A mérföldkőnek számító jogszabály arra kényszerítené a Facebookot, a YouTube-ot és más internetes szolgáltatásokat, hogy küzdjenek a félretájékoztatás ellen, hozzák nyilvánosságra, hogy szolgáltatásaik miként erősítik fel a megosztó tartalmakat, továbbá le kell állítaniuk azokat az online hirdetéseket, amelyeket a felhasználók etnikai hovatartozására, vallására vagy szexuális irányultsága alapján végeznek célzásokat – értesült a Media1 a The New York Times híre alapján.
A Digital Services Act, azaz digitális szolgáltatásokról szóló törvény célja, hogy kezelje a közösségi média társadalmi kárait azáltal, hogy megköveteli a vállalatoktól, hogy erőteljesebben ellenőrizzék platformjaikat a tiltott tartalmak szempontjából, ha ugyanis ezt nem teszik, több milliárd dolláros bírságot kockáztatnak. A technológiai vállalatok kénytelenek lesznek új irányelveket és eljárásokat kialakítani a megjelölt gyűlöletbeszéd, a terrorista propaganda és más, az Európai Unió országai által illegálisnak minősített anyagok eltávolítására.
Éves ellenőrzésekre számíthat a Facebook, a Google, az Instagram
A törvénnyel az EU véget akar vetni az eddigi önszabályozáson alapú korszaknak, amelyben a techcégek a saját irányelveik mentén dolgoztak azzal kapcsolatban, hogy milyen tartalmak maradhatnak elérhetők vagy épp mit kell eltávolítani. A többi szabályozáshoz képest kitűnik, hogy a Digital Services Act foglalkozik az online beszéddel. A YouTube-ot birtokló Google, valamint a Facebook és az Instagram tulajdonosa, a Meta éves ellenőrzésekre számíthatnak a vállalkozásukhoz kapcsolódó „rendszerszintű kockázatok” miatt, míg az Amazon új szabályokkal szembesül az illegális termékek értékesítésének leállítása érdekében – írja a The New York Times.
Nem sokkal korábban a 27 tagországból álló EU egy másik átfogó törvényt, a digitális piacokról szóló törvényt is elfogadott, hogy hatósági úton korlátozza a a legnagyobb technológiai cégek versenyellenes lépéseit, beleértve például az alkalmazásboltok, az online hirdetések és az internetes vásárlások feletti hatalmukat.
A versenyellenes magatartás, a közösségi média választásokra gyakorolt hatása és a magánéletet megsértő üzleti modellek miatt frusztrált tisztviselők több mint egy évet töltöttek azzal, hogy olyan irányelvekről tárgyaljanak, amelyek széleskörű új jogosítványokat adnak a hatóságok számára az olyan technológiai órások leküzdésére, amelyeket emberek milliói használnak kommunikációra, szórakozásra, fizetésre vagy épp hírek megosztására.
Más országokban is minta lehet az új uniós szabályozás
Az EU-s szabályozás kapcsán arra lehet számítani, hogy azt más országok törvényhozói is alapnak tekintik majd – mondta Alexandra Geese, az Európai Parlament egyik, német zöldpárti képviselője a The New York Timesnak. Geese, aki maga is segédkezett a digitális szolgáltatásokról szóló törvény kidolgozásában, azt mondta,
már beszélt is a jogszabályról például Japán, India és már országok törvényhozóival.
Szombat hajnalig tárgyaltak az új szabályozásról
Az európai döntéshozók szombat hajnalban Brüsszelben kötöttek megállapodást, mintegy 16 órás tárgyalás után a szabályozásról.
„A platformoknak átláthatónak kell lenniük tartalommoderálási döntéseikben, meg kell akadályozniuk a veszélyes félretájékoztatás terjedését, és el kell kerülniük a nem biztonságos termékek piactereken való felkínálását”
– foglalta össze a szabályozás lényegét Margrethe Vestager, aki a technológiai ipar szabályozására irányuló munka nagy részét koordinálta az Európai Bizottság részéről mint alelnök.
Másképp, mint Amerika
Az EU mostani lépései egyébként meglehetősen eltérnek az Egyesült Államok hozzáállásához képest. Az Egyesült Államok szabályozói trösztellenes ügyeket indítottak a Google és a Meta (a Facebook tulajdonosa) ellen, de egyelőre nem fogadtak el átfogó szövetségi törvényt a technológiai cégek hatalmával kapcsolatban.
Túlhatalom a technológiai óriásoknál: jó kérdés, mire lesz elegendő a szabályozás
Jó kérdés persze, hogy amikor az európai hatóságok új jogi felhatalmazást kapnak a technológiai hatalmak megfékezésére, mennyire lesznek ezek a lépések hatékonyak. A törvényeket nem csak megírni kell, de is be kell tartatni – jegyezte meg a The New York Times újságírója, hozzátéve, hogy bár az EU a világ legszigorúbb technológiai szabályozója hírében áll, lépései papíron néha keményebbnek tűntek, mint a gyakorlatban.
A lap becslései szerint 230 új munkavállalót vesznek majd fel az új törvények betartására, de ez a kritikusok szerint nem elegendő a Meta, a Google és mások rendelkezésére álló erőforrásokhoz képest.
Ez a létszám „teljesen alkalmatlannak tűnik a gigantikus cégek és új óriási feladatok megoldására” – jelentette ki Tommaso Valletti, az Európai Bizottság korábbi vezető közgazdásza, aki a Google és más technológiai platformok elleni trösztellenes ügyeken dolgozott.
Határozott végrehajtás nélkül – mondta Valletti – az új törvények beváltatlan ígéretnek minősülnek.
Valletti elmondta:
„bár Európa több milliárd dolláros trösztellenes ítéleteket hozott a Google ellen az elmúlt években, ezek az intézkedések sem sokat segítettek a verseny helyreállításában, mivel a szabályozók nem kényszerítették a vállalatot jelentős strukturális változtatásokra.”
Másképp mint a GDPR-nál
A mostani, a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló törvényekhez hasonlóan korábban a GDPR-t (az EU adatvédelmi rendeletét is) mérföldkőnek számító jogszabálynak méltatták. Ám amióta 2018-ban hatályba lépett, egyelőre viszonylag kevés intézkedés történt a Facebook, a Google és mások ellen adatgyűjtési gyakorlatai miatt. Sok internetes szereplőnél a jogszabálynak inkább az lett a hatása, hogy a webhelyeiken beleegyező nyilatkozatokat kértek a felhasználóktól az adatkezelésre.
Digital Services Act: így reagáltak a szereplők a hírekre
A technológiai cégek és ipari kereskedelmi szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az új uniós szabályoknak nem kívánt következményei lehetnek, például kárt tehetnek a kisebb vállalkozásokban, és alááshatják Európa digitális gazdaságát.
A Google nyilatkozata szerint támogatja a digitális szolgáltatásokról szóló törvény céljait, de „a részletek számítanak majd”, és azt tervezi, hogy együttműködik a döntéshozókkal, hogy „a fennmaradó technikai részleteket helyesbítse”. A Twitter azt közölte, hogy „elsődleges prioritása” az emberek online biztonságának megőrzése volt, és továbbra is felül kell vizsgálnia a jogszabály sajátosságait.
Az Amazon és a Meta, valamint a TikTok nem válaszolt a The New York Times kérdéseire, illetve nem akarták kommentálni az új uniós szabályozást.
Az új törvények támogatói azt mondták, tanultak a múlt hibáiból. A GDPR végrehajtását például az egyes országok szabályozóira bízták, az új törvényeket viszont nagyrészt Brüsszelből az Európai Bizottság fogja végrehajtani, ami jelentős szemléletváltás.
A digitális szolgáltatásokról szóló törvény végleges szövege várhatóan csak később lesz elérhető, ezután következnek majd a zárószavazások. Most a megállapodások létrejöttében az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői is részt vettek.
Az új törvény egyébként nem kötelezi az internetes platformokat a beszéd bizonyos formáinak eltávolítására, ezt az egyes országokra bízza. (A gyűlöletbeszéd bizonyos formái és a nácizmusra való hivatkozások illegálisak Németországban, de más európai országokban nem.) A törvény ugyanakkor arra kötelezi a vállalatokat, hogy a felhasználók megjelölhessék a tiltott tartalmakat.
Az ukrajnai háború és a világjárvány is ihletett bizonyos szabályokat
A törvény egyébként az ukrajnai háború és a COVID-világjárvány ihletésére további jogköröket ruház át a szabályozókra, hogy nemzetbiztonsági vagy egészségügyi válság idején gyors reagálásra kényszerítsék az internetes cégeket. Ennek érdekében történik meg a hamis orvosi kellékek és gyógyszerek értékesítésére vonatkozó szabályok bevezetése is. Tiltja a törvény az úgynevezett terrorista propagandát is.
A törvény ezenkívül előírja a vállalatoknak, hogy lehetőséget kínáljanak a felhasználóknak arra, hogy kikapcsolják azokat az ajánlási algoritmusokat, amelyek személyes adataikat használják a tartalom testreszabására.
Bírságot kaphatnak a techóriások, ha nem tesznek eleget az új törvénynek
A Metának, a TikToknak és másoknak is több adatot kell majd megosztaniuk platformjaik működéséről külső kutatókkal, az egyetemi és civil szféra képviselőivel. A társaságoknak éves kockázatértékelési jelentést kell majd készíteniük, amelyet egy külső, független könyvvizsgáló ellenőriz, és a megállapítások összefoglalóját nyilvánosságra hozzák.
Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy a Meta vagy egy másik vállalat nem tesz meg mindent a könyvvizsgálók által azonosított problémák ellen, a vállalat a globális bevétel 6 százalékáig terjedő pénzügyi szankciókra számíthat, és üzleti gyakorlatának megváltoztatására kötelezheti.
A célzott reklámozás új korlátozásai jelentős hatással lehetnek az internetalapú vállalkozásokra. A szabályok egyrészt korlátoznák a fajon, valláson, politikai nézeteken vagy szakszervezeti tagságon alapuló adatok felhasználását, másrészt az új szabályozás korlátozza azt is, hogy a gyerekeket ne lehessen hirdetésekkel megcélozni.
Az olyan online kiskereskedőknek mint az Amazon, új követelményekkel kell szembenézniük, hogy leállítsák a tiltott termékek viszonteladói általi értékesítését platformjaikon.
További részletek az új uniós szabályozás kapcsán a The New York Times hírében olvashatók.
(Media1 / a The New York Times nyomán)
További hírek találhatók a Media1-en.
Már kérheti híreinket Telegramon is.
Ott vagyunk Facebookon is.
