Készül a Media1 műsora

Európában tiszta erőből tolják, Magyarországon megszüntették a digitális rádiózást

Miközben a magyar médiahatóság pár hete azzal magyarázta a DAB+ digitális rádiósugárzás lekapcsolását, hogy szerintük nem mutatkozott tényleges igény rá, Európában épp teljesen átáll az autóipar, hogy csak olyan rádióvevőkkel értékesítsenek autókat, amelyek támogatják a DAB+ elnevezésű digitális technológiát.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Ahogyan arról a Media1 beszámolt: szeptember 5-én éjfélkor (előzetes kommunikáció nélkül) az Antenna Hungária lekapcsolta az úgynevezett DAB+ technológiával megvalósított digitális rádiós sugárzást Magyarországon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a digitális rádiókészülékkel rendelkezők hiába keresik az InfoRádiót, a Klubrádiót, a Katolikus Rádiót és az állami rádiócsatornákat, ezek adása már csak analóg módon, a régi FM-es technológiával érhető el. Ez sokaknak okozott bosszúságot, hiszen volt, aki épp előtte néhány nappal vásárolt DAB+-os vevőkészüléket, hogy foghassa ezen rádiókat ezzel a korszerű technológiával.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) érvelése szerint azért nem hosszabbította meg az állami műsorszóróval kötött szerződést, mert nem mutatkozott tényleges piaci és hallgatói igény a digitális rádiózásra Magyarországon.

A Radioworld.com-on azonban a minap megjelent cikk szerint (amiből idéz a Digitrendi is) a digitális rádiózás nemzetközi szervezete, a WorldDAB felhívást intézett az európai országokhoz, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy betarthassák a digitális rádiózással kapcsolatos uniós vállalások közelgő határidejét.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EECC) ugyanis előírja, hogy 2020. december 21-től az Európai Unióban minden új autórádiónak képesnek kell lennie a digitális földi rádiószolgáltatások fogadására, ezt pedig jogszabályi szinten is rögzíteniük kell a tagországoknak.

Patrick Hannon, a WorldDAB elnöke úgy fogalmazott: azokat az országokat sürgetik, amelyek még nem hajtották végre a vállalást. Arra kéri a WordDAB a még lemaradásban lévőket, hogy segítsenek abban, hogy az Európai Unió autósai részesülhessenek a digitális rádió előnyeiből: a nagyobb műsorválasztékból, tisztább hangzásból és továbbfejlesztett adatszolgáltatásokból.

Mások előre, mi hátra?

Több európai uniós tagországban már valóban komoly lépéseket tettek. 2020. december 21-től Németországban például minden új személygépkocsi rádióvevőjének alkalmasnak kell lennie a digitális rádiók vételére. Az Egyesült Királyságban 2021-től az új személygépkocsik alapfelszereltségként digitális rádióval rendelkeznek majd.

Olaszországban a 2020 januárjától eladott összes új rádiókészüléknek tartalmaznia kell a DAB+ technológiát, nem is csak az autós rádióknak. Franciaországban a parlament ebben a hónapban vizsgálja felül azt a javaslatot, amely az EECC határidejének megfelelően előírja, hogy minden új autórádiónak tartalmaznia kell a digitális rádió képességeket. Szeptember közepén Spanyolország is közzétette távközlési rendeletének tervezetét, amely megfelel az uniós vállalásnak. Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország, Ausztria, Görögország, Csehország, Lengyelország és Málta már elindították a szükséges eljárásokat a kötelezettség helyi jogszabályokba ültetésére. Norvégiában pedig már 2017 elején elkezdték lekapcsolni az analóg adást. Itthon ilyesmi fel sem merülhetett.

Szakmai alapokon?

Ahogyan korábban a Media1 megírta: a magyarországi digitális sugárzás kudarcához egyes vélemények szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hozzáállása is hozzájárult. Az NMHH bírálói szerint politikai okokból kifejezetten a DAB+ kudarcában volt érdekelt. Ha ugyanis a DAB+ sikeressé vált volna Magyarországon, a Médiatanácsnak kevésbé lett volna beleszólása abba, hogy kik végezhetnek rádiós médiaszolgáltatást Magyarországon, hiszen a digitális technológiánál a frekvenciák hatékonyabb felhasználásának köszönhetően a frekvenciaszűkösség nem jellemző, vagyis csökkenhetett volna a befolyásuk a piac szereplőinek kilétére.

Az NMHH azt állítja ezzel kapcsolatban a Media1.hu-nak, hogy az NMHH, illetve annak Médiatanácsa kizárólag szakmai szempontok alapján hoz döntéseket.

A Karas Monika vezette NMHH egyébként még tavaly is azt állította érdeklődésünkre, hogy szándékában áll fenntartani a digitális rádiós szolgáltatást Magyarországon. A hatóság azonban néhány hete már azt írta erről a Media1-nek eljuttatott levelében, hogy ebbéli szándéknyilvánítását félreértették, és a kijelentése arra vonatkozott, hogy a digitális földfelszíni televíziós sugárzás (DVB-T) keretében továbbítson rádióadásokat a műsorszóró vállalat. (Ami lehetővé teszi, hogy tévékészüléken keresztül hallgassanak az emberek rádiót, azonban ez nem megoldás az utazók számára, ha csak nincs tévévevőjük az autójukban.)

Azt is írták a hatóságtól a Media1-nek, hogy a digitális rádiós műsorszóró hálózat üzemeltetésére az NMHH jogelődje az Antenna Hungária Zrt.-vel annak idején 12 évre kötött hatósági szerződést, és ez a szerződés nem volt meghosszabbítható. A válaszukból ugyanakkor nem derül ki, miért nem lehetett meghosszabbítani egy erre vonatkozó műsorterjesztői pályázatot követően. Hangsúlyozták mindenesetre, hogy a DAB+ hálózat mindössze kísérleti jelleggel üzemelt Magyarországon a szerződés teljes lejártáig. (A kísérlet hosszú évek óta, 2009 óta tartott ezzel a technológiával, de egy megelőző technológia, a DAB tesztelése már 1995-ben, azaz 25 éve elkezdődött Magyarországon.)

Médiahatóság: Így is színes a piac

Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága egyébként azt állítja, hogy a magyarországi rádiós piacra így is színes tartalomkínálat, médiapluralizmus jellemző, hiszen 151 rádiónak van médiaszolgáltatási jogosultsága. Amikor azonban visszakérdeztünk, hogy ha médiapluralizmus van, akkor hogyan lehetséges, hogy az állami rádiók mellett országosan csak egyetlen országos kereskedelmi rádió fogható és az is kormánypárti kötődésű (a Retro Rádió tulajdonosa a KESMA nevű kormánypárti médiaholding), már nem adtak választ, pedig szeptember 8-án, vagyis több mint két hete küldtük el kérdéseinket.

Rákérdeztünk arra is, hogy ha médiapluralizmus van, akkor miért nem írnak ki frekvenciapályázatot és hagyják parlagon heverni például a Music FM frekvenciáját, ami miatt hosszú ideje bevételektől esik el Magyarország. Erre a kérdésre válaszoltak. Ezt írták:

„A Médiatanács – mint minden esetben – saját hatáskörében dönt egy frekvencia hasznosításáról, a frekvenciákkal való felelős és gondos gazdálkodás elvét alkalmazva és a mindenkori médiapiaci helyzetet megvizsgálva. Amikor a Médiatanács felkéri a frekvenciaterv kidolgozására a hatóságot, az a honlapon is megjelenik majd a Médiatanács napirendi pontjai, a jegyzőkönyvei és határozatai között, illetve a médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatása rovatban.”

Amikor azonban visszakérdeztünk, hogy mennyiben tekinthető „felelős” gazdálkodásnak, ha a frekvencia nincs használatba adva, és emiatt frekvenciadíjtól és adóbevételektől esik el az ország, de erre már azután szintén nem reagáltak.

Rákérdeztünk arra is, hogy miért nem ösztönözte az NMHH a digitális átállást, vagy hogy a DAB+ lekapcsolását miért nem előzte meg előzetes kommunikáció, kampány annak érdekében, hogy az emberek már ne vásároljanak DAB+ eszközöket, hiszen azok használhatatlanok lesznek,  de erre nem érkezett válasz.

Fotó: Media1 / Szalay Dániel
Szóljon hozzá!