Vörös Csilla a Media1 vendégeként beavatott bennünket a közönségmérés kulisszatitkaiba, de beszéltünk a nézettségmérés jövőjéről és arról is, miket és mennyit néznek a magyarok a tévében.
A Társaság a Szabadságjogokért legújabb kutatása rávilágít arra, hogy a hazánkban a független sajtó rendkívül nehezített körülmények között próbálja végezni tevékenységét, és kiderül belőle az is, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása. A csökkenő információszabadság kárvallottjai nem is csupán az újságírók, hanem a teljes lakosság.
A koronavírus-járvány hatására a magyarok több mint fele nagyobb gyakorisággal rendelt ruházati cikkeket az interneten az elmúlt 12 hónapban, mint korábban, valamint akik ebben az időszakban tapasztalták meg az online vásárlás előnyeit, a járványhelyzet megszűnése után is többet terveznek vásárolni webáruházakban – derül ki a Glami.hu divatkereső platform nemzetközi fogyasztói felméréséből.
Kijöttek a Nielsen Közönségmérés negyedéves kutatási adatai, amiből kiderül, milyen típusú műsorokat és csatornákat, illetve mennyit néz tévét a magyar lakosság. Az adatok alapján a tévéfüggőség mit sem csökkent az elmúlt negyedévben, sőt, bár korosztályonként, nemenként jelentős eltérések is kimutathatók, de befolyásoló tényező az is, hogy van-e valakinek diplomája vagy sem.
A 100 pontból 69 pontot értünk el, a demokrácia mérésénél azonban nem értük el az 50 százalékot sem.
A Nielsen Közönségmérés által készített elemzés szerint változatosan alakult a COVID-19 kitörése óta elmúlt egy év a televíziós piacon: míg a sportcsatornák tavaly őszig a pandémia vesztesei közé tartoztak, a sorozat- és életmódcsatornák a kialakult helyzet nyerteseinek mondhatják magukat. Több időt töltöttek a magyarok a képernyők előtt, azonban megmaradt a szezonalitás.
Egy tanulmány rámutatott, hogy a járványtagadóknak például nagy eséllyel ajánl összeesküvés-elméleteket, antiszemita vagy oltásellenes tartalmakat az algoritmus.
Bár a PR-területen dolgozók kétharmada nő, vezetői posztra jóval kisebb arányban lépnek előre – erre hívja fel a figyelmet a nőnap alkalmából a Magyar Public Relations Szövetség egy 2020-as kutatás adatai alapján.
A magyarországi adófizetők 2011 és 2019 között mintegy tizenkétmillió euróval, hozzávetőlegesen 4,3 milliárd forinttal járultak hozzá a Szerbiában megjelenő magyar nyelvű médiumok működéséhez. A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ, a CINS kutatómunkája alapján a pénzek főleg olyan, a Fideszhez közelálló médiumokhoz kerültek, amelyek Orbán Viktor pártjának és szövetségeseinek az üzeneteit közvetítik.
Az 1903-ban Henry Ford által alapított amerikai multinacionális vállalat, a Ford nemrégiben megrendelt, az Egyesült Királyságban és Németországban végzett kutatása szerint a legtöbb vásárló előnyben részesítené az olyan online kereskedéseket, amelyek elektromos hajtású járművel szállítják ki az árut.
