Az egyik panaszos, a Magyar Hang a weblapján jelentette be, hogy egy meg nem nevezett másik médiummal panasszal fordult az Európai Bizottsághoz. Tájékoztatásuk szerint a panaszosokat az Euclid Law, egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta.
A Magyar Hang emlékeztet rá, hogy a koronavírus világjárvány 2. hullámának idején, 2020 őszén a magyar állam a Minden élet számít elnevezésű társadalmi célú hirdetését (többek között) négy kormánypárti hetilapban futtatta: egész oldalakon hirdették a koronavírus elleni védekezés fontosságát, de a szlogen nem volt teljesen igaz: a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre.
A Magyar Hang szerint a kormányt támogató lapok eladott összpéldányszáma 2020-ban 58 ezer körül alakult hetente, a hat kritikus-függetlené pedig valamivel magasabb, 64 ezer körüli értéket mutatott. Nem volt tehát lényeges különbség, a példányszám nagyjából fele-fele arányban oszlott meg, így ennek az aránynak kellett volna megmutatkoznia az állami költésekben is.
2023 elején, miután a sokadik COVID-hullámot követően a közintézmények is újranyitottak, a Magyar Hang újságírója, Lukács Csaba közel száz munkaórával tanulmányozta a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárba tíz kiadvány közel ötszáz megjelent újságjának 35 ezer oldalát. Kockás füzetbe húzta a vonalakat a hirdetésekről, és a végeredmény elképesztő lett: a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelent meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben). Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem.
Ebben az ügyben 2023 októberében a Gazdasági Versenyhivatalnál gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében a Mediaworks kapcsán már bejelentést tett a Magyar Hang, de a GVH hosszas gondolkodás után 2024 márciusában úgy döntött, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.
Ekkor dőlt el, hogy nemzetközi szintre viszik az ügyet. Ehhez találtak magyar szakértőket és kutatókat, akik segítettek, így kezdetét vette a munka.
Az állami támogatások ellenőrzése az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint az Európai Bizottság feladata – ilyen csak akkor folyósítható, ha azok nem torzítják a versenyt. A tagállam csak akkor adhat állami támogatást, ha azt előzetesen bejelentette és ezt a Bizottság jóváhagyta. Ha az állami hirdetéseket nem átlátható és nem pártatlan módon osztják szét, az torzítja a piacot és sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot – nemcsak a médiavállalkozások, de közvetve a polgárok jogát is a tájékozódáshoz. Abban az esetben, ha egy tagállam olyan támogatást nyújt, amiről az Európai Bizottság nem tud és/vagy nem adott engedélyt, az lehet a következmény, hogy a folyósított összeget a vállalkozásnak vissza kell utalnia a költségvetésbe. (Épp egy ilyen lépés vezetett a MALÉV csődjéhez: a Bizottság 2012 januárjában egy panasz nyomán megállapította, hogy a magyar állam 88 milliárd forint tiltott állami támogatást nyújtott a nemzeti légitársaságnak, és ezt az összeget a cégnek vissza kellett volna fizetnie. Nem volt miből, így a Malév gépei 2012. február 3-án már nem szálltak fel, a cég csődbe ment és megszűnt.)
A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press Bt. és egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással erre alapozva nyújtották be a panaszt az Európai Bizottsághoz április 28-án, kérve hogy állapítsák meg, hogy a magyar reklámpiacot és ezen keresztül a médiapiacot súlyosan torzította az állami reklámbevételek ilyen módon történő elosztása. A panaszosok arra jutottak, hogy 2015 óta a kormányközeli médiumokat 1,1 milliárd euróval támogatta a magyar állam, és ezzel a piaci versenyfeltételeket úgy eltorzították, hogy a piac már nem tud megfelelően működni. A kormányhoz kötődő, veszteséges cégeket mesterségesen támogatják a nyereséges, kormányfüggetlen cégek kárára. Ráadásul a magyar kormány a reklámpénzek elosztását egyfajta jutalomként adta azon tulajdonosok számára, akik megvásároltak bizonyos médiumokat, amelyek aztán kormánypártiak lettek. A folyamatban nemcsak a médiapiac sérült, hanem az állampolgárok tájékoztatása is. Azt pedig maga az Európai Bizottság is sokszor kifejtette, hogy a sokszínűség hiánya a médiapiacon nagyobb kockázatot jelent, mint más ágazatokban, és jelentős fogyasztói sérelmet okoz – írja a Magyar Hang.
Ha a panaszosok kérelmét elfogadja az Európai Bizottság, mintegy 450 milliárd forintot kell visszafizetnie a kormányközeli médiumoknak a magyar költségvetésbe.
Az Európai Bizottság egyébként már 2019 óta vizsgálódik a kormánypárti médiaholding körül – pontosabban azóta ül egy hasonló panaszbeadványon. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa röviden nyilatkozott is a vizsgálatról 6 évvel ezelőtt – itt írtunk róla.
Az Orbán-párti médiaholding körül vizsgálódik az Európai Bizottság
**
Hazugságvizsgálóra kötötte az Alkotmányvédelmi Hivatal a Magyar Hang munkatársait
Nemzeti propagandistaképző épül temérdek közpénzből – interjú Lukács Csabával
Így hatott eddig a koronavírus a magyarországi médiavállalatokra
Trump vesztett: bíróság kötelezte 2 milliárd dollárnyi USAID-pénz kifizetésére
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
