A Manna FM stúdiójának bejárata felett, az élő adást jelző On Air tábla. Fotó: Szalay Dániel, Media1

A rádiók bevételeit is érzékenyen érintette a koronavírus – Interjú Ürge Dezsővel, a HEROE új elnökével

Ürge Dezső, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete nemrég megválasztott új elnöke a Media1 műsorának a helyi rádiók helyzete mellett a digitális rádiózás lekapcsolásáról és a rádiózás jövőjéről is nyilatkozott, de kérdeztük a médiaszabályozási anomáliák kapcsán is, és szóba került a médiahatóság által finanszírozott hallgatottságmérés is. A beszélgetést a HEROE élén történt tisztújítással kezdtük.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Ürge Dezső, a Sláger FM vezérigazgatója, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) szeptember végén megválasztott új elnöke is a Media1 két hetente jelentkező rádió- és podcastműsorának vendége volt néhány nappal ezelőtt.

Ürge Dezső a beszélgetés során elmondta: azután került sor tisztújításra a helyi rádiók által létrehozott 1996 óta létező egyesület élén, hogy az előző, 2018-ban megválasztott elnök, Hauk Zoltán, a Rádió 1 éléről idén távozó kereskedelmi igazgató lemondott a pozícióról.

Az új elnök a Media1 műsorában azzal kezdte, mi szükség van egyáltalán a HEROE-ra és milyen tervei vannak a szervezet élén:

„Nagyon sok helyi rádió kisvállalkozásként működik, melyek nem rendelkeznek olyan erőforrással, ami például kutatásokhoz szükséges. Összefogva sok olyan segítséget meg tudunk adni számukra, amire az adott vállalkozásoknak egyedül nem lenne lehetősége. Szakembereket tudunk felkérni, hogy tartsanak közös továbbképzéseket, hogy segítsék különböző dolgokban a működésüket, de az is nagyon fontos feladat, hogy közösen segítsük növelni a rádiók részesedését a reklámpiacon.”

Ürge Dezsőt, a Sláger FM vezérigazgatóját és a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) új elnökét telefonon kapcsoltuk adásba
Ürge Dezsőt, a Sláger FM vezérigazgatóját és a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) új elnökét telefonon kapcsoltuk adásba

Milyen helyzetben vannak a helyi rádiók?

Arra, hogy milyen helyzetben vannak most a helyi rádiók, egyáltalán működik-e még ténylegesen a helyi rádiózás, hiszen az elmúlt években elég sokat lehetett hallani arról, hogy a piacot leuralta a kormányközeli Rádió 1 hálózat, melynek tagjai túlnyomó részben központi tartalmat sugároznak és a helyi tartalom időtartama igen alacsony, Ürge Dezső azt felelte: működik a helyi rádiózás, amire az a bizonyíték, hogy most is 100 ilyen rádióról lehet beszélni.

A HEROE-elnök hozzátette, hogy a tulajdonosi szinten sok helyen vannak ugyan átfedések a helyi rádiók között, de nem mindenhol. Elmondta: korábban valóban több helyi rádió működött, de ezt a piaci helyzet is befolyásolta, hiszen akik talpon vannak, azoknak a helyzetét a piaci helyzet is jelentősen meghatározta. Ezek között sok az üzleti vállalkozás, épp ezért nagyon fontos, hogy a tulajdonosok úgy tudják ezeket működtetni, hogy profitot tudjanak termelni, rendben legyenek a kereskedelmi bevételeik.

Ürge Dezső emlékeztetett: a helyi rádiók bevétele két részből tevődik össze: egyrészt helyben értékesített reklámokból, másrészt viszont vannak országos kampányok, amelyekből a helyi rádiók is részesednek. (Ezenkívül pályázati úton próbálnak a rádiók további bevételekre szert tenni.)

Bevételkiesés a COVID-19 miatt

Arra, hogy milyen kilátások vannak most a rádiók és a rádiósok előtt, mivel értesülésünk szerint a koronavírus miatt sok rádiónál elbocsátások és különféle fájdalmas takarékossági intézkedések voltak, és ezért is kényszerült a Médiatanács a médiaszolgáltatási díjak második negyedévi elengedésére, Ürge Dezső azt mondta, az egész gazdaságnak és azon belül az egész reklámpiacnak nem kedvez a vírus, a Magyar Reklámszövetség is jelentős visszaeséssel számol az idén.

A rádiós piacon az okozta a legfőbb gondot, hogy sok rendezvényekkel foglalkozó rádiós hirdetőpartner van, így érthető módon a rendkívüli jogrend bevezetését követően, a rendezvények leállítása és a turizmus körüli nehézségek miatt a rádiók sok hirdetőpartnert elvesztettek, sokan lefújták a kampányaikat. Ám ezenkívül is még lehetne még hosszan sorolni, milyen területek hirdetnek rádióban, és ki mindenkit érintett többnyire hátrányosan a világjárvány és az emiatt elrendelt korlátozások.

„Áprilistól visszaesést hozott a rádiós hirdetési piac, de ez sokakra jellemző volt. Dolgozunk rajta, hogy visszahozzuk a bevételi szinteket. De nincs két egyforma rádió, hiszen helyi rádiókról beszélünk, vannak sokkal nagyobbak és kisebbek is, szóval mindenkit eltérő mértékben érintett meg a helyzet” – hangsúlyozta a HEROE elnöke, hozzátéve, hogy egy igen összetett piacról van szó.

Nyárra kezdett el javulni a helyzet

Ürge Dezső hozzátette, a rádiós piaci szereplőkkel, kollégákkal beszélgetve többen azt mondták, hogy a július-augusztus „már egész szépen” alakult, ám most ősszel újra érződik az újabb hullám elindulása, viszont még senki más sem tudja pontosan, hogyan alakulnak a dolgok. A HEROE elnöke hangsúlyozta: dolgoznak azon, hogy megfelelően tudják támogatni a helyi rádiókat ebben a nehéz helyzetben, illetve előre tudjanak jutni, például azzal, hogy növelni tudják részesedésüket a reklámtortán belül.

A Helyi Rádiók Országos Egyesülete különböző kezdeményezéssekkel, kutatásokkal és más módon próbálja segíteni a rádiókat, hogy be tudják mutatni ebben a helyzetben a rádiókban való hirdetés előnyeit.

Arra, hogy a helyi rádiós reklámpiacnak mekkora szelet jut a teljes rádiós piacon belül, Ürge Dezső azt mondta, erről nincs külön információ, mivel nincs ilyen szintű bontás, tehát csak egy adat áll rendelkezésre jelenleg a teljes rádiós piac bevételeiről.

Ürge Dezső egyetértett abban, hogy miután országosan csak egyetlen kereskedelmi rádió és néhány állami adó maradt, ezért nagy felelősség hárul a helyi rádiókra, de hozzátette, hogy a világon mindenütt fontos szerepe van a helyi rádióknak, hiszen a helyi információk az országos rádiók szempontjából kevésbé relevánsak, mivel kevésbé érdekes, hol van útlezárás egy másik városban.

autórádió
Fotó: Unsplash

Lejár az állami hallgatottságmérésre vonatkozó szerződés, de lehet, hogy lesz folytatás

Szóba került az a bruttó 687,5 millió forintot felemésztő hallgatottságmérés is, amit az elmúlt években a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, azaz az állam finanszírozott, ám néhány bírálat is ért egyrészt az adatok hitelessége kapcsán, másrészt amiatt, hogy sok helyi rádió nem járult hozzá az adatai közléséhez, többek között épp a hitelességi aggályaik miatt.

Ürge Dezső azt mondta, hogy a mostani állami mérésre vonatkozó hároméves szerződés 2020. december 31-én lejár a mérést végző M-Meter Kft. és a Kantar Hoffmann közös konzorciumával,

de a HEROE elnöke arra számít, hogy új közbeszerzést fog kiírni a médiahatóság a következő évre ennek a folytatása érdekében.

A HEROE méltatta a mérést, mondván így több rádióról származik kutatási adat, mint az állami mérést bevezetését megelőzően. Arra, hogy ellenben hozzánk több kritika is jött az állami méréssel kapcsolatban, például amiatt, hogy sok budapesti rádióról nem érhető el adat, így pedig nincs értelme az egész kutatásnak, elvégre nem lehet átfogó képet kapni az adott médiumok helyzetéről, Ürge Dezső azt felelte, hogy próbálják képviselni az érintett helyi rádiósokat is, és próbálnak egyeztetéseket folytatni. Azt is mondta, hogy egy ilyen egyesületben a többség akarata érvényesül, vagyis az elnökség a többségi akaratot fogja ezzel kapcsolatban képviselni.

„Nekem nem panaszkodtak mostanában a helyi rádiósok a mérésre, de nyilván helyben egészen más visszajelzések is lehetnek. Egy kisebb város szintjén nehéz kérdés a mérés, mivel egészen kis városoknál nincs is lehetőség a folyamatos mérésre. Szerintem ha a rádiók helyben akarnának maguk mérni, akkor nem biztos, hogy tudnák ezt finanszírozni, vagyis nem olyan rossz dolog ez a mérés” – jelentette ki Ürge Dezső.

A rádiók és a médiahatóság vitáiról, a médiaszabályozás anomáliáiról

A rádiók a médiahatósággal való vitáiról, a szabályozás anomáliáiról (lásd Klubrádió és a többi nehéz helyzetbe került rádió ügye, például az, hogy két apróbb adminisztratív hibára hivatkozva el lehet venni egy rádió jogosultságát) azt nyilatkozta a HEROE elnöke, hogy bármely tagjuk kérhet tőlük segítséget, és akkor meg is fogják ezt kapni.

Klubrádió egy autórádión
Klubrádió egy autórádión. Fotó: Szalay Dániel / Media1

Hozzátette, a médiatörvény szabályozza a médiaszolgáltatási jogosultságok kérdését, de ha valaki hozzájuk fordul, megvizsgálják a lehetőségeket. A Klubrádió konkrét ügyét illetően Ürge Dezső nem kívánt konkrétan állást foglalni, mivel a Klubrádió jelenleg nem tagja a HEROE-nek.

A DAB+ lekapcsolásáról

Arra, hogy nemrégiben az Antenna Hungária lekapcsolta a digitális rádiózáshoz alkalmas DAB+ technológiát, a HEROE elnöke azt mondta, hogy ez a szolgáltatás nagyjából Budapestre és környékére korlátozódott. Kijelentette: nem történt meg itthon a rádiós digitális átállás, aminek több oka is van: például vélhetően nem hallgatták olyan sokan ezen a platformon a rádiókat, pedig mindenkit erősít az, ha többféle platformon fogható egy rádió.

Ürge Dezső úgy véli: ma már inkább az online, streaming alapú rádiózás felé fordul a rádiózás, és a rádióhallgatás akár mobilinterneten, applikációk segítségével is lehetséges.

„Szerintem a DAB+ eddig egy mellékvonal volt, és szó sem volt már egy ideje digitális átállásról e téren. Arra, hogy nem lett-e volna értelme valamilyen állami ösztönzőnek, hogy kezdjen el sugározni több rádió a digitális platformon, vagy nem lehetett-e volna valahogyan ösztönözni az eszközök elterjedését, a HEROE elnöke azt mondta, állami feladat a frekvenciák kezelése és ennek a kialakítása. Persze lehet erről a rádióknak is véleménye, meg is szokták őket hívni egyeztetésekre, de ez most így alakult Magyarországon, hogy nem kapott ekkora teret. Ahogy egyébként Európa néhány más országában sem vált sikeressé ez a megoldás”.

A felvetésre, hogy néhány nappal a beszélgetést előtt jelent meg egy hír arról, hogy az autógyártók körében épp most válik kötelezővé a DAB+ technológia támogatása Európában, illetve középkategóriától felfelé már eddig is ott volt a DAB+ támogatás az autókban, azt mondta, ennek ellenére is tartja, hogy a rádiózásnak már más a fő csapásiránya, azonban azt is hozzátette:

„de majd meglátjuk, mi hogy alakul, még az is lehet, hogy egyszer visszajön. Az biztos, hogy sok minden kellene hozzá: pénz, állami szerepvállalás, országos lefedettség kiépítése stb.”

Pozitív hangulat a tisztújításon

A HEROE tisztújító közgyűlésére visszatérve, Ürge Dezső azt mondta, a hangulat pozitív volt, bizakodónak tűntek a tagrádiók megjelent képviselői, mivel úgy érezték, hogy ez egy jó alkalom az összefogásra.

Szóba került az is, hogy miután Hauk Zoltán, a Rádió 1 volt kereskedelmi igazgatója távozott a HEROE éléről, miért nem ismét a Rádió 1 adta az elnököt, hanem a Sláger FM vezetőjét választották meg. Ürge Dezső azt felelte erre: egyszerűen arról van szó, hogy ezúttal így döntött a tagság, őt választották meg, illetve közmegegyezés volt a személyéről.

„Nincs sehol rögzítve, hogy kinek kell az elnököt és az elnökséget adnia, mindig az egyesület tagjainak döntésén múlik ez. Biztos vagyok benne, hogy jól fogunk tudni együtt dolgozni az elnökséggel. Vannak új és korábbi tagok is az elnökségben, de mindegyikük tapasztalt, a szakmában mozgó rádiós, és sokat fogunk tudni tenni a rádiózásért együtt” – tette hozzá a HEROE vezetője.

Az elnökségben egyébként ott van Sivák Péter, a Rádió 1 programigazgatója is.

„A Rádió 1 is egy helyi rádió, sőt hálózatban működő helyi rádiókról van szó. Péter is nagyon jó szakember, ezért sokat hozzá tud tenni a HEROE munkájához” – fűzte hozzá Ürge Dezső.

Az Ürge Dezsővel készült beszélgetés itt visszahallgatható.

A Media1 legutóbbi műsorának másik vendége volt Kovács Tibor, a Ringier Axel Springer Magyarország (RAS Magyarország) ügyvezetője, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnöke is. A Kovács Tiborral készült interjú összefoglalója itt olvasható vissza.

További hírek és cikkek találhatók a Media1-en. Folyamatosan bővülő tartalomkínálatunk elérhető RSS-en és a Facebookon is.

Borító: Élő adást jelző felirat az egyik budapesti rádió stúdiója előtt. Fotó: Szalay Dániel / Media1
Szóljon hozzá!