
Nagy elbocsátások indultak a magyar médiában, és nem csak a NER-nél
Jelentős átalakulás zajlik, több jelentős médiamárka is érintett, és nem csak a NER-es propagandatermékek.

Jelentős átalakulás zajlik, több jelentős médiamárka is érintett, és nem csak a NER-es propagandatermékek.

A Médiatanács idén még nem írta ki a helyi, illetve közösségi rádiók számára kulcsfontosságú támogatási pályázatait, amelyekből működésük egy részét finanszírozni szokták. A több hónapos késlekedés miatt több rádiónál már műsorok szűntek meg, elbocsátások kezdődtek, van ahol a béremeléseket is elhalasztották, hogy elkerüljék a csődöt.

A Radio Free Europe/Radio Liberty megerősítette, hogy bezárja román és bolgár szolgálatát, miután az USAGM megvonta az RSF/RL költségvetési támogatását. Nem zárják ki azt sem, hogy a Szabad Európa további egységeinél is bezárás lehet.

A tavaly novemberben bezárt magyar szolgáltatás után Romániában és Bulgáriában is lehúzhatja a rolót a Szabad Európa. Sajtóhírek szerint a 20 fős stábbal működő román szerkesztőséget március végén zárnák be. A háttérben az amerikai finanszírozás leállítása állhat.

A Tisza Párt elnöke azt mondja, nem várt mást a tévétársaság vezérigazgatójától.

Előbb Hont András, majd az ATV-t működtető médiavállalat sajtóosztálya is arról beszélt, hogy Magyar Péter nemrég megfenyegette a csatornát – bizonyítékot azonban erről nem mutattak be. Az eddig ismert részletek alapján inkább a csatorna jövőjére vonatkozó kritikus vélemény hangozhatott el, nem pedig konkrét durva fenyegetés, és az is csupán informálisan, még a folyosón.

Kari Lake, a Trump-adminisztráció alá tartozó USAGM vezérigazgatója, Orbán Viktor amerikai útja előtt közölte, nem finanszírozzák tovább a Radio Free Europe / Radio Liberty (RFE/RL) magyar nyelvű szolgálatát, azaz a Szabad Európa Magyarországot. Ennek ellenére a szerkesztőség egyes tagjaiban mostanáig volt egy remény, hogy valahogy meg tudják oldani a lap finanszírozását másképp. Ma azonban véglegessé vált: két nap múlva bezár a Szabad Európa Magyarország szerkesztősége, és mindenkit elbocsátanak az év végével.

Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjút közölt az Ultrahang nevű YouTube-csatorna. A miniszterelnök a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem nehéz vele interjút készíteni, de vannak ennek feltételei: külföldről finanszírozott médiumoknak, „zsoldosoknak” nem nyilatkozik. Az interjút készítő Király Tamás emlékeztette, hogy ő maga is részben az amerikai hátterű YouTube-től érkező bevételeiből él – Orbán erre azt felelte: az nem „zsold”, hanem teljesítményalapú bevétel – ez újabb fordulatnak tűnik a Fidesz politikájában. Az interjúban más, a média működését érintő kijelentések is elhangzottak.

Több mint hét hónapja tartó tömegtüntetések, álhírek, állami zaklatás – ilyen körülmények között vette át a Deutsche Welle rangos Szólásszabadság Díját (DW Freedom of Speech Award) a grúz újságíró, Tamar Kintsurashvili.

A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (Riporters without Borders / RSF) nemzetközi újságírói szervezet élesen bírálta pénteken a magyar kormányt, amiért az rágalomhadjáratot indított először a Válasz Online újságírója, Vörös Szabolcs, majd később az RSF ellen. Az RSF szerint az ügy nem egyedi eset, hanem a független sajtó elleni intézményes támadás része. A szervezet felszólította az Európai Unió illetékeseit, hogy használjanak ki minden jogi eszközt a magyarországi sajtószabadság védelmére.