Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott a Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ csütörtöki budapesti rendezvényén, a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című konferencián, hogy
„Nyugat-Európában nem független a sajtó, politikai fegyverré akarják tenni, sőt részben már akként is működik”.
Így működik a sajtó Nyugaton az államtitkár szerint
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Nyugat-Európában – például Nagy-Britanniában, Németországban, Finnországban vagy Svédországban – a kormányok sajtónyomás alatt, a „hatalmi ágként” működő média nyomása alatt vannak.
Habár nyugaton erre azt mondják, hogy független sajtó, valójában ez a sajtó csak a közvéleménytől független, ugyanis ott a sajtó és a politika nem azt képviselik, amit az emberek szeretnének, amit a közvélemény valójában gondol, hanem az „odaáramló pénzeket”, amelyekért valamilyen politikai beavatkozást várnak el – mondta a politikus.
Kovács Zoltán úgy fogalmazott, ezek a nyugati médiumok nagy jelszavak, témák mögé bújnak, valójában azonban nem akarnak az adott témával foglalkozni, mert nem a tartalom, hanem a politikai eszköz a fontos, amelynek érdekében a témát és a sajtót használják.
Ellenben Magyarországon
Magyarországon az egyik legtisztább szabályozási rendszer van Európában, ezt azonban egyetlen nyugati médium sem fogja elismerni, hiába bizonygatják nekik – jelentette ki az államtitkár.
Kovács Zoltán államtitkár a bezárt Népszabadsággal a háta mögött adott interjút a Deutsche Wellének
Boros Bánk Levente, a kormányközeli Nézőpont Intézet elemzési igazgatója, a Médiapiac nevű lap tulajdonosa azt hangsúlyozta a konferencián, hogy Magyarországon
„technikailag, jogilag és tartalmában is sajtószabadság van”.
Elbocsátotta a Médiapiac teljes szerkesztőségét a kormánypárti új tulajdonos, Boros Bánk Levente
Ezt az állítást tíz állítással igyekezett alátámasztani, idézve az intézet Növekvő sokszínűség – 10 tény a magyar médiáról című tanulmányának megállapításait. Azt állíŧotta, hogy szerinte Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet és politikai egyensúly van a médiapiacon,
ugyanannyian fogyasztják a kormánybarát és a kormánykritikus sajtót
– folytatta, hozzátéve: a médiumok döntően magyar tulajdonban vannak, igaz, a kormánykritikus médiumok körében szerinte erősödik a külföldi befolyás. Állította azt is, hogy a 2010-es kormányváltás óta növekszik a kormánykritikus médiumok súlya, a számuk 34-ről 52-re emelkedett 2010 óta.
Boros Bánk Levente kiemelte továbbá, hogy
a magyarországi újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írhatnak, a magyar médiahatóság függetlensége pedig az uniós gyakorlathoz képest is erős.
Beszámolt arról is, hogy szerinte a kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik Magyarországon, a kormányzat teljesen transzparens módon tevékenykedik, a közmédia pedig – mondta – több uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is az aktuális kormányt részesíti előnyben. Utóbbi megállapítással kapcsolatban emlékeztetett az Alkotmánybíróság vonatkozó, 2021-es határozatára, amely kimondta, hogy a közmédia teljesíti a kiegyensúlyozott tájékoztatás kritériumát.
Szívet rajzolt a köztévé Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin köré
Adott a hozzáférés
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet, azaz a technikai lehetősége adott annak, hogy a polgárok elérjék a médiumokat. Ráadásul – tette hozzá – a hozzáférés a hírforrásokhoz jobb az európai uniós átlagnál.
A szakértő ismertetett egy közvélemény-kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy egy adott országban minden információt megkaphat-e a polgár a saját országa médiájától. A kérdésre a magyarok 45 százaléka válaszolt igennel (hasonlóan a románokhoz, az osztrákokhoz és a lengyelekhez), ez pedig a „média minőségének a bizonyítéka” – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel.
Kitért arra is, hogy felmérések szerint a lakosság 80 százaléka rendszeresen néz televíziót, 75 százaléka rendszeresen internetezik, 43 százaléka rádiózik és 19,5 százaléka olvas nyomtatott sajtót. A televíziós piacon adott a lehetőség 16 csatorna ingyenes hozzáféréséhez, tehát anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek van lehetősége a különböző tévécsatornák híradóinak megtekintéséhez, a háztartások 83 százaléka pedig rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel, és ez magasabb, mint az uniós átlag – mondta Mráz Ágoston Sámuel.
Csak 20 százalékot érdekel, hogy mit mond a másik oldal
A Nézőpont Intézet vezetője annak bizonyítékaként, hogy Magyarországon politikai egyensúly van a médiapiacon, szintén egy felmérés eredményeit ismertette. Ennek alapján a felnőtt magyar lakosság 91 százaléka fogyaszt valamilyen médiatartalmat, 20 százaléka pedig egyaránt néz, olvas vagy hallgat kormánybarát, kormánykritikus és közszolgálati tartalmakat.
Kormánybarát médiumot a teljes felnőtt népesség 75,5 százaléka szokott nézni/hallgatni/olvasni, kormánykritikust pedig 80 százaléka. Kizárólag kormánybarát médiát 6,2 százaléka, csak kormánykritikust pedig 14 százaléka – ismertette.
Erős a médiaipar, stabil és nagy a jólét
Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője előadásában arról beszélt, hogy a médiumok számára adott a lehetőség a profitszerzésre, és ezzel az elmúlt években élni is tudtak, szerinte ráadásul korántsem csak a kormánnyal szimpatizáló cégek.
Magyarországon a kormánykritikus médiumok is nyereségesek – jelentette ki, hozzátéve: 2015 és 2021 között 54,6 milliárd forintról 85,5 milliárd forintra emelkedett a kormánykritikus médiumok bevétele, és 2021-ben 32 milliárd forint pozitív adózás utáni eredményt értek el a kormánykritikus médiumokat kiadó társaságok.
Császár Attila is Jótollú lett
A rendezvényen ötödik alkalommal adták át az úgynevezett Jótollú magyar újságíró díjat. Az elismerést idén Császár Attila, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerkesztő-műsorvezetője kapta.
Boros Bánk Levente méltatásában azt mondta, hogy Császár Attila „mindenhol dolgozott, ahol ebben a szakmában érdemes dolgozni”, testközelből tudósított a rendszerváltozásról és a médiaháborúról, valamint „médiatörténelmet” írt 2006-ban, amikor a HírTV-nek az utcáról tudósított a „brutális terrorról”.
A Médianéző Központ díját tavaly Bayer Zsolt publicista (a Fidesz egyik alapítója), azt megelőzően Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője és Villányi Károly, a Mediaworks hírcentrumának főszerkesztője kapta.
Császár Attila 2006-ban, az MTV Szabadság téri épülete elleni ostrom idején készített tudósításában a HírTV munkatársaként a zavargást a forradalom kitörésének értékelte. A HírTv után minisztériumi sajtós volt, jelenleg az állami média egyik munkatársa. Nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy sajtótájékoztatón lehazaárulózta a baloldali pártokat.
Magyarok a tulajdonosai a HVG Kiadó hollandiai bejegyzésű anyavállalatának
Vita alakult ki Császár Attila, az M1 riportere és Hadházy Ákos között az utcán
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
