A Magyar Reklámszövetség szerint sok százmilliós bevételkiesést is okozhat az új fővárosi reklámrendelet, ezért azt kérik, hogy a döntés előtt készüljön nyilvános hatástanulmány, és induljon érdemi szakmai egyeztetés.
A Hazaiban Hirdetünk kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a reklámpénzek jelentős része ma globális techóriásokhoz kerül, miközben a magyar tartalmak jövője a hazai médiafelületeken elköltött hirdetési büdzséktől is függ.
A Media1 által lekért Kantar Adex-adatok szerint listaáron becsülve több mint 10,3 milliárd forintnyi állami reklámköltést regisztráltak 2010 óta a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoportnál és jogelődjénél. A Central és jogelődje nyomtatott lapjaiban 5.066 állami hirdetés jelent meg, ami árnyalja azokat az állításokat, hogy a kiadóhoz nem jutottak állami reklámok. Tavaly például a listaáras becslés szerint közel 627 millió forint értékű állami reklámot értékesítettek.
99 ügynökséget és közel 200 céget bemutató adatbázist tett közzé a feat. agency, hogy érthetővé váljon, hogyan torzította el a magyar kommunikációs- és reklámipart Rogán Antal és a hozzá közeli üzletember, Balásy Gyula, illetve cége, a Lounge Group és a New Land Media.
Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a TV2 Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint kezelni tudják az állami reklámmilliárdok elvesztéséből fakadó árbevétel-kiesést. A Siófokon jelenleg is zajló Digital Media Hungary konferencián mindketten azt állították: tulajdonosaik nem adják el a cégeiket. Vidus ráadásul sejtelmesen még egy olyan lehetséges felvásárlást is megemlített, amelyben az RTL lehetne a vevő. Vaszily pedig a GVH minapi bejelentésére is kitért az Indamedia-Ringier ügylet kapcsán.
A Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) és a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szükségesnek tartja rögzíteni álláspontját a Kontroll május 4-i műsorában elhangzott Balásy-interjú kapcsán:
Új, figyelemalapú hirdetési modell épül Magyarországon, amely a moziélményt és az online csatornákat kapcsolja össze országos lefedettséggel. Az AD MAX Hungary operatív igazgatójaként Kiss Zsuzsanna kulcsszerepet játszik az integrált rendszer megerősítésében és továbbfejlesztésében.
A TV2-t, az RTL-t, az ATV-t és a HírTV-t is érzékenyen érintheti üzletileg, ha elapadnak az állami reklámbevételeik a kormányváltás után: egyes vélemények szerint ez akár jelentősebb médiapiaci átalakulásokat is okozhat. Cikksorozatunk első részében arról írunk, hogy miképp látja a saját jövőjét a két legnagyobb médiatársaság, miután a Magyar Péter vezette Tisza-kormány megalakulása után azonnal az állami reklámok megszüntetésére készül.
Komoly elégedetlenség alakult ki az RTL Csoport németországi egységénél, az RTL Deutschlandnál: a dolgozók idén nem kapnak bónuszt, miközben a tulajdonosok osztalékhoz jutnak. A hangulatot tovább rontotta, hogy már a tejes kávé is fizetőssé vált. A dühös dolgozók miatt a vezérigazgató is megszólalt. Közben Magyarországon is sötét felhők gyülekeznek a cégcsoport körül, miután a NER után várhatóan jelentős propagandapénzeknek kell búcsút inteniük.
A Médiatanács idén még nem írta ki a helyi, illetve közösségi rádiók számára kulcsfontosságú támogatási pályázatait, amelyekből működésük egy részét finanszírozni szokták. A több hónapos késlekedés miatt több rádiónál már műsorok szűntek meg, elbocsátások kezdődtek, van ahol a béremeléseket is elhalasztották, hogy elkerüljék a csődöt.
