A Rádió 88 stúdiója Szegeden

Rádió 88 megszorongatása: itt a Médiatanács magyarázata a történtekre

Egy héten át gondolkodott a Media1 kérdésén az NMHH, miért hagyta figyelmen kívül azt a jogszabályi előírást, mely szerint június végig határoznia kellett volna a Rádió 88 lejáró médiaszolgáltatási jogosultsága ügyében, majd alig pár nappal a hónapokig rettegésben és kiszolgáltatott helyzetben tartott rádió épp hogy be nem következő lekapcsolása előtt, miért érezte úgy a Médiatanács, hogy mégiscsak hosszabbítást lehetővé tevő döntést hoz, amikor erre törvényes lehetősége már nem volt.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Többször foglalkozott a Media1 mostanában a szegedi Rádió 88 sorsával annak kapcsán, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa figyelmen kívül hagyta a Médiatörvény rendelkezéseit, mely szerint a médiaszolgáltatási jogosultságok lejárata előtt legkorábban 4, legkésőbb 2 hónappal kell döntést hoznia a testületnek az adott rádió jogosultságának meghosszabbításáról, vagy épp a hosszabbítási kérelem elutasításáról. A Rádió 88-at a testület gyakorlatilag megszorongatta és teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozta az elmúlt hónapokban.

Ha a Médiatanács törvényesen járt volna el, június végéig hoz döntést

A törvény alapján legkésőbb június végéig kellett volna döntenie a Rádió 88 ügyében a testületnek, ám a grémium még ekkor sem tűzte napirendjére a kérdést, illetve informátoraink szerint Karas Monika elnök legalább két alkalommal levetette azt a napirendről, emiatt a Médiatanács jogászok szerint súlyos mulasztásos jogsértést követett el.

A testület később dolgavégezetlenül még hosszú nyári szabadságra is elvonult, miközben az események miatt bizonytalanságban tartott Rádió 88 munkatársai, illetve a rádiósok családtagjai és persze a hallgatók szinte az egész nyarat végigaggódhatták, mi történik az 1990 óta üzemelő, sokak által kedvelt rádióval augusztus 31-én, amikor a 7 évvel ezelőtt megszerzett médiaszolgáltatási jogosultsága lejár a szegedi FM 95,4 MHz-en.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke
Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke. Fotó: NMHH

Néhány nappal a lejárat előtt végül rendkívüli ülésen jött el a fordulat

A korábban Fidesz-közelből megvásárolni kívánt, majd az elmúlt hónapokban a Médiatanács által rettegésben tartott Rádió 88 ügyében hivatalosan a fordulat a jogosultság 31-i lejárata előtt végül néhány nappal, augusztus 27-én egy rendkívüli médiatanácsi ülésen következett be, bár volt olyan forrásunk, aki már július elején előre tudni vélte, hogy a testület ekkor tart majd rendkívüli ülést és dönt a Rádió 88-ről. Amikor azonban az NMHH-t kérdeztük júliusban, tart-e rendkívüli ülést, kétértelmű választ adott erről.

A rendkívüli ülésen a tanács tagjai mindenesetre mégis napirendre tűzték a kérdést (ezúttal Karas Monika sem vetette le azt), és megszavazták az 5 évvel történő hosszabbítást a szegedi médiaszolgáltató számára. A rádió pedig alig pár perccel a testület döntése után informális úton értesülve a döntésről már élő rádióadásban jelenthette be az ott hozott határozat tartalmát.

Mi hozta el a fordulatot a Médiatanácshoz?

A Media1 ezek után kíváncsi volt, milyen magyarázattal áll elő a testület, miért nem hozott döntést 2 hónappal a lejárat előtt, ameddig a Médiatörvény alapján legkésőbb meg kellett volna tennie, majd miért hozott döntést augusztus 27-én mégis, amikor erre már törvényes lehetősége nem volt, hiszen a törvény úgy fogalmaz:

„A médiaszolgáltatási jogosultság megújítására vonatkozó igényt a lejárat előtt 14 hónappal kell a Médiatanácshoz benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. A Médiatanács a jogosultság megújításáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban 4 hónappal, legkésőbb 2 hónappal dönt.”

Megkérdeztük azt is, jogszerűnek tartják-e, hogy végül nem a törvény által leírt időpontban hozott döntést a Karas Monika vezette testület.

Az NMHH a hosszabbítási kérelem benyújtásakor még be sem terjesztett törvénymódosítással magyarázza a történteket

A kérdésre adott alig pár mondatos válaszon ezek után egy héten át gondolkodó NMHH kommunikációs igazgatósága azt írta, hogy „a Rádió 88 ügye azért került le a Médiatanács korábbi ülésének napirendjéről, mert a testület azt vizsgálta, hogy a médiatörvény augusztusban hatályba lépő módosítása kiterjed-e a Rádió 88 szolgáltatójának kérelmére”.

Az NMHH azt állítja, hogy „természetesen a hatóság erről korábban tájékoztatta a rádió ügyvezetőjét is.”

Nem válaszoltak, törvényesnek tartják-e a határidő után hozott hosszabbító döntést

A hatóság ezek után már arról írt, hogy augusztus 27-én megadta az engedélyt a rádiónak az öt évvel történő meghosszabbításhoz, a rádió képviselője pedig utána alá is írta a hatósági szerződés módosítását, így a rádió megszakítás nélkül, folyamatosan, újabb 5 évig végezheti médiaszolgáltatási tevékenységét.

Arról azonban hiába kérdeztük a hatóságot, hogy a médiatörvény szerinti határidőből jelentősen kicsúszva hozott médiatanácsi döntést törvényesnek tartják-e, a kérdést egész egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

Sántít a magyarázat

Az NMHH imént idézett magyarázata egyébként már csak azért is erősen sántít, hiszen a rádió médiaszolgáltatási jogosultság meghosszabbítására irányuló kérelmének benyújtásakor még el sem fogadták az új médiatörvényt, a benyújtásáról június elején érkeztek az első sajtóhírek, és az csak jóval később, augusztusban lépett hatályba.

A médiatörvény módosításába, az új médiatörvény szövegébe pedig épp az ilyen bizonytalan helyzetek elkerülése érdekében bele is került, hogy csak az új törvény elfogadását követően benyújtott kérelmekre vonatkozik.

Így a helyzet teljesen egyértelmű volt, hogy a régi törvény betűje szerint kell eljárni, annál is inkább, hiszen a jogosultság lejáratával kapcsolatos döntés határidejekor még hatályba sem lépett a törvény módosítása.

Ráadásul miközben a hatóság azzal magyarázza a döntése késlekedését, hogy vizsgálta az új törvényt, ennek ellentmond, hogy a testület elvonult szabadságra. Persze elképzelhető, hogy a strandon ismerkedtek az új médiatörvénnyel a tanács tagjai, de nem tűnik életszerűnek.

A Spirit FM ügyében is mulasztásban a testület

Egyébként mint arról a Media1 beszámolt, az NMHH Médiatanács az ATV vezérigazgatója, Németh S. Szilárd által megvásárolt, tegnap óta már Spirit FM néven üzemelő Broadway Rádió névváltoztatási kérelme ügyében is jelentős késedelemben van a jogszabályokhoz képest. .

Spirit FM lesz a Broadway Rádió helyén
A Broadway Rádió hiába kérte nevének megváltoztatását Spirit FM-re,  a testület ebben az esetben sem tartotta magát a törvényi határidőkhöz.

Az NMHH ezzel az üggyel kapcsolatban is azt közölte korábban: folyamatban lévő ügyekben nem adhat tájékoztatást. Izgalmas lesz, hogy az NMHH Médiatanács utólag ebben az esetben mivel fogja magyarázni, hogy hónapok óta nem hoz sem engedélyező, sem elutasító határozatot. (Frissítés: e heti, keddi ülésén a testület végül napirendre vette a kérdést, így hamarosan választ kell adniuk a kérdésre.)

A Broadway rádió / Spirit FM mindenesetre ezek szerint ezt már nem várta ki, és ellenszegült az ebben az ügyben is mulasztásos jogsértésben lévő Médiatanács passzivitásának. A névváltás ugyanis médiatanácsi engedély hiányában is megvalósult hétfőn.

Szóljon hozzá!

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Marjan Sarec szlovén kormányfő kezet fog a hivatalos tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. október 28-án.

Erősödnek Szlovéniában az Orbán Viktorhoz közeli, a TV2-t is tulajdonló nagyvállalkozóval kapcsolatos aggályok a Planet TV felvásárlása kapcsán, eközben csúszik az ügylet jóváhagyása

A legfrissebb hírek szerint a szlovén állami tulajdonban lévő Telekom Slovenije Felügyelőbizottságának tagjai nem hagyták jóvá csütörtökön azt a döntést, amelynek alapján a TV2 tulajdonosa veheti meg a Planet TV-t. A szlovén sajtóban eközben erősödőben vannak azok a hangok, hogy mit is akarnak Orbán Viktor köreibe tartozó személyek a szlovén médiával, illetve beszámolnak arról is, hogy Magyarországon állami hirdetésekkel tömték ki a veszteséges TV2-t.

A Magyar Parlament

A tiltakozás ellenére elfogadták a kata szigorítását: rosszul járnak az újságírók, a weblaptulajdonosok, a fuvarosok, az ügyvédek és sokan mások

A pénteken elfogadott jogszabályi rendelkezés alapján jövőre, ha egy katás vállalkozás egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert ugyanazon üzleti partnerétől, akkor azt extrém mértékű, 40 százalékos büntetőadóval sújtják a kata fix összegén felül. Megszűnik továbbá a kettős katázás lehetősége és sor más, a vállalkozók szempontjából rendkívül előnytelen változás is jön, miközben kivételezni fognak az állam beszállítóival. A változások nagyon kedvezőtlenül érintik a média szektort is.

Bodolai László, az Index.hu Zrt. elnöke, a Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke

Az Index.hu Zrt. elnöke pontosítást kért a 444-től, és azt, hogy „ne működjön közre az Index szétverésében”

Bodolai László a 444-hez és a Media1-hez is eljuttatott jegyzőkönyvi részlettel igazolva látja, hogy szerinte nem igaz, amit tegnap a 444 írt az Index.hu Zrt. kapcsán. Az Index elnöke több kört is futott már a 444.hu-nál, először a szerzőnél, majd a főszerkesztőnél és a 444-et működtető Magyar Jeti Zrt. vezérigazgatónál is, hogy pontosítsák az írást, illetve ahogy Bodolai fogalmazott, „ne működjön közre az Index szétverésében”. Bodolai azonban állítja: nem kapott választ. Ezt a 444 munkatársa is megerősítette a Media1 érdeklődésére, de azt is elmondta, miért.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!