Sajtószabadság Magyarországon 2023 elnevezéssel konferenciát tartott a Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ csütörtökön Budapesten, melyről az MTI nyomán a Media1 is beszámolt. Az MTI tudósításába be sem került az a fél mondat, amely a Magyar Nemzet beszámolója alapján felkeltette lapunk érdeklődését.
Boros Bánk Leventét, a kormányközeli Nézőpont Intézet elemzési igazgatóját, a Médiapiac nevű, 2020-ban kormánypárti kézbe került, a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) e.gemius mérése szerint tegnap mindössze 117 látogatót elérő médiás oldal tulajdonosának kijelentését idézve ugyanis azt állította a kormánypárti napilap, hogy a Nyugati Fény nevű online hírportál Szlovákiában van bejegyezve, és „a HVG is holland kézbe került”.

Az, hogy a Nyugati Fényt működtető céget Mandula Viktor, az egyébként magyar tulajdonos Szlovákiában jegyeztette be, régóta ismert volt, hiszen a cégadatok nyilvánosan is szerepelnek a lap impresszumában, és a lap a kezdetektől, az alapításától így működött. Az viszont merőben új és meglepő állítás, hogy „a HVG holland kézbe került”, hiszen a HVG sokáig német kézben volt, majd a németek kiszálltak és azóta magyar kézben van. Mint a Media1 ezek után kiderítette, Boros Bánk Levente félrevezető információt közölt a konferencia közönségével.
Szauer Péter: mindössze egy technikai változás történt, továbbra is magyarok vannak a HVG mögött
A Media1 pénteken megkereste Szauer Pétert, a HVG Zrt. vezérigazgatóját (borítóképünkön), aki arról beszélt lapunkak, hogy a kiadót tulajdonló cég új tulajdonosa ugyan valóban hollandiai székhellyel rendelkezik, azonban ténylegesen magyarok a tulajdonosai, ahogy korábban is, vagyis mindössze egy technikai változás történt.
Szauer Péter úgy nyilatkozott a Media1-nek, hogy
„a HVG Kiadó tulajdonviszonyai transzparensek, közel egy évtizede magyar magánszemélyek tulajdonában van a cég”.
Még tavaly néhány technikai átcsoportosítás történt – tette hozzá – azzal, hogy Hollandiában is létrejött egy befektetési cég, amely az eddigi tulajdonosok médiavállalkozásait koncentrálja, vagyonkezeli, vagyis folytatja a Szerkesztőségi Vagyonkezelő Zrt. (a HVG eddigi tulajdonosa) tevékenységét.
Szauer ezért úgy látja, hogy emiatt nincs szó lényeges változásról, továbbra is a hazai piacra koncentrálnak, uniós keretek között, a magyar jognak megfelelően működnek.
„Átláthatósági nyilatkozatainkban minden tény megtalálható ezzel kapcsolatban, így mindenki hozzáférhet a tulajdonosi információkhoz is”
– tette hozzá a HVG résztulajdonosa és vezérigazgatója.
A hollandiai magyar az magyar, vagy holland?
Boros Bánk Leventét is megkérte lapunk, hogy segítsen értelmezni a konferencián elhangzott állítását arról, hogy szerinte holland tulajdonba került a cég. E témához a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója csupán egy rövid mondatot fűzött hozzá a Media1-nek küldött válaszában. Azt írta: „a HVG kiadója Hollandiába van bejegyezve”. Ez azonban így nem igaz, hiszen a HVG-t kiadó cég, tehát az 1989-es bejegyzésű HVG Kiadó Zrt. változatlanul magyar bejegyzésű: a budapesti Montevideo utcában működik, és csupán a kiadóvállalatot tulajdonló Delta Media B.V. nevű holdingcéget jegyezték be Hollandiában. Ha elfogadjuk Szauer közlését, akkor különösen nem stimmel Boros eredeti, még a konferencián elhangzott állítása, miszerint „a HVG holland kézbe került”.
A HVG résztulajdonosának és vezérigazgatójának fenti válasza alapján ugyanis az eddigi (magyar) tulajdonosok viszik a holland vállalatot is.
A változás egyébként már tavaly nyáron megtörtént, ekkor vette át a kiadóvállalatot a Szerkesztőségi Vagyonkezelő Zrt-től a holland Delta Media B.V, ami a cégnyilvánntartásban, illetve az Opten céginformációs rendszerben is látható.
Boros Bánk Levente az RTL kapcsán is félrevezető információt közölt
Volt egy másik ellentmondásos kijelentése is a csütörtöki rendezvényen a korábban a Ferencváros Szurkolók Szövetsége alelnöki posztját is betöltő Boros Bánk Leventének, ezért arra is rákérdeztünk.
Boros Bánk Levente úgy fogalmazott, „egyre inkább erősödik a külföldi médiabefolyás, ezt leginkább az RTL-csoport megjelenése bizonyítja”.

Természetesen „erősödésről”, „megjelenésről” nem beszélhetünk, hiszen az RTL Csoport immáron több mint 25 éve jelen van a magyar médiapiacon, RTL Klub nevű (ma már simán csak RTL nevet viselő) zászlóshajó csatornájuk még 1997 októberében indult. Azt kérdeztük a Nézőpont Intézet sajtóosztályán keresztül, hogy Boros Bánk Levente – aki a magyar sajtópiacról különféle tanulmányokat és más dokumentumokat publikáló Médianéző Központ vezetője, egy szaklap tulajdonosa – szerint csak most jelent volna meg Magyarországon az RTL-csoport.
Boros Bánk Levente erre nem reagált, csupán annyit válaszolt az elemzési igazgató, hogy szerinte „az RTL Csoport magyarországi jelenléte erősíti a külföldi befolyást, azzal pedig, hogy számos csatornáját külföldre telepítette, a külföldi befolyás tovább erősödött”.
Ezek szerint azonban ez a séma alkalmazható a kormányközeli TV2 Média Csoportra is, amely Romániába telepítette kábelcsatornáit. Amennyiben Boros Bánk Levente gondolatmenetéből indulunk ki, úgy a TV2 ezen lépésével erősödött a román befolyás a magyar médiapiacon.
Gulyás Balázs, Szalay Dániel
Bepanaszolja a magyar Médiatanács a TV2 Csoportot Romániában és a Viasat3 csatornát Hollandiában
Magyarországon a legrosszabb az uniós országok között a médiaszabadság helyzete
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.