fbpx
Agymosás.

„Nemzeti agymosoda”: sérül a befolyásolástól mentes információhoz való hozzáférés joga

Vicsek Ferenc, a MÚOSZ alelnöke szerint a kormánypropaganda médiumai „úgy működnek, mint a vírus”.

Roppant izgalmas, ámde egyelőre annál kevesebb érdeklődést kiváltó kutatást készíttetett a közelmúltban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a Holland Külügyminisztérium támogatásával. Az ugyanezen módszertannal immár harmadik alkalommal elkészített felmérés azt kutatja, hogy sérül-e Magyarországon a manipulációtól mentes információhoz való hozzáférés alkotmányos alapjoga. Az eredményt a projekt gazdája, Vicsek Ferenc MÚOSZ-alelnök mutatta be 2022 végén.

Az alelnök úgy foglalta össze a projekt kiinduló felvetését, hogy valamilyen módon mérni kellene azt, hogy miképp vezeti félre a magyar társadalmat a politikai intézményrendszer, amely politikai propagandát, teljes médiafegyver-arzenált bevetve használ a társadalmi tudat ellen. Vicsek élesen úgy fogalmazott, hogy ami e téren zajlik, az egy politikai propagandaakció, egy „sötét játszma”, „nemzeti agymosoda”. A felmérés bemutatójának egy későbbi pontján azt is kijelentette, hogy a kormánypropaganda médiumai

„úgy működnek, mint a vírus”.

A jogállami feltételek teljesülése

Amennyiben a befolyásolástól mentes tájékozódás (melyhez való jog az Alaptörvényben is garantált alapjog) nem valósul meg, akkor a jogállami működés egyik alapfeltétele sérül. Vicsek és társai, Polyák Gábor médiajogász, egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, a 2022-es választások előtt az ellenzék sajtópolitikai kabinetvezetője,  valamint Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató alapítója mérésének eredményei kétségessé teszik a jogállami feltételek teljesülését Magyarországon.

A Politikai Propaganda Indikátor azt méri, hogy kampányok hatására a lakosság milyen arányban fogad el nem igazolható, vagy egyértelműen cáfolt állításokra épített álláspontot. Ennek kapcsán Vicsek Ferencék egyharmados arányt mértek, például 36% állította azt határozottan (ámde tévesen), hogy a magyar kormány nem szavazta meg az uniós szankciókat. Megállapításuk szerint a jól működtetett politikai propaganda segítségével a kevésbé tájékozott tömegek jelentős része ráhangolható a kormányzat által kívánatosnak tartott álláspontra.

A cáfolat lehetősége korlátozva van

A MÚOSZ-alelnök úgy értékelte a kutatás eredményeit, hogy a már említett manipulációs rendszer működtetése túllép a jogállami kereteken. A politikai propagandát cáfoló információknak töredék esélye van eljutni a tömegekhez.

Vicsek Ferenc állítása szerint amikor ezt a „nemzeti agymosoda” rendszerét felállították, az egyik cél az volt, minél több olyan sajtótermékük legyen, amely a közönség előtt hitelesnek tűnik fel. Hogy ez mennyire volt sikeres, arra a felmérésből hozott egy ábrát.

Melyik médiumot tartja a magyar társadalom a leghitelesebbnek?
Melyik médiumot tartja a magyar társadalom a leghitelesebbnek? Forrás: Politikai Propaganda Indikátor.

Amint a megosztott ábrából is könnyen kivehető, a teljes népesség egynegyede a kormányhoz közeli, a kormányzati elvárásoknak megfelelni kívánó sajtóterméket tart a leghitelesebbnek és amint azt Vicsek megjegyezte, az a 46%, amely nem válaszolt, az előbbi megállapítás alapján könnyen befolyásolható a propaganda által.

Azt is vizsgálták, hogy mennyire van átjárás a kormánypárti és az ellenzéki buborékok között, és azt találták, hogy a fideszes buborék sokkal zártabb, a Fidesz-szavazók  kevésbé kalandoznak el a médiabuborékukból a kormánytól független sajtó felé, míg az ellenzékiek lényegesen nagyobb arányban követnek kormánypárti médiumokat.

Nem „az emberekkel” van baj

Ezzel együtt is Vicsek úgy véli, hogy nem az „emberekkel van a baj” – ahogy azt egyesek hangoztatják –, hanem sokkal inkább az a helyzetleírás a helytálló, hogy „az emberek” ki vannak téve egy manipulációs gépezetnek. Kiegyensúlyozott tájékoztatás mellett szerinte például többen ítélnék el a kormánypárt támogatói közül is Oroszországot mint háborús agresszort.

Vicsek és társai végkövetkeztetése, hogy szükséges a jogállami kereteket helyreállítani, az Európai Unió vonja a jogállamisági vizsgálódásai tárgykörébe a független tájékoztatáshoz való alapjog érvényesülését, ugyanis álláspontjuk szerint ez Magyarországon nagyon sérül.


A Politikai Propaganda Indikátor egy arányszám, amely azt mutatja meg, hogy egy kulturális és politikai közösségben, egy nemzeten, egy országon belül milyen arányban téríthető el bármely politikai irányzat támogatóinak véleménye a manipulációtól mentes környezetben kialakuló állásponthoz képest a dezinformációs mechanizmusok megerősítésével, illetve a médiarendszer átalakításával, a kiegyensúlyozott, pártatlan, független, objektív és sokoldalú tájékozódási lehetőségek keretek közé szorításával. Az autoriter, az önkényuralmi, stb. rendszerekben, a politikai propaganda a hatalom megtartásának nélkülözhetetlen eszköze.


A teljes tanulmány e linken olvasható el, annak ismertetése pedig az alábbi videóban tekinthető meg.

„A problémák széles skáláját látjuk Magyarországon“ – Vera Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét kérdezte a Media1

BBC-tudósító: Nem véletlen, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda a Színház utcában található

Titkolják, miért került büntetőjogi intézkedés alá az MTVA-sok megfigyelésére szolgáló szoftver szállítója

Vitába szállt a PestiSrácok főszerkesztőjével a Media1 főszerkesztője (Videó)

Ezt válaszolták az ellenzéki pártok arra, miért nem fogadják el az állami média meghívását, amikor az MTVA most már beengedné őket

Polyák Gábor, az ellenzék sajtópolitikai kabinetvezetője szerint a KESMA-t egy kétharmados ellenzéki győzelem esetén sem lenne könnyű felszámolni

Visszatér Polyák Gábor, az egyesült ellenzék médiapolitikai kabinetjének vezetője a Mérték Médiaelemző Műhelyhez

További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.

Borítókép: Agymosás. Forrás: Depositphotos.com / stock

Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások