fbpx
Meszes Boglárka, az M1 Híradó hírolvasója felkonferálja A kérdésekkel provokált az újságíró című riportot.

Kiderült, mit gondolnak az egyes médiumokról a Fidesz és az ellenzék szavazói

Politikai irányultság szerinti bontásban vizsgálta a magyar közönség véleményét a 21 Kutatóközpont egy friss felmérésében a magyar médiumokról.

A 21 Kutatóközpont által készített közvélemény-kutatás során többek közt arra kérték a válaszadókat, hogy helyezzenek el különböző tévé- és rádiócsatornákat, online hírportálokat és nyomtatott hírújságokat egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az egyes azt jelenti, hogy egyértelműen kormánypárti, az ötös pedig azt, hogy egyértelműen ellenzéki az adott média, míg a hármas jelentése semleges/elfogulatlan – írja a Magyar Hang.

Mint a kutatásból kiolvasható, bőven találni olyan médiumokat, melyeket kormánypártinak tartanak, de négyesnél magasabb átlagot egyik vizsgált sajtóorgánum sem ért el, tehát egyértelműen ellenzékinek egyiket sem tartják.

Szélsőértékek

Az ellenzéki érzelmű válaszolók besorolásaiban egyik sajtótermék átlaga sem ért el 3,5 feletti értéket, tehát csoportátlagot tekintve mindegyik médiumot kormánypártinak vagy semlegesnek találták.

Az általuk adott legkisebb értéket az M1 tévécsatorna érte el 1,18-cal, vagyis ezt a csatornát tartják a leginkább kormánypártinak.

A legmagasabb értéket az ellenzéki érzelműeknél az RTL érte el 3,35-tel, vagyis ezt tartják a legellenzékibbnek, ugyanakkor még ez az átlag is a semleges/pártatlan kategória középértékez (3) áll a legközelebb. Ehhez képest a kormánypártiak által adott legalacsonyabb átlag 1,81, amit a Magyar Nemzet ért el, ezt második helyen a köztévé követi 1,99-es átlaggal (vagyis ezeket tartják a kormánypártiak a leginkább kormánybarátnak), míg a legmagasabb átlagpontot az ATV kapta 3,95-tel (vagyis a kormánypártiak szerint az ATV a leginkább ellenzéki sajtótermék).

A kormánypártiak és az ellenzékiek a Népszava, az Index és a Kossuth Rádió megítélésében értettek egyet legkevésbé: az ellenzékiek mindhárom médiumot kormánypártibbnak tartották, mint a kormánypárti szavazók. A felmérés arra is felhívta a figyelmet: a kormánypártiak és az ellenzékiek is leginkább középre helyeznék a hozzájuk közel álló médiumokat, szélsőpontra pedig azokat, amik távol állnak tőlük. Viszont a kormánypártiak inkább hajlandók kormánypártinak hívni a szívüknek kedves médiumokat, míg az ellenzékiek inkább kitartanak a semleges/kiegyensúlyozott címke mellett.

Honnan tájékozódnak?

Az összes válaszadó 36 százaléka állította, az online sajtóból tájékozódik, ezt kicsivel lemaradva követi a televízió (32%), míg 21 százalék a közösségi médiából informálódik. A megkérdezettek 6 százalék azt állította, hogy ő egyáltalán nem tájékozódik közéleti kérdésekben.

Ami az online médiafogyasztási szokásokat illeti, a kormánypártiak körében a három legnépszerűbb internetes híroldal  a 21 Kutatóközpont felmérése szerint az Origo, az Index és a 24.hu (55 százalék, 43 százalék és 38 százalékuk látogatta az adatfelvételt megelőző héten ezeket az oldalakat). Az ellenzékiek top 3 oldala a 24.hu, a Telex és a hvg.hu (62 százalék, 47 százalék és 46 százalék látogatta az elmúlt héten).

A felmérés eredménye szerint a médiafogyasztás gyakoriságát tekintve is érezhető a polarizáció a politikai oldalak között. Az M1 esetén például a kormánypártiak közel fele (42 százalék) napi rendszerességgel nézi a csatornát, addig az ellenzékiek 64 százaléka soha nem nézi. Ehhez hasonló a tendencia a TV2-nél is: a kormánypártiak 43 százaléka naponta odakapcsol, az ellenzékiek 47 százaléka sosem.

A kutatás összefoglalása szerint az is látszik: internetes hírportálok esetén is gyakrabban fogyasztják a saját véleményüket tükröző médiumokat a válaszadók, de egyrészt kevésbé gyakran teszik ezt, másrészt hajlandóbbak a másik oldalt is meghallgatni. Az Index esetén a leginkább hasonlóak a két oldal fogyasztási szokásai.

Sajtó? Szabadság?

A 21 Kutatóközpont felmérte a résztvevők álláspontját a demokráciával kapcsolatban is. A demokrácia iránt való elkötelezettséget nyolc állítással vizsgálták, ezeket egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett mérni, ahol a magasabb értékek a nagyobb fontosságot jelentették.

Az eredmények szerint bár a sajtószabadságot a kormánypártiak és az ellenzékiek is a demokrácia fontos aspektusának tartják (4,5 és 4,7-es átlagpontszámmal), annak gyakorlati megvalósulásába nem volt egyetértés.

Utóbbi következtetésre hasonló módszerrel jutottak: ugyancsak egytől ötig terjedő skálán kellett pontozniuk a válaszadóknak, hogy szerintük mennyire valósul meg ma Magyarországon a sajtószabadság. A magasabb pontszám a nagyobb mértékű megvalósulást jelentette. Az ellenzékiek átlaga ezen a skálán 1,82, vagyis azt gondolják, hogy inkább nem érvényesül a sajtószabadság hazánkban, míg a kormánypártiak átlagpontszáma 4,13, tehát szerintük inkább érvényesül.

A felmérés az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságot is vizsgálta

Itt az rajzolódott ki, a felmérésben résztvevők többsége hajlamos az orosz és a nyugati médiatermékeket egyaránt propaganda-csatornaként jellemezni. Érdekesség, hogy e tekintetben volt a legnagyobb különbség az ellenzékiek és kormánypártiak véleménye között: a kormánypártiak átlagosan nagyobb mértékben értenek egyet azzal, hogy a nyugati és orosz sajtótermékek ugyanolyan propagandát folytatnak.

A kutatás további figyelemreméltó eredménye, hogy az álhírek felismerésében nem teljesítettek jól a válaszadók. Azok közül, akik egyáltalán megtippelték, igaz-e az adott hír, 60 százalék tippelt helyesen. Ebben nem volt jelentős különbség a kormánypártiak (39 százalék tippelt jól) és ellenzékiek közt (42 százalék döntött helyesen), ugyanakkor a pártnélküliek esetén csak 31 százalék volt az álhíreket kiszűrők aránya. További érdekesség, hogy a párt nélküliek 53 százaléka meg sem próbált tippelni, melyik hír lehet valótlan, ez a kormánypárti és ellenzéki szavazók esetén jóval kisebb arányban (29, illetve 27 százalék) volt tapasztalható.

A közvélemény-kutatásban 1200 fő vett részt, az adatfelvétel közösségi média csatornákon keresztül zajlott augusztus 29-től október 17-ig. Az adatbázis a KSH adatai alapján súlyozott, reprezentatív korra, nemre, településtípusra és iskolai végzettségre. A súlyozás figyelembe veszi a válaszadók politikai érdeklődését és médiafogyasztási szokásait is.

A Magyar Hang cikkében a felméréshez kapcsolódóan különböző ábrák is találhatók.

További hírek érhetők el a Media1-en.

Borítókép: Meszes Boglárka, az M1 Híradó hírolvasója felkonferálja A kérdésekkel provokált az újságíró című riportot. Fotó: Youtube
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások