A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) bejelentette, hogy új tagokkal bővült: az IQ Press Kft. és a Glázer & Glázer VIPR Kft. csatlakozott az Egyesülethez.
Augusztusban ítélet születhet Yorgen Fenech máltai üzletember ügyében, akit azzal vádolnak, hogy közreműködött Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró 2017-ben történt meggyilkolásában. A CPJ szerint a per mérföldkő lehet, Málta azonban továbbra sem hajtotta végre a tragédia után javasolt sajtószabadsági reformok többségét.
Első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus és az általa vezetett Élvonal Alapítvány sajtó-helyreigazítási keresetét a Magyar Hang ellen.
A CPJ arra kéri az EU-tagállamokat, hogy támogassák a magyar médiaszabadság helyreállítását, vonják be a folyamatba a független magyar újságírókat és kérjenek számon konkrét reformokat Magyar Péter kormányán.
Az amerikai központú nemzetközi újságírói szervezet, a Committee to Protect Journalists (CPJ) szerint súlyosan romlott a magyar médiapiac helyzete az elmúlt 16 évben, ezért 10 konkrét lépést várnak a következő kormánytól a sajtószabadság helyreállítására.
Kézbesítette a Fővárosi Ítélőtábla az írásos indokolást, amely részletesen megmagyarázza, miért utasították el az RTL a Media1 elleni keresetét, és miért kötelezték a tévétársaságot a teljes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.
Egy Hadházy Ákos által karácsonykor közzétett lista szerint a Mészáros Csoport egyik ünnepi rendezvényén több, a magyar médiapiacon meghatározó szerepet betöltő vezető is elismerést kapott. A névsor nyilvánosságra kerülése után a Mészáros Csoport közleményben reagált: jogszerűtlen adatkezeléssel vádolta meg a politikust, és büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba a lista közlése miatt. Közöljük a lista legérdekesebb neveit.
A Media1 Podcast legújabb epizódjában Galambos Mártonnal, a Forbes Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk a 2019-ben indult Hell–Forbes pereskedésről, amelyben a Kúria néhány hete kimondta: a sajtó jogszerűen közölhette az energiaitalos cég tulajdonosainak nevét, ez nem tartozhat a magánszféra körébe. Galambos felidézte, hogy az ügy korai szakaszában egy ideiglenes bírói döntés miatt vissza kellett hívni a Forbes lapszámát a standokról, ami szerinte „teljesen ellehetetlenítette volna az újságírást”, ha precedenssé válik. Az interjúban szó esik a GDPR hazai bizonytalanságairól, a TASZ szerepéről, a sajtóra gyakorolt „chilling effectről”, a visszahívási kényszer okozta károkról, valamint arról, milyen keretek között tud ma dolgozni a gazdasági sajtó Magyarországon. Szóba került az is, miért fordul Strasbourghoz a Forbes.
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója egy kormánypárti médiacsoporthoz tartozó bulvárlapnak nyilatkozva azt állította, hogy akár egy év szabadságvesztés is kiszabható az Élet és Irodalom publicistája*, Bruck András bejegyzése miatt, amelyben az újságíró az Orbán-interjú kapcsán bírálta Rónai Egont. A Büntető Törvénykönyv érintett rendelkezésének szövegét áttekintve azonban úgy tűnik, a hivatkozott paragrafus nem alkalmazható az esetre, így felmerül, hogy az ATV vezérigazgatója téves jogértelmezés alapján vádolta meg bűncselekménnyel a publicistát – még ha Bruck bejegyzése stílusában valóban kifogásolható.
A Fővárosi Ítélőtábla háromtagú bírói tanácsa ma, kedden másodfokon, jogerősen is helybenhagyta a Media1 Szerkesztősége javára a Budapest Környéki Törvényszék szeptember elején született ítéletét és elutasította az RTL Magyarország (M-RTL Zrt.) fellebbezését. Így a kereskedelmi televízió újra elvesztette a független médiaipari portál ellen indított egyetlen perét. A kereskedelmi televíziónak kell kifizetnie a teljes első- és másodfokú perköltséget, amiért megalapozatlanul perelte a Media1-et. Szalay Dániel, a Media1 alapító-főszerkesztője szerint az RTL egy tipikus SLAPP-perrel próbálkozott, mivel az RTL néhány kiemelt vezetője szeretné ellehetetleníteni a lapot, de szerencsére a bíróság nem hagyta magát félrevezetni és másodjára is a sajtószabadság oldalára állt.
