Balról jobbra végig a fideszes médiaholding lapjai láthatók. Fotó: Ladányi András / Media1

Politico: A magyar média pusztulása megvilágítja az Európai Unió gyengeségét

Úgy tűnik, hiába nyújtottak be panaszokat az állami reklámköltések miatt, az Apple példája alapján a tiltott állami finanszírozás bizonyítása csaknem lehetetlen.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Bayer Lili és Paola Tamma újságírók a Politicóba írtak cikket a magyarországi médiahelyzetről, illetve az Európai Unió vélt cselekvésképtelenségéről. A szerzők úgy látják, hogy az Index bukása jól példázza, hogy Brüsszelben a politikai akarat mellett a jogi eszközök is hiányoznak ahhoz, hogy a tagországokban segíthessék az élénk, független sajtó megőrzését.

Felelevenítik, hogy júliusban az Index újságíróinak többsége felmondott, mivel Dull Szabolcs főszerkesztő menesztése után veszélyben érezték a lap függetlenségét. Mindez két évvel azután történt, hogy mintegy 400 magyar sajtóterméket szerveztek egyetlen, az Orbán-kormányról jellemzően pozitívan tudósító konglomerátumba – teszik hozzá.

Ahogyan korábban megírtuk, Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is aggodalmát fejezte ki a magyar sajtószabadság helyzete miatt:

„Aggasztónak tartom a magyar média helyzetét, de főként azt, ami az Indexszel történik”

– nyilatkozta Európa egyik vezető politikusa.

Az EU inkább nem nyúl a média ügyéhez

A lap szerint sokan reménykedtek abban, hogy az EU technikailag, a versenyjog alkalmazásával fel tud lépni ebben a helyzetben. A versenyjog célja a tisztességtelen üzleti koncentráció, illetve az államok megfékezése az állami pénzek kedvezményezett vállalkozásokhoz csatornázásában. Pablo Ibáñez Colomo, a London School of Economics jogprofesszora szerint azonban az Európai Bizottság nem volt hajlandó a média kérdésével foglalkozni.

EU, Európai Unió, .eu
Fotó: Jes Brinch Jensen, Freeimages

Felidézik, amiről korábban a Media1 is beszámolt: az Európai Bizottság felkérésére a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ készített felmérést, tavaly publikált eredményeik szerint a csaknem 400, jellemzően kormánybarát médiaterméket összefogó Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával valamennyi, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényező romlott. Ráadásul a kormány mentesítette a KESMA-t a versenyjogi vizsgálatok lefolytatása alól – teszik hozzá.

Az Európai Bizottsághoz két panasz is érkezett a kormánybarát médiumok állítólagos jogellenes állami támogatása miatt. A 2019-es panasz azzal érvelt, hogy Orbán Viktor hirdetéseken keresztül illegálisan juttatott közpénzt a kormánybarát médiatermékekhez.

A Figyelőhöz dőlt a közpénz, a HVG-hez alig

Polyák Gábor, a panaszt benyújtó Mérték Médiaelemző Központ vezetője szerint bár az EU új, hatékony eszközöket keres a demokrácia és a jogállamiság védelmére, valójában már most is hatékony eszközök vannak a közösség kezében.

A lap a Kantar Media adatai alapján egy, a panaszban is említett példát is hoz a vélt túlzott állami támogatásra: 2018-ban a KESMA-hoz tartozó Figyelő reklámbevételeinek 74,1 százaléka az állami reklámköltésekből származott, míg ugyanez az arány a független HVG hetilapnál mindössze 3,5 százalékos volt. (Lásd még erről ITT)

Polyák Gábor a „Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit?" című konferencián Pécsen 2019. november 6-án.
Polyák Gábor a „Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit?” című konferencián Pécsen 2019. november 6-án. Fotó: Meixer Fanni / Media1-archív

Rossz széljárás, az Apple ügye sem tesz jót

A Politico szerint a tiltott állami támogatásra vonatkozó panaszok rossz széljárásban érkeztek meg az Unióhoz, mivel a közösség bicskája az Apple írországi ügyeibe is beletört.

Mint ismert, idén nyáron az Európai Bíróság Törvényszéke az Európai Bizottság ellen ítélt abban a perben, amely az Európai Unió végrehajtó szervének 2016-ban született, az Apple írországi adófizetési gyakorlatát elmarasztaló döntés miatt indult. A Bizottság szerint az Apple által Írországban igénybe vett egyedi adóelbírálás tiltott állami segítségnyújtásnak minősül, ami miatt 14 milliárd euró be nem fizetett adó megtérítését írták elő. Ezt bírálta felül a Törvényszék.

A lap úgy látja: ez az ítélet abba az irányba mutat, hogy a magyar, állami médiakeret tiltott állami finanszírozásként történő bemutatása nem fog sikerrel járni.

Jávor Benedek, az Európai Parlament volt magyar képviselője és a panaszok egyik aláírója szerint Brüsszel látja a problémát az állami médiapénzek felhasználásánál, ezért nem is tudják lezárni ezt az ügyet,

de ők nem elég bátrak ahhoz, hogy belemenjenek a konfliktusba.

Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd EP-képviselőjelöltje és Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója sajtótájékoztatót tart. 2019.04.25 Fotó: Varga Leila, Media1
Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd EP-képviselőjelöltje (jobbra) és Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója sajtótájékoztatót tart a versenyjogi aggályok kapcsán 2019.04.25-én. Fotó: Varga Leila, Media1

További hírek találhatók a Media1-en! RSS csatornánk ITT található. Napi hírlevelünkre a Facebook-oldalunkon keresztül is feliratkozhat.

Kiemelt fotó: Balról jobbra végig a fideszes médiaholding lapjai láthatók. Fotó: Ladányi András / Media1
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!