Helyreigazítást is kellett közölnie a kormánypárti sajtóterméknek, ugyanis több formában sem felelt meg a valóságnak az, amivel támadták Márthát.
Ács Dániel, a 444 újságírója a jó hírnevének megsértése miatt 1 millió forint sérelemdíjat követelt a PestiSrácoktól, miután 2020-ban ránézésre is nyilvánvaló hazugságokat közölt róla a portál. Ugyan a PestiSrácok anyagának sztorijának hitelessége már a megjelenésekor megdőlt, és a bíróság első fokon még 700 ezer forint sérelemdíjat meg is ítélt Ácsnak, a másodfokú bíróság majd végül most a Kúria úgy ítélte meg, hogy a PestiSrácok cikke nem tényállítást, hanem csak találgatást, sejtetést tartalmazott Ácsról és arról a ferencvárosi főszerkesztői pályázatról, amit a cikk állítása szerint úgymond neki írtak ki. Ez belefér a bíróság szerint a sajtó szabadságába, akkor is, ha a sejtetés egyébként esetleg megalapozatlan.
Elon Musk villámtempóban vált meg a cég alkalmazottainak majdnem a felétől. Egyes vélekedések szerint ezt nem tehette volna meg törvényesen.
Fiala János egy több mint 70 perces, Torkos Matilddal készített portrébeszélgetés részeként szóba hozta Torkos Matild az Indextől történő júliusi elbocsátását és azt, hogy az Index vezetése letiltatta azt a választások előtti nagyinterjút megjelenés előtt, amit Torkos készített az ellenzék közös miniszterelnökjelöltjével, Márki-Zay Péterrel. A Fiala-Torkos beszélgetés sorsa majdnem nagyon hasonlóan alakult, mint Torkos Matild Márki-Zay Péterrel készült interjúja, ugyanis Torkos a felvétel után váratlanul megtiltotta Fialának, hogy leadja a Keljfel Jancsi vele készült beszélgetését. Több hét után azonban megtört a jég: Torkos meggondolta magát, így végül Fiala közzétehette a beszélgetést.
Fekete Dávid azért ment bíróságra, mert engedély nélkül használtak fel egy hangfelvételt a Tényekben, amelyen ő beszélt.
Első fokon Bedő Dávidnak, a Momentum parlamenti frakcióvezető-helyettesének adott igazat a bíróság a PestiSrácok ellen indított sajtóperében.
A DIGI számára kedvezőtlen ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága a napokban a DIGI kontra NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) perben, így nem tudja elkerülni a 100 millió forintos adatvédelmi bírságát.
Leitner Attila, a Hirado.hu megbízott főszerkesztője alkotmányjogi panaszában azt is állította, hogy a közmédia hírportálját elmarasztaló bíróságok a sajtószabadságot korlátozták. Az Alkotmánybíróság nem osztotta ezt a nézetet.
A nemzeti ünnepre időzítette a kormánypárti csatorna a filmpremiert arról a peres eljárásról, amit a Medián piackutató cég ügyvezetője indított Kálomista Gábor producer ellen, amiért az ElkXrtuk című mozifilmben úgy ábrázolták a film egyik negatív figuráját, mintha az Hann Endre lenne.
A bíróság döntése szerint az újságíró valójában mégsem élt vissza egy svédországi magyar nő személyes adataival és rágalmazást sem követett el, amikor cikket írt a múltjáról egy, a magyar közmédiát leleplező anyagban. Több éve tartó, az újságíró elleni kriminalizációs folyamat ért véget ezzel.
