Nem bizonyult megalapozottnak, hogy alaptörvénybe ütközően marasztalták el egy sajtóperben a közmédiát, ezért az Alkotmánybíróság visszautasította a közmédia panaszát – írta a hvg.hu.
Az ügy még 2021-re nyúlik vissza, amikor 19 médium egyikeként a Hirado.hu is valótlanul azt állítottta Czeglédy Csaba DK-s ügyvédről, hogy arra hivatkozva nem jelent meg a büntetőperén, hogy koronavírust kapott. Csakhogy ez nem volt igaz, Czeglédy helyreigazítást követelt, ugyanis valójában be sem idézték őt, tehát nem is kellett megjelennie. Mint arról a Media1 már beszámolt, a Hirado.hu a következő szöveget közölte ezek után:
„Korábbi cikkünkben tévesen állítottuk, hogy a Kecskeméti Törvényszéken folyó ügyben érintettek beteget jelentettek, illetve koronavírusra hivatkozva nem jelentek meg az ülésteremben. Március 2-ára ugyanis Czeglédy Csabát nem idézte be bíróság”
Egyszerre közölt 19 kormánypárti újság helyreigazítást Czeglédy Csabáról
Ezt követően Czeglédy pert indított a helyreigazítás nem megfelelő mivoltát kifogásolva, és az eljárást minden szinten meg is nyerte. Az elsőfokú bíróság szerint nem volt kielégítő, amit a Hirado.hu helyreigazítás gyanánt közölt, ugyanis egyáltalán nem állapítható meg, hogy arra Czeglédy helyreigazítási kérelme folytán került sor, sem pedig az nem derült ki a helyreigazításból, hogy pontosan mely közlemény (azaz mely valótlan írás) helyreigazítására szolgál. A hvg.hu szerint ezzel értett egyet az Ítélőtábla is, a Kúria pedig hozzátette, hogy egy sajtóhelyreigazításra kötelező ítéletnek semmi köze a sajtószabadsághoz.
A bíróságokat bírálva fordult az Alkotmánybírósághoz a Hirado.hu megbízott főszerkesztője
Ezt követően tett alkotmányjogi panaszt Leitner Attila, a Hirado.hu megbízott főszerkesztője. Azt kérdezte a taláros testülettől, hogy
„a sajtóhelyreigazítás intézménye értelmezhető-e akként, hogy a helyreigazítást kérő fél már a sajtótermék szerkesztési folyamatába történő beleszólást elérő mértékig határozhassa meg a helyreigazító közlemény tartalmát és annak közzététele módját?”.
Leitner azt is hozzátette, hogy az őket elmarasztaló bíróságok úgymond korlátozzák a sajtószabadságot, pedig „az érintettnek is az az érdeke, hogy vele kapcsolatban hiteles, valós információ jelenjen meg a sajtóban, és nem a sajtó egyfajta büntetése, megalázása, megfélemlítése”.
Az Alkotmánybíróság Márki Zoltán vezette tanácsa azonban nem látott okot a beadvány érdemi vizsgálatára.
Megállapította, hogy „az indítvány érvelése mögött nem állnak alkotmányossági érvek”, pusztán a bíróságok jogértelmezését vitatja. Ezért azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította – tudósított a hvg.hu.
Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!
