figyelt nyolc rádiócsatornán ekkor egyáltalán nem találtak ilyesmit.
Nem volt erős a közösségi médiás jelenlét: a népszavasára a Meta Ad Library adatai szerint mindössze három fizetett tartalmat osztottak meg, összesen nagyjából 2 millió forintért.
Így számolt a Kantar
A Kantar Madia a hirdetések listaárát a médiumok hivatalos tarifáiból számolja ki, ezért jelentősen eltérhet a valós ártól, ami általában alacsonyabb. Az online és köztéri hirdetések adatai a portfolió-tulajdonosoktól kapott bevallásokon alapulnak.
A Napi.hu hozzátette: tovább árnyalja a képet, hogy 2022-ben az egyik legnagyobb, meg nem nevezett internetes portfólió nem adott részletezett adatokat, valamint az internetbevallások között egyáltalán nem kaptak népszavazásra utaló adatot, ezek alapján nem tudtak ilyen kampányt beazonosítani.
Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!
