A Mérték Médiaelemző Műhely 2014 óta rendszeresen készíttet kérdőíves kutatáson alapuló elemzést a magyar felnőtt lakosság hírfogyasztási szokásairól. A legutóbbi ilyen kutatás két évvel ezelőtt zajlott. Azóta számos olyan médiapiaci esemény történt, amelyeknek a hírfogyasztásra gyakorolt hatása eddig kevésbé volt ismert, ezért készült el újabb kutatás.
Növekvő hírfogyasztás, erősödő online és közösségi hírforrások
Az idei, a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával és a Medián piackutató cég bevonásával készült, 2000 fő megkérdezésével elkészített, a különböző demográfiai mutatókra nézve reprezentatív kutatás adatai azt mutatják, hogy erősödött a gyors hírszerzés iránti vágy, így felértékelődtek az online és a közösségi hírforrások. A kutatásból az is kiderül, hogy a kormánypárti szavazók jelentős része is tisztában van vele, hogy a Fidesz uralja a médiarendszert, ugyanakkor ezt nem ítélik meg negatívan.
A kutatás szerint a kormányt támogatók többségének sem elfogadható az, ha egy szerkesztőséget kívülről irányítanak, azonban nem tudnak vagy nem vesznek róla tudomást, hogy ez egyes kormánypárti médiumoknál ez így történik.
Érdekes az is, hogy a kutatás szerint a mintegy félezer médiaterméket tulajdonló kormánypárti sajtóholdingról, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról (KESMA) és arról, hogy ezáltal egy kézben összpontosulnak a kormánypárti médiumok, csak a felnőtt népesség negyede hallott.
A kormánypártiak szerint is kellenek a kormánykritikus médiumok, de mégis a kormánypárti lapokat preferálják
A kutatás szerint a politikai hovatartozás nagy mértékben befolyásolja a hírfogyasztást: nagy különbségek láthatók a hírforrások hitelességének megítélésében. Az ellentétes politikai oldalon állók a másik oldal által hitelesnek tartott médiumokat nem tekintik hiteles hírforrásnak, ez hosszú távon is korlátja lehet a higgadt párbeszédnek.
A kutatás szerint a lakosság többsége úgy gondolja, hogy a sajtó feladata az, hogy feltárja a visszaéléseket a politika világában, épp ezért összességében a független hírforrásokat tartják hitelesnek, de a polarizáció itt is jelen van: az ellenzéki, illetve párt nélküli válaszadók preferálják a független médiumokat, míg a kormánypártiak szemében a kormánymédia termékei hitelesek.
Ez a kettősség a kormányt illető más kérdéseknél is megjelent: a kormánypártiak 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos, hogy az emberekhez olyan sajtótermékek is eljussanak, amelyek kritikusan mutatják be a kormányt és a kormányhoz köthető politikusok tevékenységét, azonban 67 százalékuk szerint bosszantó, hogy milyen sok helyen jelenik meg a Fidesz, illetve a kormány tevékenységét negatívan bemutató információ.
Majdnem minden második magyar azt állította, hogy érdeklődik a politika iránt, ez nagy növekedést mutat. Ebben valószínűleg szerepe van a koronavírus-járványnak is, hiszen a pandémia sok mindenkit arra ösztönzött, hogy nagyobb intenzitással forduljon a hírek felé.
Csökkent a tévé szerepe, nőtt az interneté
A kutatás szerint míg korábban a tévé volt az elsődleges politikai-közéleti hírforrás, jelentősége nagyot csökkent az utóbbi időben, az interneté pedig nőtt.
A kutatásból kiderült az is, hogy a rádiók sorrendjében is visszaszorulóban vannak a kormánypárti adók, zenés rádió ellenére a politikai tájékozódás terén fontos szerepe van a kormánypárti KESMA-hoz tartozó Retro Rádiónak. A felmérés szerint arról, hogy veszélybe került a Klubrádió frekvenciája, csupán a megkérdezettek harmada hallott
A politikai-közéleti tájékozódás terén a megyei napilapok is megosztják az embereket: a kormánypártiak 26 százalékával szemben az ellenzékiek és párt nélküliek csak 15 százaléka olvassa ezeket a lapokat.
A tévék között az RTL Klub, neten a 24.hu az élen
A televíziócsatornák sorrendjében nem következett be változás: a legtöbben még mindig az RTL Klubot preferálják, második helyen áll a TV2, harmadik helyen pedig a „közszolgálati televízió” végzett. (A kutatás egy csoportban szerepeltette az MTVA összes csatornáját.)
Az internetes hírportálok között kiélesedett a harc: mindegyik vezető online csatorna nagyobb olvasótábort tudhat magáénak mint néhány évvel ezelőtt. A felmérés szerint az élen a 24.hu áll, majd ezt követi az Index, a hvg.hu, az Origo és a 444.hu
Szinte mindenki hallott az Index körül történtekről, a kormányt okolják a történtekért
Október első felében a szavazókorú népesség körülbelül háromnegyede hallott arról, hogy nyáron az Index teljes vezetősége felmondott miután a főszerkesztőt elbocsátották.
Az Index.hu-nál történtekről értesülők közül a többség úgy gondolja, hogy a kormány befolyásolni próbálja a tartalmakat, egy részük pedig bojkottálja is a portált az eset óta.
A sajtótermékek önkéntes támogatása új jelenség, a Telex és a Klubrádió voltak a legsikeresebb adománygyűjtők a vizsgált időszakban. A támogatásért cserébe a legtöbben nem várnak exkluzív tartalmakat, a támogatók célja az, hogy fennmaradjanak és mindenkihez eljuthassanak ezek a kormánytól független médiumok.
