fbpx
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke interjút ad az MTI újságírójának az NMHH székházában Budapesten 2022. december 21-én.

A médiahatóság elnöke szerint igenis sajtószabadság van, hiszen mindenkinek megvan a lehetősége, hogy sokféle médiumot kövessen

Magyarországon mind a nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken élők sokféle forrásból tájékozódnak, sokszínű a médiafogyasztás – így összegezte Koltay András, a szervezet elnöke a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) napokban közzétett médiapiaci jelentésének tanulságait az MTI-nek adott karácsony előtti interjújában.

Koltay András az állami hírügynökségnek elmondta: az NMHH adatai szerint a televíziózás nem esett vissza, a magyarok továbbra is Európa élvonalában vannak, egy főre lebontott, átlagos napi több mint 4,5 órás tévézéssel. Emellett egyre meghatározóbb az internethasználat is, ami további napi 3,5 órát jelent átlagosan.

A print média – a világtendenciákat követve – egyre inkább szorul vissza, és nagyon erős a keresztfogyasztás is: a magyar társadalom egy része mind a négy alaptípust fogyasztja, és egynegyede tájékozódik csak egyetlen típusú médiumból. Ez viszont jellemzően már nem a televízió, hanem az internet – jegyezte meg. Koltay szerint nem igaz, hogy a nagyvárosokon kívül az emberek korlátozott módon férnek hozzá a hírekhez. Az internet ugyanis mindenütt erősen jelen van, többféle forrásból tájékozódnak az emberek – hangsúlyozta. (Koltay arra nem tért ki, hogy az általa vezetett médiahatóság rádiós pályázatainak következtében a vidéki rádiók szinte mind az MTI egyenhíreit sugározzák, kormánnyal kritikus információk csak egy-egy rádióban hangoznak el – megj.: a szerk.)

„Aki tájékozódni akar, az rengeteg különböző forrásból teheti ezt meg, és meg is teszik az emberek. Tehát nem igaz az a toposz, amelyet a választás környékén sokan mondtak, hogy a kisvárosi és a falusi emberek csak egyféle híradót néznek és kizárólag a megyei napilap híreit fogyasztják. Ott is sokszínű a médiafogyasztás. Az más kérdés, hogy aki a világról sokszínű képet akar alkotni, annak sokféle médiumot kell követnie, de erre mindenkinek megvan a lehetősége és az adatok alapján a magyar társadalomban erre meg is van az igény” – emelte ki Koltay.

Drámaian lecsökkent a médiahatóság amúgy is alacsony transzparenciája, amióta Koltay András vezeti az NMHH-t

Szóba került a kiskorúak védelme is

Koltay András felhívta a figyelmet a gyermekek védelmének fontosságára is az online terekben. Mint rámutatott, a technológia gyors változásait nehéz a nagy állami alrendszereknek és intézményeknek megfelelően követniük, de Magyarországon felismerték a problémát és megpróbálják azt ellensúlyozni.

Ehhez egyaránt szükség van a társadalom tagjaira, a szülőkre, a tanárokra és a szolgáltatók jóindulatára, valamint az állami szereplőkre, köztük a médiahatóságra is, amely számos, a médiatudatosságra nevelést célzó programot indított – mondta el Koltay András.

Megjelent az új uniós digitális rendelet

Az NMHH és a Médiatanács elnöke emlékeztetett arra is, hogy néhány hete jelent meg a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA), amely az online platformokat teljesen új szabályozási alapra helyezi, a webáruházaktól a keresőmotorokon át a videómegosztó portálokon keresztül a közösségi média oldalakig. Ez a rendelet közvetlenül hatályosul valamennyi uniós tagállamban és a magyar Országgyűlés az NMHH-t jelölte ki a kapcsolódó hatáskörök gyakorlására, valamint a koordináló szerepre. Ez új fejezetet jelent a médiaszabályozásban és rengeteg tisztázandó kérdést is felvet – emelte ki Koltay.

Elmondása szerint az online platformok, elsősorban a közösségi média és a videómegosztók alapvetően és „cunamiszerűen” alakítják át az egész társadalom működését, az emberi élet dinamikáját. Ebből a jogi szabályozás bizonyos problémákat meg tud ragadni, de korlátosak az eszközök, hiszen egy ilyen horderejű jelenséget csak minden érdekelt, a fogyasztók, az állami szereplők és a piaci szolgáltatók együttműködésével lehet kezelni – mutatott rá.

Mint elmondta, a szólásszabadság tekintetében jelentős előrelépést jelent az uniós rendelet. Létrejönnek az egyéni szólásszabadság védelmének bizonyos keretei és lehetőségei, noha ezek azért „nem mennek el a falig”, továbbra is az online platformokon fog múlni tehát, hogyan alakítják belső szabályaikat. A törvények és a platformok szabályozásai párhuzamosan működnek, de mindig az utóbbiak a hatékonyabbak és egyszerűbben érvényesíthetők – közölte. Hozzátette: a DSA kínál bizonyos lehetőségeket a szólásszabadságában sértett felhasználó számára a fellépésre: belső vitarendezést ír elő, és külső jogorvoslati fórumhoz is lehet majd fordulni. Indokolnia kell például a platformnak, miért korlátoz vagy tilt ki valakit, lehet ezekkel a döntésekkel vitatkozni.

„Mivel ezek a platformok alapvetően nem alkotmányos, hanem gazdasági érdekeik mentén vesznek részt a nyilvánosságban, abban lehet bízni, hogy az üzleti érdekeiknek az fog megfelelni, ha – igazodva a jogszabály szellemiségéhez – a szólásszabadságot nagyobb tiszteletben tartják”

– fogalmazott.

A médiahatóság elnöke szerint a nagy platformok nem tesznek meg mindent az álhírek ellen

Koltay András az álhírek elleni fellépésről elmondta, hogy az az esetek többségében nem érdeke az óriásplatformoknak.

„Ezt a feladatot a kormányzatok nem akarják felvállalni, azaz nem tiltják meg általánosan az álhírek közzétételét, ezért megpróbálják kiszervezni a platformokra, hogy lépjenek fel ők. Ami egy furcsa helyzet, mert ezek magánvállalkozások, üzleti érdekekkel, amelynek inkább használ a minél több álhír. Látszatmegoldások születnek az EU részéről is: magatartási kódexek, ajánlások, politikusi nyilatkozatok”

– jegyezte meg a médiahatóság vezetője. Pedig szerinte az álhírek elleni küzdelem a járványhelyzet idején élet-halál kérdés volt – emlékeztetett, hozzátéve: a magyar jogalkotó időben lépett is, és a rémhírterjesztés jogállásának kibővítésével fellépett az alapvetően az online térben terjedő és ténylegesen életeket veszélyeztető, valótlan állításokkal szemben.

Pert nyert a TV2 Tények című műsora ellen Varga Zoltán, a 24.hu-t kiadó Central Médiacsoport tulajdonosa

Koltay András negatívumként említette, hogy a reklámköltések nagyobb része már az internetes szolgáltatókhoz érkezik, és e pénz kétharmadát külföldi technológiai óriások viszik ki az országból. A médiapiacon nyilván üzleti verseny zajlik, ám ez a pénz a magyar tartalomgyártásból hiányzik – fűzte hozzá.

(MTI nyomán)

Nem engedték be Orbán Viktor Kormányinfójára a Media1 két munkatársát és több más médiumot (VIDEÓ)

Bocsánatot kért a 444-től a miniszterelnök sajtófőnöke – arra egyelőre nincs válasz, a Media1-et miért nem engedték be a Kormányinfóra

Orbán: Majd akkor adok interjút, ha lesz mondanivalóm

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság az Orbán-kormány újabb, a médiaszabadságot érintő lépése miatt

A médiahatóság elnöke megállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával, aki egyben a főnöke

Aggodalmát fejezte ki a magyar médiahelyzet kapcsán a Magyarországra látogató uniós delegáció vezetője

Jelentősen megemelik a Médiatanács elnökének havi 4 milliós és a grémium tagjainak 2 milliós fizetését

További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.

Borítókép: Budapest, 2022. december 23. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke interjút ad az MTI újságírójának az NMHH székházában Budapesten 2022. december 21-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások