A Népszava szerkesztősége csütörtök reggel az olvasókhoz fordult, miután immár három hete nem jelenik meg nyomtatásban a napilap. A lap munkatársai azt írták: a szerkesztőség azóta is minden nap elkészíti a másnapi újságot, azt azonban csak elektronikus formában tudják eljuttatni az előfizetőknek, az árushelyeken vásárló olvasók pedig továbbra sem juthatnak hozzá a nyomtatott laphoz.
A szerkesztőség közlése szerint a helyzet számukra is rendkívül nyomasztó, mivel nemcsak munkájuknak, hanem szenvedélyüknek is tekintik a lapkészítést. Mint fogalmaztak, jelenleg ők is „a helyzet foglyai”, mivel a tulajdonos, Leisztinger Tamás szórványos üzenetei szerintük nem teszik lehetővé az érdemi tárgyalást, a lehetőségek áttekintését vagy az előrelépést.
A Népszava szerkesztősége azt állítja, hogy többszöri kérésük ellenére Leisztinger Tamás három hét alatt sem fogalmazta meg írásban, milyen elképzelései vannak a lap és az online portál jövőjéről, mit vállal, illetve mit vár el.
A közleményben felidézték: a Népszava kiadója (a XXI. Század Média Kft.) az elmúlt évben jelentős tartozást halmozott fel a rendezetlen nyomdaszámlák és terjesztési díjak miatt a lapot nyomtató és terjesztő Mediaworks / Medialog-DMHM Zrt. felé. A szerkesztőség szerint az első lépés a tartozás rendezése lehetne, ezt követően pedig ki kellene dolgozni a gazdaságos működtetés hosszabb távú programját. Hozzátették: jelezték a tulajdonosnak, hogy hosszú távon szeretnék biztosítottnak látni a Népszava jövőjét.
„Továbbra is várjuk az írásba foglalt tárgyalási ajánlatot – vagy legalább a világos tulajdonosi döntést” – írta a szerkesztőség.
A szerkesztőség visszautasítja, hogy ők is a NER részei lettek volna
A Népszava munkatársai arra is reagáltak, hogy szerintük egyes pályatársaik azt sugallják, a lap a NER része lett volna. Május végén Szily László, a 444 munkatársai írt egy erről szóló cikket, ami azután óriási port kavart: Haraszti Miklós író, újságíró, az EBESZ egykori sajtószabadság-felelőse és néhány más szereplő igaztalannak nevezte a megjelenteket.
A Népszavát támadó állításokat most a szerkesztőség is ismételten visszautasította. Azt írják:
a Népszava tartalmára soha nem volt hatással, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányhirdetéseket jelentetett meg náluk. A szerkesztőség szerint ezek a bevételek a Mediaworks által kért, a szerkesztőség szerint feltűnően túlárazott terjesztési és nyomdaköltségek kifizetésében játszottak szerepet.
Állításuk szerint a kormányhirdetések elmaradása vezetett ahhoz az adóssághoz, amely miatt a Mediaworks felfüggesztette a Népszava kinyomtatását és terjesztését.
A szerkesztőség azt írta: munkavállalókként ők maguk is csak remélni tudják a helyzet megoldását és a nyomtatott lap mielőbbi újraindítását. Az olvasóktól türelmet kértek, és azt írták, bíznak abban, hogy lesz közös jövőjük.
A Népszava nyomtatott kiadásának leállása különösen érzékeny fejlemény a magyar médiapiacon, hiszen a lap az egyik legrégebbi, ma is működő magyar napilap, amelynek online felülete továbbra is elérhető, a nyomtatott verzió megjelenése azonban május 29. óta szünetel.
Kapcsolódó cikkeink:
Megszólalt a Népszava napilap megszűnése után a MÚOSZ: százmilliós segítségre lenne szükség
Nemzetközi szintre került a Népszava ügye – a lap dolgozói szakszervezeti segítséget kapnak
Rendkívüli közleményt adott ki a Népszava – várják Leisztinger Tamás válaszát
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
