A Fővárosi Ítélőtábla háromtagú bírói tanácsa ma, kedden másodfokon, jogerősen is helybenhagyta a Media1 Szerkesztősége javára a Budapest Környéki Törvényszék szeptember elején született ítéletét és elutasította az RTL Magyarország (M-RTL Zrt.) fellebbezését. Így a kereskedelmi televízió újra elvesztette a független médiaipari portál ellen indított egyetlen perét. A kereskedelmi televíziónak kell kifizetnie a teljes első- és másodfokú perköltséget, amiért megalapozatlanul perelte a Media1-et. Szalay Dániel, a Media1 alapító-főszerkesztője szerint az RTL egy tipikus SLAPP-perrel próbálkozott, mivel az RTL néhány kiemelt vezetője szeretné ellehetetleníteni a lapot, de szerencsére a bíróság nem hagyta magát félrevezetni és másodjára is a sajtószabadság oldalára állt.
A Fővárosi Ítélőtáblához azután került a Magyar RTL Zrt. (RTL Magyarország) által lapunk ellen indított bírósági per, hogy a második legnagyobb kereskedelmi televízió fellebbezést nyújtott be a Budapest Környéki Törvényszékidén szeptember elején kihirdetett elsőfokú ítélete ellen, amely a Media1 Szerkesztőségének 100%-os peres győzelmét hozta. Az RTL azt állította, hogy a Budapest Környéki Törvényszék ítélete nem volt megfelelő, ezért éltek jogorvoslattal. Az Ítélőtábla azonban helyben hagyta a Törvényszék ítéletét, így a megalapozatlan fellebbezéssel összefüggő peres költségeket is az RTL-nek kell viselnie, csakúgy mint az elsőfokú eljárásban már megítélt összegeket.
az RTL megalapozatlanul citálta bíróság elé a médiaipari ügyekre fókuszáló Media1-et és próbálta meg korlátozni az Alaptörvénybe és a sajtótörvénybe ütköző módon a sajtó- és véleményszabadság gyakorlásához fűződő jogainkat. A bíróság másodfokon is kimondta: az RTL által támadott cikkben valójában nem szerepeltek olyan kifejezések és állítások, amelyeket az RTL támadott, a megjelent írás pedig jogszerű.
Több millió forintot bukott el az RTL lapunk indokolatlan bírósági vegzálásával
A másodfokon eljáró bíróság az egyelőre szóban kihirdetett (de lapunk által hangfelvételként az alábbi lejátszó segítségével visszahallgatható módon közzétett) ítéletében a már elsőfokon a Media1 javára megítélt 492 ezer forint + áfa összegű ügyvédi költségen felül további 385.000 Ft + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Állam számára az elsőfokú eljárás során megítélt 31.500 forinton felül további 48.000 forint fellebbezési illetéket ítélt meg – ezeket az összegeket az RTL-nek kell kifizetnie, ahogy természetesen saját ügyvédjének költségét is. Mivel az RTL-es ügyvéd több mint 1,3 millió forint + áfa összeget kért a tévétársaság peres képviseletéért, ezt is figyelembe véve az RTL-nek számításaink szerint eddig már jóval több mint 2,2 millió forint kiadást okozott, hogy megalapozatlanul rángatta lapunkat bíróság elé. A Media1-nek egyébként az elmúlt hónapokban jelentős károkat okozott, hogy kapacitásai jelentős részét erre az ügyre kellett fordítania, de az ezzel okozott kár nem volt része a bírósági eljárásnak.
Szalay Dániel újságíró, a Media1 alapító-főszerkesztője, a lap tulajdonosa a mai ítélethirdetés után elmondta: az RTL keresete egy tipikus SLAPP-eljárás volt, amely egy független sajtóorgánum ellehetetlenítését célozta. Az úgynevezett SLAPP-perek(más néven Közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) lényege, hogy az őket kritizáló médiumokat nagyvállalatok indokolatlanul bíróság elé citálják, hogy kapacitásaikat lekössék, tényfeltáró munkáját akadályozzák, valamint az érintett médiumokra nyomást helyezzenek, illetve megfélemlítsék egy elvesztett bírósági per költségétől tartva. (Az Európai Parlament épp ezért is tett lépéseket tavaly az efféle perek megakadályozása érdekében.)
„Szerencsére az első fokon eljárt bíróság után a másodfokú bírói tanács is felismerte, hogy az RTL keresete a lapunk sajtó- és véleményszabadságához fűződő jogainak indokolatlan korlátozására irányult” – mondta Szalay.
A Népszabadság-díjas újságíró szerint az üggyel az RTL meg kívánta félemlíteni a Media1-et és gazdaságilag is ellehetetleníteni, ezért is próbált követelni a médiacsoport már rögtön az első fokú bírósági tárgyaláson egészen meghökkentő, több mint 1 millió forint + áfa összeget perköltségként, ami sokszorosa a sajtó-helyreigazítási ügyekben általános ügyvédi költségnek. Az egész pereskedés egyébként elkerülhető lett volna, ha az RTL nyilatkozatot küld, a Media1 ugyanis mindig is nyitott az ellenvéleményekre és közzé szokta tenni azokat. Az RTL-nek azonban nem ez volt a szándéka, hiszen nem élt ezzel, hanem egyből a jogi utat választotta.
Szalay Dániel hozzátette: szerinte bebizonyosodott, hogy a Vidus Gabriella és Kolosi Péter vezette RTL Magyarország kész szinte bármit megtenni, hogy elhallgattassa a Media1-et és a kritikus hangokat, holott a Media1 cikkeiben leírtak teljes mértékben hiteles információk voltak. Beszédes, hogy az RTL nem is a leírt tényállításokat vitatta, sőt a cikkben nem is szereplő, csupán beleképzelt dolgokat támadott.
Tárgyalási jegyzék a Fővárosi Ítélőtáblán: RTL vs Media1
Az RTL a Magyar Újságírók Országos Szövetsége jogászát bízta meg, hogy a MÚOSZ-tag újságíró lapja ellen képviselje a televíziós társaságot a bíróságon
Szalay azt mondta, nagyon megdöbbentette és erkölcstelennek tartja, hogy csakúgy mint első fokú eljárás során, a Media1 ellen másodjára is a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) jogászaként is tevékenykedő dr. Rosta Márton képviselte az RTL-t. Szalay több évtizede a MÚOSZ tagja, ahol a MÚOSZ tagjaként elvben Rostától kaphatott volna jogi segítséget a peres eljárásban (a MÚOSZ jogi szolgáltatása keretében), csakhogy egy ügyvéd nem ülhet egyszerre a felperesi és az alperesi oldalon is.
„Az újságírói szervezet jogásza nem a sajtószabadság védelmére kelt, hanem egy cenzúrakísérletben, feltehetőleg anyagi motivációk miatt a cenzorok pártjára állt – szerencsére a bíróság szakszerű és alapos ítélete miatt végül sikertelenül, de így több hónapnyi kellemetlenséget, rengeteg munkát okozva ezzel a Media1-nek” – jegyezte meg Szalay.
Rosta Márton a mai tárgyalás után, az ítélethirdetésre várakozva a bírósági folyosón elismerte Szalaynak, hogy a kezdetektől tisztában volt vele, hogy egy általa egyébként jól ismert MÚOSZ-tag lapja ellen képviseli a felperes tévétársaságot. Szalay visszásnak nevezte, hogy az RTL éppen a MÚOSZ jogászát kérte fel, hogy egy MÚOSZ-tag ellen eljárjon, ő pedig ezt nem találta morálisan aggályosnak és ezt elvállalta, amivel a MÚOSZ hitelességének is sokat ártott. Rosta azt mondta, számára ez csak egy ügy volt, érdekesnek találta, hogy hol húzódnak a sajtószabadság határai, ezért mondott igent az RTL-nek.
Szalay Dániel médiaipari szakértőként nyilatkozik az RTL Híradóban 2022-ben.
A MÚOSZ elnöke is hibának tartja, hogy az újságírói szervezet jogásza elvállalta az RTL jogi képviseletét a perben
Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke is megszólalt az ügyben. Az újságírói szervezet vezetője ma délután Szalay Dániel nyilvános Facebook-oldalán egy hozzászólásban elismerte, hogy „a MÚOSZ hibát követett el”, amikor nem korlátozta a Rosta Mártonnal kötött megállapodásban, hogy az ügyvéd MÚOSZ tagok ellen ne vállalhasson el jogi képviselet. Ez azonban Szalay álláspontja szerint nem szerződés, hanem emberi hozzáállás, erkölcs és etika kérdése.
Kocsi Ilona azt írta, a MÚOSZ, amikor a Media1 főszerkesztőjétől értesült róla, hogy Rosta látja el az RTL képviseletét az újságíró-szövetség tagjának lapja ellen, először szerződést bontott Rostával, és azt kérte, Szalay Dániel bízzon meg egy másik ügyvédet, ha pedig a per esetleg a Media1 szempontjából kedvezőtlenül alakulna, a MÚOSZ átvállalja a költségeket. Kocsi Ilona azt írta, a történtek miatt a MÚOSZ nevében elnézést kért Szalay Dánieltől.
Kocsi Ilona ugyanakkor elismerte, hogy a történtek ellenére a MÚOSZ egy ideje már újra dolgozik egy ideje Rostával, akinek Kocsi Ilona elmondása szerint az eset tanulságai alapján frissítették a szerződését, hogy ilyen helyzetek még egyszer ne fordulhassanak elő. Ennek ellenére Rosta képviselte a másodfokú eljárásban is az RTL-t, amiről a MÚOSZ-nak tudomása volt.
Roznár Gyöngyi (Nyugat.hu) figyeli a portálnak adott díj átadásakor Kocsi Ilonát, a MÚOSZ elnökét 2023-ban. Fotó: MÚOSZ.hu
Szalay ugyanakkor – megköszönve a MÚOSZ-féle felajánlást az ügyvédi költség átvállalására – annak a kritikájának is hangot adott, hogy a MÚOSZ jogászával kapcsolatos helyzet valójában továbbra sem rendeződött teljesen megnyugtatóan.
Szalay szerint ez a helyzet egy olyan bizalmi válsághoz hasonlítható, mint amikor egy házasságban kiderül, hogy az egyik fél megcsalta a másikat. A bizalom az újságíró szerint csak akkor állhatna helyre a MÚOSZ jogi szolgáltatása iránt, ha az újságírói szervezet egy olyan, 100%-ig újságíró- és sajtószabadság-barát ügyvéddel dolgozna együtt a továbbiakban, akivel kapcsolatban még véletlenül sem merülhet fel, hogy tisztességes újságírók ellen fordul, mint tette azt Rosta Márton.
A MÚOSZ elnöke azt írta, Rostával azért folytatják a történtek után is tovább a munkát, mivel egy egyszeri hiba miatt nem lenne érdemes szerződést bontani vele.
A Media1 jogi képviseletét az RTL által indított bírósági eljárásban egyébként végül a lapunk által felkért dr. Litresits András látta el. Az ő munkája tette lehetővé, hogy Európa egyik legnagyobb médiavállalata ne tudjon ellehetetleníteni egy újságírói tulajdonban lévő magyar kkv-t és egy 30 éve a pályán lévő újságírót.
Ezek voltak a támadott cikkben
Az RTL által támadott cikkben a Media1 annak a kritikai véleménynek adott publicitást, hogy nem feltétlenül hiteles, hogy az RTL úgy kezdett el nyári napközis médiatudatossági táborokat szervezni, hogy tavaly még egyenes adásban közvetítette a ValóVilág villájában történt szexuális erőszakot, ahelyett, hogy a stáb tagjai azonnal az áldozat segítségére siettek volna és megszakították volna a műsort, sőt az RTL VV Giadát még legalább 15 órán át összezárva tartotta az erőszakoskodó figurával, VV Dzsigerivel. Az RTL-t a független luxemburgi médiahatóság a kiszabható legnagyobb bírsággal sújtotta a súlyos jogsértés miatt. Hasonló erőszak más máskor is képernyőre került az RTL-en.
A cikk megemlítette azt is, hogy több olyan bizonyíték, dokumentumok, hangállomány is előkerült, amelyek arra utalnak, hogy az RTL titkos paktumot köthetett néhány évvel ezelőtt az Orbán-kormánnyal, és a megállapodás részeként az RTL hajlandónak mutatkozott egy, az Orbán-kormány számára elfogadható vezérigazgatóra cserélni a korábbi, a kormányzattal komoly konfliktust vállaló vezetőt, hogy cserébe a Fidesz mérsékelje a reklámadó mértékét, valamint engedélyezze, hogy az RTL terjesztési díjat kérjen műsorterjesztő cégeken keresztül a nézőktől. Az írás szerint ezek az ügyek is hitelességi kérdéseket vetnek fel egy RTL-es médiatudatossági táborral kapcsolatban.
A Media1 írása felidézte azt is, hogy Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója többször is az RTL volt ügyvédi irodájának jogászát, dr. Gonda Gáspárt használta Vidus 100 millió forint nagyságrendű privát ingatlanportfóliójának megvásárlásakor, több belvárosi ingatlan és egy Fejér-megyei földterület megszerzésekor, sőt Vidus még az ingatlanok hasznosításakor a bérbeadási szerződéseket is az RTL jogászával készíttette el.
Az RTL azonban nem az imént említett tényállításokat támadta meg a bíróságon, hanem azt a részt, amelyben kritikai éllel írtunk arról, hogyan (nem) kommunikált a televízió egy üggyel kapcsolatban, amikor újságírói kérdést kapott. Felidéztük, hogy az RTL nem válaszolt arra az újságírói megkeresésre, amely a Barátok közt egyik egykori vezető írójának, Greg Stevensnek a bűnös múltjára vonatkozott. A cikkben jeleztük: az RTL Barátok közt című sorozatát gyártó partnercég, a Grundy (ez az RTL Csoporthoz tartozó UFA Magyarország elődje) éppen azután vette fel Stevenst, hogy őt Ausztráliában jogerősen elítélte a bíróság egy 14 éves fiú elleni szexuális bűncselekményért, ami több lapban is hír volt előzőleg. A sorozat több évtizeden át a csatorna egyik legfontosabb márkája volt, ezért a cikk szerint elvárható lett volna, hogy az RTL válaszoljon a megkeresésre, amikor ilyen információk kerülnek elő a sorozat egyik írójáról, illetve elvárható lett volna, hogy az RTL tisztázzon az üggyel kapcsolatban néhány dolgot. Ennek ellenére a csatorna tavaly december óta ezt nem tette meg és nem reagált kérdéseinkre.
Az RTL a hallgatásuk bírálatából azt próbálta levezetni a bíróságon, hogy a cikk szerint az RTL által szervezett médiatudatossági táborok résztvevői konkrét veszélyben lennének. Ilyet azonban a cikk egyáltalán nem állított. A bíróság is megállapította: mivel az RTL sugározta a sorozatot, ez elfogadható indok, hogy a Media1 az RTL-nek is megszólalási lehetőséget biztosított, és amikor nem érkezett válasz, ezt jelezte. A cikk pedig nem utalt arra, hogy a gyerektáborok résztvevői bármilyen konkrét veszélyben lennének.
RTL-es csúcsvezető által indított lejáratókampány és letiltott sajtószoba hozzáférés
Kolosi Péter, az RTL tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese korábban lejáratókampányt indított a Media1 ellen, azt állítva, hogy abban álhírek jelentek meg, valamint Kolosi különféle valótlanságokat és csúsztatásokat közölt nyilvánosan lapunk főszerkesztőjéről.
Kolosi Péter, az RTL Magyarország tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese. Fotó: RTL sajtószoba / Media1-archívum
Kolosi manipulatív módon elhallgatta, hogy az RTL által indított egyetlen pert éppen előzőleg megnyerte a Media1, akkor még csak első fokon. Márpedig ha a Media1 álhíreket írt volna, ahogy azt Kolosi megalapozatlanul híresztelte, bizonyára az RTL fel tudna mutatni legalább egyetlen megnyert pert a Media1 ellen, de még nem jogerősen sem történt ilyen.
Az RTL egyébként idén ősszel, nem sokkal azután, hogy a Media1 – akkor még csak elsőfokon – megnyerte az RTL által indított pert, letiltotta Szalay Dániel és a Media1 hozzáférését az RTL közleményeit tartalmazó internetes sajtószobához, hogy így próbálja meg kiszorítani a médiaipari lapot a piacról. A Media1 álláspontja szerint az RTL tisztességtelen piaci magatartást tanúsítva, erőfölényével visszaélve, versenyellenes módon próbálja meg újrarajzolni a médiaipari szakmai lapok piacát.
A Media1 már korábban bejelentette, hogy az ellehetetlenítésére irányuló lépés, így például a sajtószoba előzetes figyelmeztetés nélküli letiltása miatt a magyar és több külföldi versenyhatóságokhoz és diszkriminációellenes hatóságok fordul, mivel úgy véli, az RTL jogsértő módon próbálja akadályozni a működését és előnyben részesíteni a hozzá közelebb álló médiumokat.
A Media1 egyébként az RTL szándéka ellenére manapság is korrekten beszámol a vállalattal kapcsolatos információkról.
A Fővárosi Ítélőtábla három fős bírói tanácsa ítéletet hirdet 2025.11.18-án az M-RTL Zrt. által, a Media1 ellen indított sajtó-helyreigazítási perben, mely a Media1 győzelmével zárult. A képen az Ítélőtábla három fős bírói tanácsa, valamint az alperesi asztalnál takarásban a jogi képviselő és Szalay Dániel újságíró, a Media1 alapító-főszerkesztője