fbpx
A Magyar Nemzet „Soros emberei” nevű aloldala. 

További sértettjei vannak a titkosszolgálati módszerekkel készült videóknak, amelyek alapján a Magyar Nemzet cikkei készültek

Az Amnesty International Magyarország korábbi vezetőjét, valamint Panyi Szabolcsot, a Direkt36 oknyomozó portál újságíróját is megtalálták.

Mint arról az Átlátszó nyomán a Media1 is beszámolt már, titkosszolgálati manőverekre emlékeztető akció keretében készült el két, leleplezőként tálalt és a Fidesz érdekeit szolgáló cikk a Magyar Nemzet számára. Ezekben kormánykritikus civil szervezeteket, valamint külföldi tudósítókat próbáltak meg lejáratni. Az érintetteket erősen kamugyanús állásinterjúra invitáltak, majd ott kérdéseket tettek fel nekik.

Az Átlátszó most tovább vitte az ügyet, miután az előző cikkük megjelenése után többen is jelentkeztek hozzájuk olyanok, akiket szintén megkörnyékezett az általuk bemutatott csoport.

Rejtélyes közép-európai befektető

Az Átlátszónál jelentkező, a neve elhallgatását kérő egyik szakembert is megkeresték. Ő azért kerülhetett a célkeresztbe, mert a munkája során nemzetközi szinten foglalkozik Magyarország helyzetével.

Ő a magát egy dúsgazdag filantróp személyzetisének kiadó nő fényképén ismerte fel az Átlátszó előző cikkében.

A sértettet 2021 szeptemberében, szintén a LinkedIn felületén keresték meg, emellett e-mailben is kapott megkeresést. Azt írták neki, hogy egy külföldi vállalkozó szeretne Közép-Európában befektetni, és ehhez állítanak össze egy szakértői csoportot, amibe különböző szakterületekről hívnak meg szakembereket.

Arról kellett volna online előadást tartania, hogy hogyan hat a közép-európai politikai környezet az üzleti életre.

Szeptemberben megbeszéltek egy zoomos egyeztető hívást az őt megkereső hölggyel, és egy, a tervezett online esemény koordinátoraként bemutatott, magára „business consultantként” hivatkozó nővel. Az állásinterjúra emlékeztető Zoom-beszélgetés a névtelen forrás és az esemény koordinátoraként megnevezett nő között zajlott. A kérdező végigment a nyilvánosan elérhető önéletrajzán, majd a magyarországi politikai helyzetről tett fel kérdéseket, korábbi és jelenlegi munkahelyei, azok működése, tevékenysége után érdeklődött.

Ezekhez kapcsolódva több irányított kérdést is kapott a forrás, például hogy „Úgy látja-e, hogy Magyarország több figyelmet kap, mint más országok?”.

A sértett a beszélgetés során rákérdezett a befektető kilétére, ám az interjúztató kitért a válasz elől, és csak visszajelzést ígért. A beszélgetés után körülbelül egy héttel a forrás azt a visszajelzést kapta e-mailben az állítólagos koordinátortól, hogy nem adhatja meg a befektető nevét, mert titoktartási nyilatkozatot írtak alá, ami ezt nem teszi lehetővé.

Tanulmányra kérték a jogállamisági helyzetről

A Magyar Nemzet harmadik, hétfőn megjelent cikkében Dalibor Rohac kutatót idézte, aki egy amerikai társadalomkutató intézet, az American Enterprise Institute munkatársa. Rohac a Twitteren is reagált a cikkre, továbbá az Átlátszónak azt mondta, nem egy fiatal, szőke vagy barna hajú nővel, hanem egy középkorú, németesnek hangzó akcentusú férfival beszélt Skype-on.

Őt 2020 júliusban kérték fel egy a magyar, román és bolgár jogállamiság helyzetéről szóló tanulmány megírására. A megkeresés a legitimnek tűnő, weboldallal is rendelkező Wilson Energy Consultants nevű tanácsadócégtől érkezett – a cég weboldala azóta már elérhetetlen, és az azon korábban megadott telefonszám a Sky televíziós csatorna előfizetési központját kapcsolja.

Dalibor Rohac esetében egy Alexander Werner nevű férfi küldött e-mail-t, akivel két Skype-interjú készült.

Utólag, mondta Rohac, az volt furcsa számára ezekben a beszélgetésekben, hogy a legtöbbet Magyarországról kérdezett „Werner”, több rávezető kérdést is feltett és a „kettős mérce” kifejezést többször emlegette.

A beszélgetések során a beszélgetőpartnere többször is kérte, hogy maradjon Rohac kamerája bekapcsolva. A beszélgetés során egy egyoldalas ajánlat elkészítését kérték tőle, majd később egy további telefonhívás is volt, de ezt követően e-mail-ben lemondták a tervezett megbízást a világjárványra hivatkozva

Az Amnesty International korábbi magyar vezetőjét is megtalálták

A csoporttal Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója is kapcsolatba került. Neki 2020 nyarán küldte át egy ismerőse a LinkedIn-en talált álláshirdetést. Elmondása alapján ez nagyjából ugyanúgy nézett ki, mint az Átlátszó korábbi cikkében bemutatottak.

A „regionális igazgató” állásra jelentkezett ő is, miután a toborzónál rákérdezett a pozícióra. Itt is egy „Emma Van der Berg” nevű személyzetis nő volt a kapcsolattartó, ahogy a korábbi cikkben ismertetett esetekben többször is.

Jeney szerint az egész ügy legitimnek tűnt, semmi nem keltett gyanút.

A Skype-interjún az önéletrajzra vonatkozó kérdéseket is kapott, majd egy írásbeli feladatot adtak neki, amihez már konkrét kritériumot is adtak neki. Ezt követően egy újabb interjú is volt, szintén „Van der Berggel”, aki Jeney szerint egy profi hr-menedzser benyomását keltette.

Szeptemberre egy újabb Skype-interjút tűztek ki, a korábbi cikkben már megismert „Bashar al Hindi” nevű férfival – és bár Jeney furcsállotta, hogy ennyire keveset árulnak el a szponzori háttérről, nem tűnt neki gyanúsnak az interjú. Ezt követően 2020 novemberéig nem jelentkezett senki Jeneynél az ügyben.

Amikor ő érdeklődött Van der Bergnél, hogy mi lett az állással, azt a választ kapta, hogy az országban kialakult politikai helyzet miatt csúszik a kiválasztás folyamata.

Ezt követően már többször nem hallott Jeney a csoportról, és – egyelőre – a Magyar Nemzetben sem bukkant fel az ügye.

Panyi Szabolcsot is megkeresték

A Direkt36 Pegasus-kémszoftverrel lehallgatott újságírója kedden a következő bejegyzést rakta ki a Facebook-oldalára:

„Egy évvel azután, hogy véget ért a megpegasusozásom, 2020 őszén nálam is bepróbálkoztak azzal a Black Cube-ra hajazó csapdaállítással, amiből aztán nemrég a Magyar Nemzet készített lejárató anyagokat. A megkeresés rendkívül béna volt, nem is válaszoltam rá, aztán az egészet teljesen el is felejtettem – egészen a múlt hétig, amikor a kampányra betárazott anyagokat elkezdték lehozni a propagandamédiában”.

Az ügy előzményeiről itt érhető el az írásunk, az Átlátszó cikke pedig itt.

További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon, valamint iratkozzon fel a Media1 hírlevelére is!

Borító: A Magyar Nemzet „Soros emberei” nevű aloldala. Fotó: Kasza János / Media1
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások