fbpx
Magyar Nemzet.

Tovább gyűrűzik a Magyar Nemzet titkosszolgálati módszerekre emlékeztető lejáratás-sorozata

A TASZ munkatársát is megtalálták.

Mint arról az Átlátszó oknyomozása nyomán februárban a Media1 is beszámolt, titkosszolgálati manőverekre emlékeztető akció keretében készült el két, leleplezőként tálalt és a Fidesz érdekeit szolgáló, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) / Mediaworks égisze alatt megjelenő Magyar Nemzetben megjelent cikk.

Ezekben kormánykritikus civil szervezeteket, valamint külföldi tudósítókat próbáltak meg lejáratni. Az érintetteket erősen kamugyanús állásinterjúra invitáltak, majd ott kérdéseket tettek fel nekik. A velük folytatott beszélgetések során felvételeket készítettek róluk, melyet a kormánypárti lap fel is használt az írásaiban.

Újabb áldozatok

A cikksorozat második részében arra derült fény, hogy például Jeney Orsolyát, az Amnesty International Magyarország korábbi vezetőjét is megtalálták ezekkel a módszerekkel, de kapott két hasonló e-mailt Panyi Szabolcs, a Direkt36 oknyomozó portál újságírója is, aki azonban ezekre nem reagált. Az Átlátszó tegnap, csütörtökön vitte tovább az ügyet annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzet cikksorozata azóta is folytatódik, és ezekben részben a korábbi videófelvételek újabb részeit használják, részben pedig az újabb áldozatoktól szerzett nyilatkozatokra építenek.

Az Átlátszó a legutóbbi cikke óta több megkeresést is kapott, melyekben az érintettek azt állítják, hogy ők is célpontjai lehettek a kamu-videós csoport manipulációinak, ám a többségük óvatos; sokan csak néhány részlet publikálásához járultak hozzá, noha egyébként részletesen beszámoltak a portálnak a történtekről.

Több forrásukat hollandiai vagy londoni székhelyű személyzetisek keresték egy közel-keleti, londoni székhelyű tehetős mecénás vagy hollandiai cég nevében. Olyan áldozat is volt, akivel német akcentusú üzletember készített Skype-interjút a Magyar Nemzet cikkeihez, és volt, akit holland hangzású névvel keresett meg egy tanácsadó. Másokat egy állítólagos dél-amerikai cég vagy szervezet keresett meg.

Gyanús megkeresés Chiléből

Az egyik behálózni tervezett áldozatot, egy nagy nemzetközi szervezet magyar szakemberét a következő levéllel keresték meg 2020 novemberében:

„Kedves XY, remélem a levelem jó egészségben találja Önt ezekben a nehéz időkben. Matias Tomas Soto vagyok, egy chilei tanácsadó cég, az ASOMA-csoport ügyvezető partnere”.

Őt egy a COVID-járvány miatt kialakult helyzettel kapcsolatos előadás megtartására kérték fel. A neve elhallgatását kérő áldozat kiválasztását Soto azzal indokolta, hogy a nemzetközi szervezetnél betöltött pozíciójából és az ott végzett elemzésekből adódóan jól ismeri a COVID-járvány miatt felerősített negatív fejleményeket a demokrácia terén, s e tapasztalatai jól hasznosíthatók lennének a dél-amerikai kontextusra vonatkoztatva.

Az Átlátszó forrása nem reagált a megkeresésre; furcsállta, hogy ilyen messziről, Chiléből keresik. Az oknyomozó portál e-mailt írt a cégnek, melyre választ nem kaptak. A cég (Asoma Group) weboldala ma is létezik, de az ott megadott címen a Google Térkép egy többek között ércbányászattal és eukaliptusz-termeléssel foglalkozó céget jelöl (Sumimoto Corporation).

Az Átlátszó a honlap elemzését követően valószínűnek tartja, hogy azt csak a lejárató-kampány kedvéért hozták létre.

Egy másik forrásukat egy dél-amerikai, állítólagos jótékony személy nevében keresték meg egy „bejegyzés alatt lévő” civil szervezet kapcsán. Sor került egy szakmai témájú telefoninterjúra is, amelynek során a befektető képviselőjeként bemutatkozó személy a forrás véleményét kérte a magyarországi választásokról és Orbán Viktorról, és nem volt hajlandó semmilyen információt adni az állítólagos mecénásról.

Profi, majd rossz helyesírású levelek

Olyan, egy nemzetközi szervezetnél dolgozó szakember is jelentkezett az Átlátszónál, aki egy, a LinkedIn portálon közzétett hirdetésre írt egy, a korábbiakban ismertetettekhez hasonló állást hirdető cégnek, mely egy vagyonkezelő alapként mutatkozott be.

Őt arra kérték, hogy regisztráljon egy tanácsadókat közvetítő cég oldalán, majd egy fizetett telefonbeszélgetésben, Magyarországról kérték volna ki a véleményét.

És bár a hirdetés szövege még profin volt összerakva, hasonlóan az első válaszhoz, ezt követően már a kérdéseire rossz helyesírású, gyanúsnak kinéző leveleket kapott válaszul, így többé nem írt a hirdetőnek.

A Magyar Nemzet „Soros emberei” nevű aloldala. 
A Magyar Nemzet „Soros emberei” nevű aloldala. Fotó: Kasza János / Media1

A TASZ egyik munkatársát is megtalálták

A Magyar Nemzet a cikksorozatában három hangfelvételt is közölt Asbóth Mártontól, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársától. A vele készített, kontextusából kiragadott, egyenként egy percnél is rövidebb három hangfelvételben a kérdés teszi ki az anyag több mint felét.

A cikkben még több további állítást is Asbóthnak tulajdonítanak, de ezekről nincs bizonyító hangfelvétel.

Mivel a lejárató cikksorozat több idézett szereplője kapcsán is így járt el a Magyar Nemzet (rövid kép-, vagy hangfelvételt közölve, de ennél jóval több szöveget idézve az interjúalanytól), az Átlátszó megkereste a lap főszerkesztőjét, hogy betekintést kérjen a cikksorozatban idézett felvételekbe. Toót-Holló Tamás azonban nem válaszolt a megkeresésükre.

Asbóth Mártontól a korábban megismert módszerrel csaltak ki hamis állásinterjút ismeretlenek; neki is egy bizonyos Emma van der Berg nevű, magát személyügyi tanácsadónak, „független hr-esnek” kiadó nő válaszolt.

Blogbejegyzést töröltetett a Le Monde a Mediapart oldaláról

A Magyar Nemzet lejárató kampánya február 17-én az egyik legnagyobb francia lapnak is feltűnt; a Le Monde emiatt töröltetett egy blogbejegyzést egy francia hírportál, a Mediapart oldaláról.

„A nagy valószínűséggel fiktív néven írt bejegyzés egy lelkesen »sorosozó« írás volt, ami alapul szolgált a Magyar Nemzet egyik Sorosleaks-cikkéhez. A szöveg a Lapok és Lapkiadók Világszövetségét (WAN-IFRA) vádolta többek között azzal, hogy »Soros-bérenc« és a szervezetéről azt állította, hogy Soros-pénzből működik és részt vesz a magyar kormány nemzetközi lejáratásában”

– írta az Átlátszó. A blogbejegyzés eltávolítását egy külön cikkben sérelmezte a Magyar Nemzet.

A blogbejegyzésről a Mediapart is beszámolt, „professzionális dezinformációs kampányt” emlegetve:

„Hogyan használhatta fel a Magyar Nemzet napilapon keresztül Orbán Viktor magyar kormánya által az ellenfelei ellen vezetett destabilizációs kampány a Mediapart Klubot, a szabad véleménynyilvánítás terét?”

– tette fel a kérdést a lap.

A szerzőként feltüntetett Samira Dellaa panaszt tett az írása eltávolítása miatt, azt állítva, hogy bizonyítékai vannak, de amikor a Mediapart szerkesztősége azt kérte, hogy mutassa meg nekik ezeket, többé nem válaszolt.

Az üggyel kapcsolatos bővebb részletek olvashatók az Átlátszó oknyomozó írásában, ide kattintva. A Media1 a témával kapcsolatos korábbi írásai ITT és ITT találhatók.

Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!

További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!

Kiemelt fotó: Kasza János / Media1
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások