Mediaworks

Megvizsgáltatta az Európai Bizottság a Fidesz-közeli KESMA létrejöttét

Tovább romlott a médiaszabadság helyzete Magyarországon, a fideszes médiagólem létrejöttének körülményei például kifejezetten veszélyesek a sajtó szabadságára nézve, áll a jelentésben, amit a firenzei Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ készített az Európai Bizottság számára.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Valamennyi, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényező romlott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával – állítja a firenzei székhelyű, a témával kapcsolatos jelentést az Európai Bizottság felkérésére elkészítő Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ.

A jelentésről beszámoló Népszava felidézte: a szervezet azt vizsgálta az Európai Bizottság megbízásából, hogy jelent-e kockázatot a magyar média sokszínűségére a 2018 őszén létrehozott, alapítvány formában működő médiaholding.

A dokumentum Orbán Viktor kormányfő közeli politikai szövetségeseként említi az alapítvány elnökét, Liszkay Gábort, és arra is kitér, hogy a kuratóriumban korábbi és jelenlegi Fidesz-képviselők ülnek, valamint hogy a vezetésben részt vesz a kormánypártokkal feltűnően baráti viszonyt ápoló Alapjogokért Központ.

Tulajdonosváltások

A jelentés (mely elérhető ide kattintva) a firenzei intézet korábbi, 2017-es értékelésének a frissített változata, de a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ már 2017-ben is megállapította, hogy a magyar sajtósok kifejezetten rossz munkakörülmények között dolgoznak, megszokottak továbbá az átláthatatlan vagy politikaközeli tulajdonosváltások, amelyek után újságírók vesztik el az állásukat. A Népszava által szemlézett friss jelentés szerint ez a folyamat a KESMA létrehozásával csak tovább fokozódott, például kirúgási hullám kísérte a HírTV és az Echo Tv összevonását is.

A jelentés szerint a tulajdonviszonyok és az ellenőrző szervek súlytalansága miatt azonban egy jóval szigorúbb jogszabály sem tudta volna megakadályozni a monopólium kialakulását.

A piac nagyja a médiaholdingnál

A dokumentumban idézik a Nemzetközi Sajtóintézet megállapításait is, amelyek szerint Magyarországon a KESMA lett a piacvezető a nyomtatott és online médiában, valamint a rádióknál is.

A televíziós piacon egyelőre csak a második helyet foglalja el a KESMA, ám ha a szintén kormányközeli TV2 is csatlakozna az alapítványhoz, akkor már ebben a szegmensben is vezetne. Ráadásul – az értelemszerűen alapítványon kívüli – közmédia is általában a hatalomnak kedvezően tálalja a híreket.

Néhányan a neten próbálnak túlélni, de a dolog küzdelmes

A dokumentum szerint a független média a netre költözött, ahol számos kicsi híroldal küzd a túlélésért.

A Népszava a jelentésben utalást talált az Indexre is. A jelentés szerint „ködös, kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező tulajdonos” szerezte meg az oldalt. (Ez a megfogalmazás talán lehetne pontosabb, ha azt írják, hogy az Index.hu Zrt. tulajdonosa jelenleg a Magyar Fejlődésért Alapítvány, melynek alapítói jogait gyakorló NP Nanga Parbat 17 Zrt. részben egy olyan üzletember tulajdonába került, aki a KDNP-vel is kapcsolatba hozható, azonban az Indexen egyelőre most is jelennek meg kormánykritikus írások, és az NP Nanga Parbat 17. tulajdonosainak nincs beleszólási joga a tartalomba.)

Egyenlőtlenül elosztott állami reklámpénzek, csökkent a hírekhez való hozzájutás lehetősége

A jelentés szerint az is probléma, hogy egyenlőtlenül oszlanak el az állami reklámköltések, ráadásul a kormánypárti politikusok jóval nagyobb felületet kapnak, mint az ellenzékiek.

Ugyanígy hátrányosan hat a KESMA létrejötte a társadalom egyes részeinek a médiához való hozzáférésére: a nemzeti kisebbségek, a helyi kisközösségek, a nők, valamint a hátrányos helyzetű csoportok nehezebben jutnak hozzá a hírekhez, valamint csak korlátozott szereplési lehetőségekkel rendelkeznek.

A nemzetstratégiai érdek

A dokumentum aggályosnak nevezi, hogy a KESMA létrejöttét, a számára felajánlott 90 millió eurónyi (csaknem 30 milliárd forintnyi) médiavagyon beolvasztását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatta meg, mivel Orbán Viktor kormányfő a KESMA-t nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette. A jelentés szerint azonban a nemzetstratégiai érdek éppen a média-összefonódások létrejöttének megakadályozása lenne.

A Népszava brüsszeli tudósítója az jelentés frissítését elkészíttető Európai Bizottságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy a Bizottság tudomásul veszi a jelentés új változatát, és továbbra is átfogóan és szoros figyelemmel kíséri a média szabadságával kapcsolatos kockázatokat az Európai Unióban.

Hozzátették: a független újságírás elengedhetetlen a kormányok elszámoltathatóságához, az átláthatóság biztosításához és a demokratikus folyamatok nyomon követéséhez.

Szóljon hozzá!