Helyreigazításra kötelezte a bíróság a kesmás Vas Népét, amiért Orbán Viktort idézve valótlanságot állított a lap a Jobbik pártelnökéről.
Sok aggály merül fel a magyar médiahelyzettel kapcsolatban, állapítja meg a friss jelentés. Említi a beszámoló a kormánypárti Médiatanácsot, a KESMA-t, az Index felvásárlását, a Klubrádió frekvenciavesztését, az újságírókat érő negatív narratívákat, az elzárt közadatokat és sok más ügyet.
A bíróság megállapította, hogy a KESMA alá tartozó kormánypárti lap valótlanul írta, hogy Budapest VII. kerületének önkormányzata több százmillió forintot játszott át egy parkolási cégnek.
Olyanért támadta Emmanuel Macron francia államelnököt a magyar kormánypárti sajtó összehangoltan, amit azután Orbán Viktor is bejelentett pénteken.
A bíróság szerint is valótlanságokat írt a kormányközeli lap a három évvel ezelőtti választások kapcsán a Jobbikról, úgyhogy sérelemdíjat kell fizetnie a kiadónak.
Az LMBTQ-ellenes törvényt védte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Magyarország élőben című műsor vendégeként, amikor a kormánypárti politikus a mondat közepén hirtelen témát váltva Földi-Kovács Andreát, a HírTV távozó műsorvezetőjét kezdte el válogatott jelzőkkel dicsérni. Egy időre a frakcióvezető át is vette a műsorvezetést, hogy egy bejátszást konferáljon fel.
Fuziónál a Mandiner Press, a Napfény Média és Marketing Kft. és a Dunaújvárosi Szuperinfó Kft. a kesmás Mediaworks Hungary Zrt.-vel, ahová előbbi három cég ténylegesen már eddig is tartozott.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány alá vont Dunántúli Napló címlapon mondta fel mintaszerűen a propagandatörvényt ihlető gyűlöletpropagandát.
Egy cikkben a meleg érdekvédelmi szervezeteket „homoszexualitást propagáló szervezeteknek” nevezték, majd a kapcsolódó publicisztikában Fülöp Zoltán főszerkesztő a legszélsőségesebb homofóbokra jellemző tézist fejtegetett. A Szabad Pécs „Fasiszta uszítók, ne aggódjatok! Bizonyos emberekre mindig van piaci igény” címmel reagált a történtekre.
A bíróság a sérelemdíj mértékének meghatározásakor azt is figyelembe vette, hogy a kormánypárti weblap nem hajtotta végre a korábbi sajtóhelyreigazítási perben született jogerős ítéletet.
