Mint arról a napokban beszámoltunk, a DIGI Communications N.V. kizárásával, a koronavírus világjárvány idején bonyolította le a múlt héten csütörtökön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az ötödik generációs mobilhálózati frekvenciapályázatát, ahol emiatt csak három mobilszolgáltató, a Telekom, a Telenor és a Vodafone jutott 5G-s mobilszolgáltatásra alkalmas frekvenciaspektrumokhoz, és tud ezeken kereskedelmi 5G szolgáltatást indítani előreláthatólag leghamarabb 2020 őszétől.
A holland DIGI Communications N.V. vezérigazgatója ezt követően csalódottságának adott hangot egy NMHH-t, illetve az eljárást bíráló hosszú sajtónyilatkozattal.
DIGI: Az NMHH eljárása tisztességtelen
Serghei Bulgac vezérigazgató azt mondta, vállalata szerint az NMHH tisztességtelenül és megkérdőjelezhető módon járt el, amikor az üggyel kapcsolatban nem várta ki a DIGI még folyamatban lévő jogorvoslatának lezárultát. A DIGI szerint az NMHH döntése miatt kisebb lesz Magyarországon a mobilpiaci verseny az elkövetkező 15 évben, és ennek a magyar fogyasztók fogják megfizetni az árát, hiszen egyrészt Magyarország frekvenciabevételektől esik el, másrészt Magyarországon ezután is maradhat Európa legdrágább mobilinternete. A holland cég vezérigazgatója konkrét európai uniós statisztikákra hivatkozott ennek kapcsán. Azt is mondta, hogy a koronavírus-járvány miatt is különösen fontos lett volna, hogy a DIGI megkezdhesse az 5G-s mobilszolgáltatását Magyarországon, és hozzájárulhasson az internetes infrastruktúra fejlesztéséhez.
A vezérigazgató hozzátette, hogy továbbra is küzdeni fognak az igazukért, vagyis folytatják a pereskedést a hatósággal. (A teljes nyilatkozat elérhető ITT).
A Media1 rögtön a DIGI-vezér nyilatkozatát követően kérdéseket küldött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, amire ma érkezett válasz az NMHH-tól.
Hogy zárhatnak ki valakit egy másik jogalany ügye miatt?
Arra a kérdésünkre, hogy miért zárták ki a holland DIGI Communications N.V. nevű pályázót arra hivatkozva, amiért a Gazdasági Versenyhivatal a magyar DIGI Távközközlési Kft. és az Invitel fúziója kapcsán korábban büntetést szabott ki a magyar kft.-re, vagyis most egy másik céget, egy másik jogalanyt büntetett meg az NMHH, a hatóság azt felelte a Media1-nek, hogy az 5G-s frekvenciatender pályázati eljárásában azok vehettek részt, akik az árverés személyi, részvételi feltételeinek megfeleltek, márpedig ilyen feltétel volt, hogy
„a résztvevővel szemben az árverési eljárás megindítását megelőző 24 hónapban véglegessé vált hatósági vagy jogerős bírósági döntés nem állapította meg a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának vagy a vállalkozások összefonódására vonatkozó szabályoknak a megsértését.”
A hatóság álláspontja az, hogy „ezt a kitételt akarta tisztességtelenül megkerülni a DIGI COMMUNICATIONS N.V., amikor a részvételi feltételekbe ütköző, 100 százalékos tulajdonában lévő magyarországi leányvállalata, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. helyett maga nyújtott be ajánlatot az eljárásban.”
(Az NMHH válaszát némiképp pontosítandó jelezzük, hogy az Opten céginformációs rendszer szerint a magyar DIGI Kft. 100 százalékos tulajdonosa valójában egyébként nem a DIGI Communications N.V, ahogyan az NMHH válaszában szerepel, hanem a RCS&RDS S.A. RO nevű romániai vállalkozás, más néven a DIGI Romania, de ugyanakkor tény, hogy valójában egy cégcsoportról van szó. Arról viszont az NMHH válasza hallgat, hogy korábban Drozdy Győző, az azóta állami kézre került konkurens Telenor vezérigazgató-helyettese lobbizta be egy kérdéssel a pályázati eljárás szövegébe a DIGI kizárásához vezető passzust. Ez utóbbiról azonban érdemes tudni, hogy korábban volt olyan NMHH-s pályázat, ahol a korábbi GVH-s büntetés kizáró tényezőként szerepelt, de volt olyan pályázat is, amikor nem.)
Lesz-e újabb 5G-s pályázat, és ha igen, mikor?
A Media1 kérdésére, hogy az NMHH tervezi-e, és ha igen, mikor, hogy újra kiír pályázatot, hogy mégiscsak lehessen egy negyedik „5G”-s mobilszolgáltató is, és emiatt ne essen el díjbevételektől Magyarország, illetve nagyobb lehessen a piaci verseny, a hatóság így felelt ma:
„Az NMHH rendszeresen egyeztet a hírközlési szolgáltatókkal arról, hogy milyen frekvenciasávokra van szükségük a hálózatépítés érdekében (lásd például legutóbb a decemberi konzultáció nyilvános összefoglalóját). A jó minőségű mobilhálózat ugyanis nem csak a szolgáltatók, de az állampolgárok érdeke is. Az Európai Unió gondos szakmai előkészítés után már korábban az 5G bevezetésére alkalmas, úgynevezett »úttörő« frekvenciasávokat (700 MHz, 3,6 GHz, 26 GHz) jelölt ki, melyek kapcsán legkorábban áll majd rendelkezésre a harmonizált szabályozás. Ezek közül a jelenlegi frekvenciaértékesítés során két úttörő sávot és két egyéb széles sávú szolgáltatásokra alkalmas sávot hirdetett meg az NMHH. A 700 MHz-es és a 3,6 GHz-es sávban kínált frekvenciablokkok, valamint a 2100-es sáv blokkjai élénk versenyben el is keltek, de a 2600 MHz-es blokkra nem volt kereslet. Az NMHH és a szolgáltatók közötti korábbi konzultációk során a szolgáltatók jelezték, hogy az 1500 MHz-es, a 2300-2400 MHz és 26 GHz-es sávokra nem tartanak igényt. Ez természetesen a jövőben változhat. Amikor az egyeztetések alapján a hatóság úgy dönt, újabb frekvenciákat kíván értékesíteni, arról az illetékes szolgáltatókat és a közvéleményt is tájékoztatni fogja” – reagálta a Karas Monika vezette hatóság kommunikációs igazgatósága a Media1-nek.
Az NMHH szerint nem igaz, hogy Magyarországon van Európa legdrágább mobilinternete
A hatóság arra a kérdésünkre, hogy a DIGI olyan európai uniós statisztikákat juttatott el a sajtóhoz, hogy Magyarországon a legdrágább a mobilnet Európában, és az NMHH nem érzi-e magát felelősnek, hogy ez így alakult, illetve mit tesz a hatóság, hogy ez megváltozzon, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a következőt reagálta:
„A cikkben hivatkozott bizottsági elemzés (Mobil Broadband Prices in Europe 2019.) úgynevezett fogyasztói kosarak, azaz különféle fogyasztói szokások alapján vizsgálja a mobilinternet-szolgáltatásokat, tehát nem a piacon ténylegesen kínált díjcsomagokat elemzi. A hivatkozott elemzés alapján nem felel meg a valóságnak, hogy Magyarországon lenne a legdrágább a mobilinternet-szolgáltatás Európában, hiszen Magyarország összességében a 6. helyen áll a vizsgált tizenhét kategória alapján az uniós tagállamok rangsorában, három esetében pedig még olcsóbb is az uniós átlagnál. Sőt, a tanulmány Magyarországot a legolcsóbbak közé sorolja Európában többek között az „500 MB”-os és „1GB”-os szolgáltatások összehasonlításakor, de hazánkban az 50 GB-os csomag is jóval olcsóbb az európai átlagnál. A tanulmány sajnálatos módon nem veszi figyelembe a nyújtott szolgáltatások minőségét, így a szolgáltatási lefedettséget és a sávszélességet sem. A mobilszolgáltatásokhoz való magyarországi hozzáférés és annak minősége kiemelkedő az EU-ban, szinte mindenki hozzáfér mobilinternethez, 4G-ben pedig a világon a top 10-be számít hazánk. A felmérés nem terjed ki az összes szolgáltató ajánlatára sem, így például a Vodafone-éira vagy az igen kedvező árú Digitális Jólét Alapcsomagokra sem, mindössze a két legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szolgáltató ajánlataira alapoz, ami értelemszerűen torzítja a magyar eredményeket. A hatóság kutatásai alapján megállapítható továbbá az is, hogy azok a hazai felhasználók, akik a mobilinternetet mellőzik, nem az ára miatt nem használják. A hatóság 2019-es reprezentatív kutatásában a nem internetező válaszadóknak csupán a 14 százaléka említette, hogy az internet ára tartja vissza a világháló használatától, a leggyakoribb válasz a „Nem értek hozzá” (69%), és a „Nincs szükségem rá” (63,6%) voltak. Azok a válaszadók pedig, akik a mobiltelefonjukon csak wifivel vagy egyáltalán nem neteznek a mobiljukon, a mobilnet mellőzésének okaként leggyakrabban a „Nincs szükségem rá” (43,5%) és a »Nem értek az internethez« (30,2%) választ adták; a »túl drága« választ 11,6 százalék említette.”
A hatóság szerint az sem igaz, hogy ha 4 szolgáltató lenne, akkor ettől olcsóbb lenne a mobilnet
Az NMH állítja továbbá, hogy „szakmailag helytelen az az állítás, amit a Media1-nek a szóban forgó kérdésekről már megjelent cikke sugall, hogy a négyszereplős piac automatikusan alacsonyabb mobilinternet-árakat eredményezne, mint a háromszereplős piac”.
A hírközlési hatóságnál úgy vélik:
„semmilyen szignifikáns kapcsolat nem mutatható ki aközött, hogy három- vagy négyszolgáltatós-e a piac és hogy milyen magasak a mobilinternet-árak az adott tagállamban. Minden országban a szolgáltatók maguk döntenek a díjcsomagjaik árazásáról – és ezt sok minden befolyásolja, például a szolgáltatók adóterhei, a frekvencia- vagy befektetési stratégájuk, a szolgáltatások minőségi színvonala –, de a kiskereskedelmi árazás szabályozására sem az NMHH-nak, sem egyetlen uniós szabályozó hatóságnak nincs közvetlen árszabályozási hatásköre. Az NMHH-nak tehát semmilyen közvetlen ráhatása nincs – és az uniós szabályozás alapján nem is lehet – arra, hogy a mobilinternet előfizetői árai hogyan alakulnak. A hatóság kizárólag közvetett úton tudja a szolgáltatókat ösztönözni a kedvező árak alkalmazására: arra törekszik, hogy elsősorban a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva szabályozza a piaci versenyt, és a versenyen keresztül ösztönözze a szolgáltatókat a versengő kiskereskedelmi árak alkalmazására. Az NMHH folyamatosan ellenőrzi, hogy a szolgáltatók betartják-e azokat a szabályokat, amelyek az Európai Unió keretszabályaival összhangban jöttek létre, mint például a roamingdíjak eltörlése, a nemzetközi hívások díjának és a hívás-végződtetési díjak csökkentése. Az NMHH a fogyasztókat is ösztönzi a tudatos és átgondolt szolgáltatóválasztásra: Általános Havi Költségmutatója segít eligazodni a vezetékes- és mobiltarifák, valamint a szolgáltatók kínálata között, a Szélessáv.net oldalán pedig vezetékes- és mobilinternet esetén is tájékozódni lehet a hang- és képi tartalmak valódi átviteli minőségéről.”
(A DIGI Communications N.V. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban valójában azt állította, és a Media1 ezt közvetítette rá való hivatkozással, hogy ha eggyel többszereplős a piac, nagyobb verseny bontakozhat ki a mobiloperátorok között. Ráadásul a DIGI nyomott árairól ismert.)
Miért nem várta meg a hírközlési hatóság, hogy lezárulhasson a DIGI által kezdeményezett jogorvoslat?
A Media1 rákérdezett arra, a DIGI Communciations N.V vezérigazgatója által tett kijelentésre is, hogy a hatóság a jogorvoslat lezárulta előtt zárta le az 5G-s frekvenciapályázatot. Ennek okaként az NMHH válaszában azt jelölte meg, hogy
„neki nem csak joga, de a jogszabályok szerint kötelessége is volt folytatni az értékesítési eljárást. Az eljárás folytatását ugyanis a közigazgatási perek szabályait rendező törvény kifejezett rendelkezése alapján nem akadályozza az a tény, hogy a DIGI N. V. az ügyben eljáró bíróság elutasító döntéseit jogorvoslattal megtámadta a fellebbviteli bíróságon. A végrehajtási döntések ugyanis sajátosak, tartalmuk szerint gyors döntéseket igényelnek, így a hivatkozott törvény nem írja elő, hogy e tárgyban a jogorvoslat benyújtásának halasztó hatálya lenne az elsőfokú bírósági döntést illetően.”
Az NMHH szerint, „miután a DIGI N. V.-t az árverés tisztaságával ellentétes magatartása miatt a hatóság nem vette árverési nyilvántartásba, a szolgáltató a nyilvántartásba vételt megtagadó végzést megtámadta a bíróságon és ennek keretében azt is kérte, hogy a bíróság a végzés végrehajtását, joghatását függessze fel. Vagyis azt kérte a szolgáltató a bíróságtól, hogy a bírósági eljárás végéig a hatóság ne hajthassa végre a döntését, ne folytathassa a pályázati eljárást. A bíróság a DIGI N. V. ezirányú kérelmét január 10-én elutasította. Ezután a DIGI N. V. újabb ilyen tartalmú kérelemmel fordult a bírósághoz, de a bíróság február 7-én ezt is elutasította. Így a hatóság nemcsak folytathatta, hanem a jogszabályok alapján köteles volt folytatni az eljárását, mivel az eljárás folytatásához ilyen esetben a többi ügyfélnek joga van, különösen, hogy egyrészt milliárdos bankgaranciáik maradtak volna felhasználás nélkül továbbra is lekötve, másrészt tervezett beruházásaikat is később kezdhetik meg. Ez utóbbi a hírközlési piaci verseny szempontjából is óriási jelentőséggel bír.”
Az NMHH szerint a koronavírus-világjárvány miatt is sürgős volt az 5G pályázat lezárása
A hatóságnál úgy vélik: „a jelenlegi veszélyhelyzetben minden állami szervnek kötelessége a gazdasági kárenyhítés, hiszen ez közérdek, amelynek érvényesítéséhez az NMHH-nak is minden tőle telhetőt meg kell tennie. Emiatt a hatóságnak – még ha mérlegelhette is volna az eljárás folytatását – a kialakult helyzetben folytatnia kellett a frekvenciaértékesítést a jogi előírások messzemenő betartásával. Egyrészt, mert a jelen helyzetben nem elhanyagolható szempont a frekvenciavagyonból származó állami bevétel. Másrészt, a hírközlési szolgáltatásoknak és a hírközlési piacnak a mostani válságos helyzetben eddig nem látott módon és mértékben nőtt meg a jelentősége, amely az 5G frekvenciaértesítéssel tovább tud erősödni” – írja az NMHH.
Az NMHH hozzátette: „az árverési eljárás megalapozza a hírközlési piac megnövekedett igényekhez igazítható fejlesztését, és ebben a szolgáltatók is jelentősebb piaci mozgástérrel rendelkeznek majd a most megszerzett frekvenciavagyonnal. Köztudott – de nem árt emlékeztetni rá –, hogy a hírközlési piac és a hírközlési szolgáltatási rendszer egyre inkább alapvető közszolgáltatásként kulcsszerepet játszik a teljes gazdaságban, gazdasági fejlődésben és hazánk egészének versenyképességében. Ez a szektor még fontosabbá válik, ha a gazdasági helyzet válságba kerül, hiszen a hírközlés húzóágazat jellege alapvetően segíti a gazdasági válságból való kilábalást. Az NMHH által sikeresen lebonyolított frekvenciaértékesítés ennek a szektornak nyújtott alapvető fontosságú beruházási lehetőséget.”
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mindezek alapján úgy véli, „az eljárás sikeres és minden szempontból eredményes lefolytatásával jól döntött, hiszen a jogi keretek lehetővé tették a folytatást, és ezzel a jelen helyzetben jelentősen hozzá tudott járulni a közérdek érvényesüléséhez, a hazai hírközlési piac és a hálózatok működőképességének fejlesztéséhez, versenyelőnyük megalapozásához, valamint ezen keresztül az egész magyar gazdaság megerősítéséhez, helyzetbe hozásához. ”
(Az NMHH válaszához azonban nem árt felidézni, hogy a most elnyert 5G frekvenciák egy részét (700 MHz) előbb még fel kell szabadítani a műsorszolgáltatásból, és előreláthatólag csak 2020 őszén adja át a hatóság a győztes mobilszolgáltatóknak. Ugyanakkor igaz az is, hogy a frekvenciák értékesítéséből így 128 milliárd Ft díjbevételhez jutott hozzá Magyarország. Ez persze jóval több lett volna, ha a DIGI is nyer frekvenciát, hiszen akkor tőle is származhatott volna díjbevétel, emellett a frekvencia-árverésen is nagyobb verseny bontakozhatott volna ki a mobilszolgáltatók között, felfelé srófolva az állami bevételt.)
További hírek és cikkek találhatók a Media1.hu-n!
