Bayer Lili és Paola Tamma újságírók a Politicóba írtak cikket a magyarországi médiahelyzetről, illetve az Európai Unió vélt cselekvésképtelenségéről. A szerzők úgy látják, hogy az Index bukása jól példázza, hogy Brüsszelben a politikai akarat mellett a jogi eszközök is hiányoznak ahhoz, hogy a tagországokban segíthessék az élénk, független sajtó megőrzését.
Felelevenítik, hogy júliusban az Index újságíróinak többsége felmondott, mivel Dull Szabolcs főszerkesztő menesztése után veszélyben érezték a lap függetlenségét. Mindez két évvel azután történt, hogy mintegy 400 magyar sajtóterméket szerveztek egyetlen, az Orbán-kormányról jellemzően pozitívan tudósító konglomerátumba – teszik hozzá.
Ahogyan korábban megírtuk, Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is aggodalmát fejezte ki a magyar sajtószabadság helyzete miatt:
„Aggasztónak tartom a magyar média helyzetét, de főként azt, ami az Indexszel történik”
– nyilatkozta Európa egyik vezető politikusa.
Az EU inkább nem nyúl a média ügyéhez
A lap szerint sokan reménykedtek abban, hogy az EU technikailag, a versenyjog alkalmazásával fel tud lépni ebben a helyzetben. A versenyjog célja a tisztességtelen üzleti koncentráció, illetve az államok megfékezése az állami pénzek kedvezményezett vállalkozásokhoz csatornázásában. Pablo Ibáñez Colomo, a London School of Economics jogprofesszora szerint azonban az Európai Bizottság nem volt hajlandó a média kérdésével foglalkozni.
Felidézik, amiről korábban a Media1 is beszámolt: az Európai Bizottság felkérésére a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ készített felmérést, tavaly publikált eredményeik szerint a csaknem 400, jellemzően kormánybarát médiaterméket összefogó Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával valamennyi, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényező romlott. Ráadásul a kormány mentesítette a KESMA-t a versenyjogi vizsgálatok lefolytatása alól – teszik hozzá.
Az Európai Bizottsághoz két panasz is érkezett a kormánybarát médiumok állítólagos jogellenes állami támogatása miatt. A 2019-es panasz azzal érvelt, hogy Orbán Viktor hirdetéseken keresztül illegálisan juttatott közpénzt a kormánybarát médiatermékekhez.
A Figyelőhöz dőlt a közpénz, a HVG-hez alig
Polyák Gábor, a panaszt benyújtó Mérték Médiaelemző Központ vezetője szerint bár az EU új, hatékony eszközöket keres a demokrácia és a jogállamiság védelmére, valójában már most is hatékony eszközök vannak a közösség kezében.
A lap a Kantar Media adatai alapján egy, a panaszban is említett példát is hoz a vélt túlzott állami támogatásra: 2018-ban a KESMA-hoz tartozó Figyelő reklámbevételeinek 74,1 százaléka az állami reklámköltésekből származott, míg ugyanez az arány a független HVG hetilapnál mindössze 3,5 százalékos volt. (Lásd még erről ITT)
Rossz széljárás, az Apple ügye sem tesz jót
A Politico szerint a tiltott állami támogatásra vonatkozó panaszok rossz széljárásban érkeztek meg az Unióhoz, mivel a közösség bicskája az Apple írországi ügyeibe is beletört.
Mint ismert, idén nyáron az Európai Bíróság Törvényszéke az Európai Bizottság ellen ítélt abban a perben, amely az Európai Unió végrehajtó szervének 2016-ban született, az Apple írországi adófizetési gyakorlatát elmarasztaló döntés miatt indult. A Bizottság szerint az Apple által Írországban igénybe vett egyedi adóelbírálás tiltott állami segítségnyújtásnak minősül, ami miatt 14 milliárd euró be nem fizetett adó megtérítését írták elő. Ezt bírálta felül a Törvényszék.
A lap úgy látja: ez az ítélet abba az irányba mutat, hogy a magyar, állami médiakeret tiltott állami finanszírozásként történő bemutatása nem fog sikerrel járni.
Jávor Benedek, az Európai Parlament volt magyar képviselője és a panaszok egyik aláírója szerint Brüsszel látja a problémát az állami médiapénzek felhasználásánál, ezért nem is tudják lezárni ezt az ügyet,
de ők nem elég bátrak ahhoz, hogy belemenjenek a konfliktusba.
További hírek találhatók a Media1-en! RSS csatornánk ITT található. Napi hírlevelünkre a Facebook-oldalunkon keresztül is feliratkozhat.
