Múlt héten derült ki, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sokakat meglepve benyújtott egy törvényjavaslatot, ami módosítaná a jelenleg hatályos médiatörvényt. A törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben többek között engedélyeznék a pornócsatornák működését, korlátoznák a jelentős befolyásoló erővel bíró médiaszolgáltatók (például az RTL Klub, TV2) híradóinak hosszát, illetve megengednék, hogy a mostaninál több rádiója is legyen ugyanazon tulajdonosoknak. Változna a reklámok időpontjára vonatkozó szabályozás is. Bővebben erről itt írtunk.
A 24.hu ma Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjének megszólításával vitte tovább a témát. A portál cikke azzal kezdődik, hogy a benyújtott törvénymódosítás valójában nem Semjén Zsolt egyéni akciója, hanem a KDNP-s politikus egy, a kormány által megtárgyalt javaslatot nyújtott be, és arra részben az Európai Parlament és az Európai Tanács által korábban elfogadott irányelv miatt van szükség.
A direktíva azért született, mert így igazodnak a megváltozó médiapiachoz, ahol a tévé mellett egyre nagyobb jelentősége van a videómegosztó platformoknak és a felhasználók által létrehozott tartalmaknak – szögezi le a cikk.
A pornótilalom eltörlése is az EU miatt lenne
Polyák Gábor azt nyilatkozta, hogy a törvényjavaslat jogharmonizációra irányuló részei szerinte alapvetően rendben vannak. Szerinte félrevezető, hogy a sajtó a törvénymódosítóból kiragadta a tévés pornótilalom feloldását, ugyanis jelenleg a hazai csatornák egyáltalán nem sugározhatnak a kiskorúak fejlődésére súlyosan károsnak minősülő tartalmakat, mint amilyen a pornó. (Ennek ellenére egyébként a kábeles, műholdas és más műsorterjesztő cégeknél jelenleg is elérhetők pornócsatornák, hiszen külföldi joghatóság alá bejelentkezett csatornák megfelelő védelemmel történő továbbítását eddig is ellenőrizte a hatóság. A külföldi pornócsatornák azonban alapvetően nem itt fizettek adót.)
A médiajogász azt hangsúlyozta, hogy tiltás eltörlése kifejezetten abból az uniós irányelvből indul ki, hogy már léteznek olyan technikai megoldások, amelyek elég megbízhatók ahhoz, hogy a kiskorúak elől elrejtve kerüljenek adásba a 18 éven felülieknek szóló műsorok.
Meglévő rossz gyakorlatokat is törvénybe iktatnak
Polyák arról is nyilatkozott, hogy a törvény egyes változtatásai meglévő rossz gyakorlatokat ültetnek a jogszabályba. Most például törvénybe foglalnák, hogy nincs kötelezettsége a lejáró médiaszolgáltatási jogosultságok hosszabbítására a Médiatanácsnak.
Vagyis erre már senki nem alapozhat bírósági keresetet a jövőben. (A bíróság egyébként már eddig is többször kimondta, például a Class FM (Advenio Zrt.) perében, hogy a Médiatanács úgynevezett diszkrecionális jogköre, hogy hosszabbít-e valakinek médiaszolgáltatási jogosultságot, de megfelelően indokolni kell.)
Még nagyobb médiakoncentráció lehet a rádiós fronton
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a médiatörvény módosítása esetén változna az is, hogy egy vételkörzeten belül egy médiaszolgáltató csak egy rádiót üzemeltethet.
Polyák ennek kapcsán most felidézte, hogy 2010-ig Magyarországon nagy kultúrája volt a közösségi rádiózásnak, de az akkor elfogadott médiatörvény az addig működő, apró vételkörzetű közösségi rádiókat ellehetetlenítette, azóta pedig egyházi és politikai rádiók terjeszkedéséhez szolgáltatnak keretet ezzel a fogalommal.
Nagy előny a közösségi médiaszolgáltatók számára, hogy nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetniük – ilyen státusszal működött a Simicska Lajos-féle Lánchíd Rádió, majd a G-nap után annak kiváltására létrehozott Karc FM.
Polyák szerint a törvénymódosítás hozadéka lenne, hogy ha Pécsen már sugároz a Karc FM, az azt tulajdonló fideszes médiaalapítvány egy másik rádiót is elindíthatna városban.
Jöhet az M6 csatorna?
A 24.hu mai cikke azt is írja, hogy a közszolgálati média útjából is elgördülhet egy akadály, ha elfogadják a törvénymódosítást, hiszen korábban a Duna Médiaszolgáltató nem indíthatta el az M6 csatornát, mert a csatornáinak együttes közönségaránya már meghaladta a 40 százalékos mértéket.
A kormány által javasolt módosítás azonban nem jelenti egyből azt, hogy elindulhat az M7, az M8 és így tovább, mert van még más eljárás, amelyben vizsgálni kell, hogy mennyire ésszerű egy új csatorna létrehozása, mondta Polyák a hírportálnak.
Az eddigi 7+5 év helyett 10+7 évre kapnának jogosultságot a rádiók
Polyák azt mondta, abban egyébként egy normális médiapiacon nem látna kivetnivalót, hogy a jelenlegi 7-ről 10 évre nőne a médiaszolgáltatási jogosultság, csakhogy szerinte ezzel valójában a Fidesz barátait és üzletfeleit szeretnék vélhetően további három évre helyzetbe hozni.
(Arra a 24.hu mai cikke nem tért ki, de a médiaszolgáltatási jogosultság hosszabbításával biztosított időtartamot is megnövelik 5-ről 7-re.)
Nem a híradók hosszán múlik a lakosság informáltsága
Polyák szólt arról is, hogy szerinte azzal nincs különösebb probléma, hogy a jelentős befolyásoló erejű tévék híradóinak időtartamát legfeljebb 45 percben maximalizálná a törvény.
A jogász szerint nem fognak büntetni egy 50 perces híradó esetén sem, mert ez a „legfeljebb 45 perc” semmit nem jelent, pláne mivel csak az egybefüggő hírműsorra vonatkozik.
Ha tehát 45 perc Tények után következik a Tények Extra a TV2-n, az már nem számít ugyanannak a műsornak.
Bár könnyű rosszindulatot feltételezni a tájékoztatásra szánt idő korlátozása mögött, Polyák úgy véli, a nyilvánosság állapota szempontjából teljesen mindegy, hogy 45 vagy 60 perc-e egy híradó, pláne, mivel a kereskedelmi csatornák híradói alapvetően eddig is nagyrészt szórakoztató jellegű műsorok voltak, kevés közéleti témával.
Több bulvárt engedne a törvény
Polyák nyilatkozatában szóba került az is, hogy az eddigi 20 százalék helyett a hírműsorok 35 százalékában lehetne „a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló”, magyarán bulvár jellegű híreket sugározni.
A médiajogász szerint azonban nagyon nagy mozgástér van abban, hogy mit tekintenek a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló híranyagnak, és az eddigi, szigorúbb előírásokat az RTL Klub akkor is teljesítette, amikor még nem adott ennyi közéleti hírt a híradójában. A Mérték vezetője azt mondja, hogy elemzéseik azt mutatják, hogy a 2014-es választási kampányban nem is nagyon sugároztak közéleti híreket az RTL-en, és valójában most sem teszik olyan nagy arányban, tehát szó sincs arról, hogy az RTL Híradó harmincöt percig politikáról szólna.
Polyák szerint a törvénymódosítás nem fogja befolyásolja az RTL Híradó szerkezetét, a TV2 esetében pedig szerinte még örülhetünk is, ha kevesebb idő jut majd közéleti témákra, azaz lejárató riportokra.
Végül a médiajogász beszélt arról is, hogy a videómegosztó platformokra azért vonatkozna az új magyar médiaszabályozás, mert ez az európai elvárás.
