Cseh Gabriella médiajogász szerint a Sajtóalap sikere nemcsak azon múlik, mennyi pénz jut a médiapluralizmus támogatására, hanem azon is, hogy ki dönt a források elosztásáról, milyen szakmai részvétel mellett, és milyen intézményi garanciákkal. Vendégszerzőnk a Media1-nek készített írása szerint a Médiatanács és a médiaszakma szerepét világosan el kell választani.
Sükösd Miklós médiakutató szerint egy demokratikus Sajtóalapnak nem médiacégeket kellene eltartania, hanem közérdekű újságírói munkát támogatnia: helyi nyilvánosságot, tényfeltárást, kisebbségi médiát, bírósági tudósítást, újságírói jogvédelmet és szerkesztőségi infrastruktúrát. A Media1 számára írt vendégcikkében nemzetközi példák alapján mutatja be, milyen garanciák mellett működhetne egy ilyen rendszer Magyarországon és milyen tevékenységeket támogathatna.
A Sajtószakszervezet üdvözli a közmédia átalakításának irányát, de szerintük a valódi reformhoz a munkavállalók és a szakma érdemi bevonására is szükség lenne. Kassai Zsigmond, a szervezet ügyvezető elnöke a Media1-nek úgy nyilatkozott: a közmédia felszabadítása nem lehet sikeres a közmédiában és a teljes magyar médiában dolgozók nélkül.
Tarr Zoltán miniszter szerint nem lehet összemosni az orosz propagandát terjesztő orgánumokat a valódi, független sajtóval. A korábbi magyar tiltás több kárpátaljai ukrán oldal elérését érintette.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint jó irány a közmédia átalakítása, de a szakma többségi jelenléte nélkül továbbra is fennállhat annak veszélye, hogy politikusok döntik el, milyen legyen a közszolgálati média Magyarországon. Kocsi Ilona kritizálja azt is, hogy a szakmával nem egyeztettek a jogszabály-módosítás szövegéről.
A közmédiáért felelős miniszteri biztos szerint a mostani törvénymódosítás gyors, szükséges intézményi lépés, és azt ígéri, nem marad el az érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés, és figyelembe veszik a most érkezett észrevételeket, ahol csak tudják. Grósz Judit azt is állítja: sem ő, sem egyetlen miniszter sem fogja vezetni a közmédiát, még ideiglenesen sem. A mostani médiatörvény-módosítást pedig ősszel még egy átfogó médiatörvény-módosítás követi majd.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint súlyos jogállami, uniós jogi, munkajogi és garanciális aggályokat vet fel a TISZA Párt médiatörvény-módosítása. A Fidesz-közeli újságírói szervezet több olyan problémára is felhívta a figyelmet, amelyekről a Media1-en korábban dr. Bayer Judit médiajogász, egyetemi oktató elemzése alapján már részletesen írtunk, de emellett az MNMSZ újabb kockázatokat is azonosított.
Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint a Mandinert a KEKVA-vagyonok visszaállamosítása után ki kellene engedni az állami tulajdonból, és az olvasókra, valamint a piacra kellene bízni a működését. A MÚOSZ-elnök szerint tehát amiről Magyar Péter beszélt az Országgyűlésben, hogy a TISZA kívánja meghatározni a lap tartalmát, helytelen irány lenne.
Három hete nem jelenik meg nyomtatásban a Népszava. A szerkesztőség szerint Leisztinger Tamás tulajdonos továbbra sem adott írásos választ a nyomtatott és az internetes portál jövőjével kapcsolatban.
Dr. Bayer Judit médiajogász, egyetemi oktató médiaipari portálunk, a Media1 számára készített részletes cikkéből kiderül, hogy a múlt héten pénteken a TISZA Párt három országgyűlési képviselője, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián által benyújtott indítvány, ami jelentősen módosítaná a médiatörvényt és a közmédia működését, több elemében is rejtett aknát hordoz, és egyes pontokon inkonzisztencia is tetten érhető, amelyek javításra szorulnának. Szakértő szerzőnk cikke (más iparági szakértők véleményét is beépítve) konstruktív módon bemutatja, melyek a legaggályosabb területek és ezek milyen problémákat okozhatnak, ha az Országgyűlés ebben a formában fogadja el őket.
