A Media1 rendszeres olvasói jól ismerhetik a történetet, de azért röviden foglaljuk össze az előzményeket emlékeztetőül: 2019 áprilisától, vagyis mintegy három és fél éven át „üresen állt” a Budaörs FM 104,8 MHz frekvencia, miután az akkor már 12 éves múlttal rendelkező Budaörs Rádió FM-adását el kellett némítani és ezután a helyi rádiósok három és fél éven át kizárólag az interneten, streaming segítségével tudták tovább folytatni működésüket. Azért alakult így, mert a Kúria jogerős, még 2020 áprilisban meghozott ítélete szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa – amelynek Koltay András, a Médiatanács elnöke már akkor is tagja volt – olyan törvénysértő határozatot hozott, ami miatt a rádió működése ellehetetlenült az FM-en.
A Budaörs Rádiónak igazat adó 2020-as ítéletet követően is még több mint 2 év telt el, mire 2022 őszén visszakapták a frekvenciát a Médiatanácstól.
„Leírhatatlan volt az a veszteség, amit akkor éreztünk, amikor le kellett kapcsolni három és fél évvel ezelőtt az adásunkat. Olyan volt, mint amikor egy gyerektől elveszik a csörgőjét” – többek között ezekkel a szavakkal emlékezett vissza Roczó-Nagy Zoltán, a Budaörs Rádió ügyvezetője és társtulajdonosa a Media1-nek adott interjúban 2022 szeptemberében arra, amit át kellett élniük azután, hogy a Médiatanács 2019-ben megfosztotta a rádiót az FM frekvenciájától.
Hallgatásba menekülve
A Media1 több évvel ezelőtt, többször is megkérdezte a médiahatóságot az ügyben. Megkérdeztük például, hogy Koltay András, mint a törvénytelen döntést meghozó Médiatanács akkori tagja, illetve mint a Médiatanács elnöke hajlandó-e bocsánatot kérni a Budaörs Rádió FM-adásának hallgatóitól, akiket a Médiatanács a 2019-es döntésével évekre megfosztott a szórakozási, tájékozódási lehetőségétől több mint három éven át. Megkérdeztük azt is, hogyan tervezik kárpótolni a rádió médiaszolgáltatóját és azokat a rádiósokat, akiket a Médiatanács utóbb törvénytelennek bizonyult döntése rosszul érintett, akiknek kárt okozott a grémium.
Feltettük azt a kérdést is, hogy nem érez-e lelkiismeret-furdalást Koltay András, amiért jogsértőnek bizonyult eljáráshoz adta a nevét. Megkérdeztük azt is, hogy ilyen előzmények után, hogy korábban tagja volt egy törvénytelen eljárásban résztvevő testületnek, alkalmasnak érzi-e magát a Médiatanács és az NMHH további vezetésére. Arra is kíváncsiak voltunk, mi volt az oka, hogy miközben a Kúria már 2020-ban megállapította a törvénytelenséget, végül miért csak 2022 őszén folytathatták tovább működésüket a rádiósok. Arra is rákérdeztünk, beszélhetünk-e még médiaszabadságról egy olyan országban, ahol a Médiatanács törvénytelennek bizonyuló eljárásokban rádiók FM-adását kapcsolja le.
Válasz egyetlen esetben sem érkezett a médiahatóságtól a médiaipari témákkal foglalkozó lapunk kérdéseire, noha a frekvenciák nemzeti közvagyonnak minősülnek és a médiahatóságnak törvényi kötelezettsége lenne a válaszadás a sajtó számára.
Koltay a Köztér vendégeként végül újra kapott néhány kérdést
Több évvel az ügy után nemrég megkeresett Kurucz Dániel, a Köztér című YouTube műsor házigazdája, akivel az ismeretségünk onnan ered, hogy magam is voltam már a vendége a műsorában, majd én is készítettem vele interjút néhány hónapja a Media1 podcast- és rádióműsorában. Kurucz Dániel jelezte, hogy Koltay András, a Médiatanács elnöke lesz nemsokára a műsorának vendége, és küldhetnénk egy videóüzenetet Koltaynak, amit a műsorban bejátszanának. A Media1 ennek eleget téve az alábbi három kérdést küldte a videóüzenetben:
1) Mi az oka, hogy amióta Koltay András átvette a médiahatóság és a Médiatanács irányítását, az NMHH Kommunikációs Igazgatósága nem válaszol a Media1 legalapvetőbb szakmai kérdéseire sem, nem érzik-e aggályosnak, hogy a vezető médiaipari lappal szemben így lépnek fel, nem gondolják-e, hogy a médiahatóság médiakapcsolatai javításra szorulnának és kötelesek lennének válaszolni az újságírói megkeresésekre?
2) Amikor a bíróság megállapította, hogy a Médiatanács törvénytelenül járt el a Budaörs Rádió ügyében, nem voltak-e rossz érzések Önben, aki a Médiatanács tagjaként volt érintett az ügyben, majd későbbi a Médiatanács elnökeként nem érezte-e úgy, hogy bocsánatot kellene kérnie a frekvenciájuktól megfosztott rádiósoktól?
3) Tervezik-e, hogy visszakapcsolják Magyarországon a DAB+ (Digital Audio Broadcasting+) technológiát, hiszen ez a jóval korszerűbb rádiós terjesztési mód kötelező szabvány az EU-ban értékesített autókban, hazánkban viszont ezzel a trenddel szembemenve néhány éve lekapcsoltatta a digitális rádiós megoldást.
A Köztérbe végül az 1. és a 2. kérdésünk került be. Koltay az első kérdésre válaszolva azt állította a műsorvezetőnek, hogy mi bizonyára csak azért kerestük meg a médiahatóságot, mivel így etikus. Szerinte a válaszuk nem lett volna képes az „előre felállított narratívát bármilyen mértékben befolyásolni”, és nincs értelme ezekre az úgymond „álkérdésekre” válaszolni.
Az NMHH és a Médiatanács elnöke azt is állította Kurucz Dánielnek, hogy a hatóság „minden újságírói megkeresésre” gyorsan, soron kívül válaszolni szokott, nincs semmi, amit titkolnának – ennek ugyanakkor ellentmondanak a tények és ez az összesítésünk, valamint személyes tapasztalataink és azok az esetek, amikor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elmarasztalta az NMHH-t közérdekű adatok eltitkolása miatt. Koltay kinevezése óta egyébként jelentősen csökkent a Médiatanács és a médiahatóság transzparenciája – erről itt írtunk 2022 augusztusában, és azóta a helyzet csak még rosszabb lett.
Egyébiránt mi azért kerestük meg a médiahatóságot, mivel valóban úgy etikus, de emellett azért is, hiszen a frekvenciák nemzeti közvagyonnak számítanak, és egy közintézményről van szó, mely a vonatkozó jogszabályok alapján köteles lenne válaszokat adni határidőn belül, mi pedig a sajtó a törvényekben szabályozott feladatánál fogva egyfajta őrkutya, azaz ellenőrző szerepet töltünk be, valamint kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében szerettük volna a hatóság véleményének is helyet biztosítani. Koltay ennek ellentmondva egyébként azt mondta a Köztérnek, hogy szerinte nekik nincs jogi kötelezettségük arra, hogy mindenre válaszoljanak.
A rádió egyik elnémítója a rádió megmentője
Ami a Budaörs Rádiót illeti, Koltay a rádió megmentőjeként tetszelgett a műsorban. Azt mondta, 2021 decemberében a Médiatanács élére elnökként történő kinevezése után „hetekkel” ő volt az, aki aláírta a Budaörs Rádió szerződését és az azóta is működik – majd hozzátette: „ennyit tehát az ellehetetlenítésről”.
Koltay tehát úgy viselkedett, mintha nem lett volna 2019-ben is tagja a Médiatanácsnak, mely részt vett a budaörsi frekvencia törvénytelennek bizonyult elnémításában, és ami miatt 3 és fél éven át volt néma a frekvencia és szorult az internetre a rádió. (Koltay 2010 és 2019 között volt a Médiatanács tagja, majd azután lett az elnöke, hogy az előd, Karas Monika az Állami Számvevőszékhez került át.)
Koltay állításával szemben egyébként nem „hetekkel” az elnöki kinevezése után, hanem csak 2022 szeptemberében, vagyis jóval később tudott visszatérni a Budaörs Rádió az FM-re.
A Médiatanács elnöke szerint egyébként az, hogy a grémium döntései ellen bírósági jogorvoslat kérhető, a jogállamiság bizonyítéka, vagyis nem a Médiatanácsé a végső szó – arra viszont ezúttal sem válaszolt a testület vezetője, nem érzi-e úgy, hogy a helyi rádiósoktól elnézést kellett volna kérnie a grémium által elkövetett törvénytelenség miatt.
A Köztér teljes interjúja alább megtekinthető. Ha csak a Media1 által küldött kérdésekre és az azokra adott válaszokra kíváncsiak, akkor a 36. perchez tekerjenek!
Akár havi 7,5 milliót is megkereshetett Koltay András, a Médiatanács elnöke
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
